Zenés színház

Kritikapályázat: Nincs kötelező sorvezető

2014.09.08. 13:39
Ajánlom
A Fidelio.hu, a Színház.hu és a Magyar Állami Operaház közös pályázatot hirdetett kezdő kritikusok részére. Az öttagú zsűriből ezúttal Papp Tímeát kérdeztük a műfajról és elvárásairól.

- A pályázati felhívásban az áll a neved után, hogy újságíró és kritikus. Ez a kettő két külön szakma lenne?  Létezik ma egyáltalán főállású kritikus?

- Az mondanám, hogy alapvetően kétféle kritikusi attitűd létezik. Az egyik a gyakorló újságíróé, aki a napja jelentős részét sajtótájékoztatókon tölti, híreket ír, interjúkat vagy épp mozgóképes anyagokat készít. Emellett pedig van egy olyan szívének kedves időtöltése, amolyan hobbija, a kritikaírás, amivel alapvetően nem az információ kommentár nélküli átadása a fő cél, hanem valamiféle népművelés, illetve az adott műalkotáson, jelen esetben opera-előadáson átszűrve a világról alkotott véleményének a megfogalmazása a napi feladatok mellett. A másik részről pedig vannak, akik a műfajt jóval elméletibb oldalról közelítik meg, akiknek a kritikája nem annyira a zsurnaliszta, mint inkább a tudós munkásságának képezi szerves részét. Ez a két megközelítés persze leginkább a kritikák vagy elemzések hosszában különböztethető meg, attitűdben nem áll mindig olyan távol egymástól, én mégis inkább az első kategóriába sorolnám magamat.

- A napokban láttam, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem ősszel kritikusképzést indít. Szerinted mi az, ami ebből a műfajból tanítható?

- Annak idején a Bárka Színház Hajónaplója nagyjából egy évtizeden keresztül működött, ahonnan nagyon sok jó, most is aktív szerző került ki, tehát egy ilyen képzés mindenképp hasznos. Ugyanakkor ahhoz, hogy valaki tudja, miként kell nézni egy előadást, vagy épp hallgatni egy zeneművet, elengedhetetlen bizonyos fajta elemzői habitus, amire építeni lehet. Nyilván senki nem úgy születik, hogy egyből tudja, mire vagy épp kikre kell odafigyelni, milyen tendenciák uralkodnak épp kortárs művészetek terén. Ezek elsajátításában és megértésében nem árt, ha az embernek vannak segítői, tanárai, akik minimálisra tudják csökkenteni a mellényúlások számát.  Ugyanez igaz a kreatív írásra is - egy bizonyos fokig tanulható, de azért itt se hátrány, ha az ember többen gondolkodik az alany-állítmány mondatszerkezeteknél.  Összességében azt gondolom, hogy a kritikusképzés inkább a meglevő az alapkészségek fejlesztéséről szól.

- Zsűritag vagy, tehát megkerülhetetlen a kérdés: szerinted mitől lesz jó egy kritika?

