Zenés színház

Kritikapályázat: Megújulás harminc év után

2015.03.02. 18:49
Ajánlom
Miskolc és Debrecen után februárban Budapestre érkezett Kesselyák Gergely Nabuccója, hogy leváltsa a darab kisebb-nagyobb megszakításokkal közel harminc évig műsoron tartott korábbi rendezését. A kérdés csak, hogy jól jártunk-e ezzel a cserével?

A Nabucco Verdi első jelentős közönségsikere és ma is egyik legtöbbet játszott opusza első alkotói korszakából. Ugyanakkor a hatásos dallamok és hálás szerepek (Nabucco és Abigél) ellenére a darab az érzelmek ábárzolása terén alatta marad a későbbi nagy Verdi operáknak. Az egymás után sorjázó zártszámok konvencionális felsorakoztatása nem sok lehetőséget teremtett a zeneszerzőnek a drámát részleteiben kifejtő zártjelenetek felépítésére. Az opera színpadra állítása során tehát a rendezőnek érdemes odafigyelnie a hatásos színészvezetésre, az egyes jelenetek gondos megkomponáltságára és a jól kivitelezett tömegmozgatásra. Máskülönben az énekesek produkciója jelmezes koncert, nem pedig igazi operaleőadás benyomását fogja kelteni.  

Kesselyák Gergely rendezése pont a fent említettek figyelmen kívül hagyásával követte el a legnagyobb hibát a darab színpadra állítása közben. A karmester-rendező nem dolgozta ki alaposan a szereplők egymáshoz való viszonyát, jellemeikről se volt sok mondanivalója és a tömegmozgatás terén is megelégedett a legminimalistább eszközök alkalmazásával. Ennek következtében az énekesek nagyrészt szoborszerűen a közönség felé merevedve énekeltek, az énekkar pedig általában üres dekorációként adta elő a hatalmas kórustablókat.

Mindezen hiányosságokat Kesselyák az előadás látványos vizualitásával igyekezett takargatni. A forgószínopad alkalmazása, a színpompás jelmezek, a világítástechnika, illetve az asztrológiai üzenetek kétségkívül látványos, ám sok esetben üres dekorációnak bizonyultak. A szereplők és a kórus forgószínpaddal történő mozgatása, lesüllyesztése és felemelése a végtelen univerzumot idéző háttérrel azt az érzetet keltette, mintha a történet egy csillagközi térben játszódna. A szereplők mozgatásával a köztük lévő erőviszonyok változását, az egyszer lenn, máskor fenn érzését fejezte ki a rendező. Ez önmagában véve azonban kevés egy hatásos előadáshoz. Nem baj, ha a színpadra állítás a látványosságra hajt, az viszont problematikus, ha mindez csak üres dekoráció, amiben semmi életszerűség nincs. Valahogy nem állt össze hatásos, egységes előadássá ez a rendezés és egy show-szerű koncert előadás benyomását keltette. Verdi zenéje és az énekesek azonban ez esetben is elvitték a hátukon az előadást. 

Alexandru Agache szép dallamformálással, olaszos énektechnikával énekelte a címszerepet. Nagy formátumú hangjához nagyon jól illet a gőgös, istenkáromló király figurája, de megrendítően varázsolta elénk a megtört, bűnbánó Nabuccot is. Nem mellesleg kifogástalan artikulációval, értően adta elő az olasz szöveget. Palerdi András Zakariása azonban súlytalanra sikeredett. Basszusa nem elég súlyos a szerephez, emellett hangja az előadás második felében érezhetően elfáradt. Nem beszélve a kisebb-nagyobb zenei pontatlanságokról, amelyek máskor nem jellemezik produkcióját. Az Abigélt megformáló Rálik Szilvia hatásos fúriaszerű kitörései mellett szólama bensőségesebb részleteit nem interpretálta hitelesen. Technikailag kifogástalanul uralta szólamát, de a magasabb hangokat kíméletlen élességgel énekelte ki s vokális teljesítménye nélkülözte a bensőséges líraiságot. Horváth István üzembiztos, lágy tenorhangon adta elő Izmael szerepét, korrekt teljesítményt nyújtva. Gál Erika is igyekezett életszerűen megformálni Fenéna alakját és ez többé-kevésbé sikerült is neki. Az énekkar korrekt teljesítményt nyújtott, Kovács János kezei alatt a zenekar precízen és hatásosan szólt, de ezúttal elmaradt az igazán sodró lendületű zenekari hangzás.

Színvonalas, de közel sem kiemelkedő volt tehát az új Nabucco premier és ami a rendezést illeti: nem jártunk sokkal jobban vele, mint Mikó korábbi interpretációjával.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Elmaradó előadások az Experidance Társulatnál (FRISSÍTETT CIKK)

A Román Sándor vezette társulat közleménye szerint a repertoár bemutatása csak időszakosan szünetel, amelynek oka nyolc táncművész távozása. (CIKKÜNK FRISSÜLT.)
Színház

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Vizuál

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 
Klasszikus

Egy női zeneszerző kapta idén a zenei Pulitzer-díjat

Ellen Reid első operájáért kapta meg a 15 ezer dollárral járó elismerést.
Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Zenés színház hír

Posztumusz Igaz Ember díjat kapott Kálmán Imre

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át a díjat az Operettszínházban.
Zenés színház opera

4 operaelőadás 26 órán belül? Kelemen Zoltánnak belefért

Három Bajazzókat és egy Bánk bán előadást vészelt át a szegedi Kelemen Zoltán operaénekes 26 órán belül. Nem is akárhogyan!
Zenés színház interjú

„Molnár Ferenc világraszóló zseni volt”

Április 26-án mutatja be az Operettszínház Béres Attila rendezésében a Liliomot. Az előadás két prózai szereplőjével, Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással arról is beszélgettünk, mi az a „molnárferenciség”, amihez a musicalben is ragaszkodni kell.
Zenés színház gyász

Elhunyt László Margit operaénekes

A Liszt-díjas lírai szopránénekesnőt, Érdemes művészt nyolcvannyolc éves korában érte a halál.