- Amikor átkerültem a szerkesztői oldalra, meglepve tapasztaltam, hogy bizonyos általam sokra tartott, fontos szerzők nyers szövegeiben milyen alapvető hibák vannak. Az volt az érzésem, hogy ezeket a kritikusokat valójában a szerkesztőjük tette naggyá. (És itt most nem magamról beszélek.) Egy kritikánál, és általában, bármilyen szövegnél az a legfontosabb, hogy legyen tisztán követhető gondolati íve, legyen eleje, közepe és vége, és olyan olvasók számára is koherens legyen a pro vagy kontra indoklás, akik nem látták az előadást, nem voltak ott a koncerten. Hogy a kritikus épp az előadók munkájáról ír vagy a rendezői koncepcióról, az már az előadásnak a függvényében dől el, tehát el lehet olvasni Patrice Pavis Előadás-elemzés című munkáját, de nem kell szentírásnak venni a vektoros módszert. Nincs egyetlen, kötelező sorvezető, amivel a produkcióhoz közelíteni lehet. Az sem számít igazán, hogy egyetértek-e a szerző véleményével vagy sem, az viszont számomra elengedhetetlen, hogy a kritika alapján derüljön ki valami a kritikusról, legyen annyira személyes a munkája, hogy érzékelni lehessen a szöveg mögött álló egyéniséget. Majdnem mindannyian beleestünk a kezdetek kezdetén abba a hibába, hogy meg akartuk mutatni: mi ezen a területen igenis otthonosan mozgunk, komolynak vehető a lexikális tudásunk az adott produkcióról, előadóról. Ez a műfaj nem „a jó tanuló felel". Az életrajz, a mű- és előadás-történet felmondása feltétlenül helyt kaphat egy nagyobb lélegzetvételű tanulmányban, de egy napi-  vagy hetilap esetében ugyanez már nem feltétlenül igaz, hiszen a recenzió egy sokkal szélesebb, és nem feltétlenül csak szakmai közeghez jut el, arról pedig még nem is beszéltünk, hogy a képernyő előtt egészen más a szemnek kényelmesen befogadható szöveg mennyisége. Egy gyors reagálású orgánumnál a kritikusnak igenis feladata felkelteni az olvasó figyelmét - még ha nem is feltétlenül a pozitív értékítéletével.

- Meglehetősen sokat mozogsz színházi emberek között. Mennyire kell megtartania egy kritikusnak a távolságot egy alkotótól?

- Nem feltétlenül hátrány, ha egy kritikus tudja, hogyan születik meg egy előadás. Nekem az volt a szerencsém, hogy kezdettől fogva számtalan próbáról írtam riportot, készítettem interjút alkotókkal. Értelemszerűen ez az a helyzet, ami után nem szerencsés kritikát is írni, hiszen olyan bennfentes információid lesznek az adott produkcióról, amelyek valójában nem érdeklik a nézőt. A jegyvásárlót egyetlen dolog érdekli: megérte-e az árát az előadás, vagy sem. A belső infóknak ilyen szempontból nem sok értelme van egy kritikában.

- Ha most egy mondatban kellene összefoglalni: szerinted miért fontos ez a pályázat?

- Mert szükség van arra, hogy újabb egyéniségeket ismerjünk meg, ezért tényleg csak bátorítanék mindenkit, aki érez magában elég elhivatottságot, szakmai felkészültséget és kreativitást, hogy küldjön kritikát. És nem mellesleg mert elutazhat Japánba.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Családi találkozót rendeznek Petőfi rokonai Kiskunfélegyházán

Igen, jól olvasta a címet! Míg egyesek a költő sírjának felkutatásával vannak elfoglalva, mások az élőkre koncentrálnak és családi találkozót hirdettek, amelyen eddig állítólag 66 utód jelezte a részvételét.
Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Zenés színház

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.
Tánc

Balett készül Jacqueline du Pré életéről

A Royal Ballet következő évadának egyik fénypontja a fantasztikus csellista életéről szóló balett, amit Cathy Marston koreografál.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Gustavo Dudamel vezényel majd Spielberg West Side Story-filmjében

A Bernstein-musical újabb filmfeldolgozásáról egyre többet tudunk, de még várnunk kell 2020 karácsonyáig, hogy láthassuk.
Zenés színház opera

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Zenés színház interjú

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.
Zenés színház kult50

Frida, aki összeköt - Gubik Petra és Lantos Adriána a Kult50-ben

A Frida Kahlo életművét bemutató tárlat 2018 egyik legmeghatározóbb kiállítása volt, kurátora, Lantos Adriána helyet kapott az idei Kult50 válogatásban is. Gubik Petra pedig a Dorian Gray-ben és az István, a király nyújtott alakításaiért került be az ötven közé.
Zenés színház hír

A New York-i Metropolitan Opera bevezeti a vasárnap délutáni előadásokat

Összesen 16 matinét tartanak a hétfő esti előadások helyett - jelentette be Peter Gelb, az operaház igazgatója arra hivatkozva, hogy a hétvégi előadások iránt sokkal nagyobb az érdeklődés.