Zenés színház

Kritikapályázat: Nincs kötelező sorvezető

2014.09.08. 13:39
Ajánlom
A Fidelio.hu, a Színház.hu és a Magyar Állami Operaház közös pályázatot hirdetett kezdő kritikusok részére. Az öttagú zsűriből ezúttal Papp Tímeát kérdeztük a műfajról és elvárásairól.

- A pályázati felhívásban az áll a neved után, hogy újságíró és kritikus. Ez a kettő két külön szakma lenne?  Létezik ma egyáltalán főállású kritikus?

- Az mondanám, hogy alapvetően kétféle kritikusi attitűd létezik. Az egyik a gyakorló újságíróé, aki a napja jelentős részét sajtótájékoztatókon tölti, híreket ír, interjúkat vagy épp mozgóképes anyagokat készít. Emellett pedig van egy olyan szívének kedves időtöltése, amolyan hobbija, a kritikaírás, amivel alapvetően nem az információ kommentár nélküli átadása a fő cél, hanem valamiféle népművelés, illetve az adott műalkotáson, jelen esetben opera-előadáson átszűrve a világról alkotott véleményének a megfogalmazása a napi feladatok mellett. A másik részről pedig vannak, akik a műfajt jóval elméletibb oldalról közelítik meg, akiknek a kritikája nem annyira a zsurnaliszta, mint inkább a tudós munkásságának képezi szerves részét. Ez a két megközelítés persze leginkább a kritikák vagy elemzések hosszában különböztethető meg, attitűdben nem áll mindig olyan távol egymástól, én mégis inkább az első kategóriába sorolnám magamat.

- A napokban láttam, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem ősszel kritikusképzést indít. Szerinted mi az, ami ebből a műfajból tanítható?

- Annak idején a Bárka Színház Hajónaplója nagyjából egy évtizeden keresztül működött, ahonnan nagyon sok jó, most is aktív szerző került ki, tehát egy ilyen képzés mindenképp hasznos. Ugyanakkor ahhoz, hogy valaki tudja, miként kell nézni egy előadást, vagy épp hallgatni egy zeneművet, elengedhetetlen bizonyos fajta elemzői habitus, amire építeni lehet. Nyilván senki nem úgy születik, hogy egyből tudja, mire vagy épp kikre kell odafigyelni, milyen tendenciák uralkodnak épp kortárs művészetek terén. Ezek elsajátításában és megértésében nem árt, ha az embernek vannak segítői, tanárai, akik minimálisra tudják csökkenteni a mellényúlások számát.  Ugyanez igaz a kreatív írásra is - egy bizonyos fokig tanulható, de azért itt se hátrány, ha az ember többen gondolkodik az alany-állítmány mondatszerkezeteknél.  Összességében azt gondolom, hogy a kritikusképzés inkább a meglevő az alapkészségek fejlesztéséről szól.

- Zsűritag vagy, tehát megkerülhetetlen a kérdés: szerinted mitől lesz jó egy kritika?

- Amikor átkerültem a szerkesztői oldalra, meglepve tapasztaltam, hogy bizonyos általam sokra tartott, fontos szerzők nyers szövegeiben milyen alapvető hibák vannak. Az volt az érzésem, hogy ezeket a kritikusokat valójában a szerkesztőjük tette naggyá. (És itt most nem magamról beszélek.) Egy kritikánál, és általában, bármilyen szövegnél az a legfontosabb, hogy legyen tisztán követhető gondolati íve, legyen eleje, közepe és vége, és olyan olvasók számára is koherens legyen a pro vagy kontra indoklás, akik nem látták az előadást, nem voltak ott a koncerten. Hogy a kritikus épp az előadók munkájáról ír vagy a rendezői koncepcióról, az már az előadásnak a függvényében dől el, tehát el lehet olvasni Patrice Pavis Előadás-elemzés című munkáját, de nem kell szentírásnak venni a vektoros módszert. Nincs egyetlen, kötelező sorvezető, amivel a produkcióhoz közelíteni lehet. Az sem számít igazán, hogy egyetértek-e a szerző véleményével vagy sem, az viszont számomra elengedhetetlen, hogy a kritika alapján derüljön ki valami a kritikusról, legyen annyira személyes a munkája, hogy érzékelni lehessen a szöveg mögött álló egyéniséget. Majdnem mindannyian beleestünk a kezdetek kezdetén abba a hibába, hogy meg akartuk mutatni: mi ezen a területen igenis otthonosan mozgunk, komolynak vehető a lexikális tudásunk az adott produkcióról, előadóról. Ez a műfaj nem „a jó tanuló felel". Az életrajz, a mű- és előadás-történet felmondása feltétlenül helyt kaphat egy nagyobb lélegzetvételű tanulmányban, de egy napi-  vagy hetilap esetében ugyanez már nem feltétlenül igaz, hiszen a recenzió egy sokkal szélesebb, és nem feltétlenül csak szakmai közeghez jut el, arról pedig még nem is beszéltünk, hogy a képernyő előtt egészen más a szemnek kényelmesen befogadható szöveg mennyisége. Egy gyors reagálású orgánumnál a kritikusnak igenis feladata felkelteni az olvasó figyelmét - még ha nem is feltétlenül a pozitív értékítéletével.

- Meglehetősen sokat mozogsz színházi emberek között. Mennyire kell megtartania egy kritikusnak a távolságot egy alkotótól?

- Nem feltétlenül hátrány, ha egy kritikus tudja, hogyan születik meg egy előadás. Nekem az volt a szerencsém, hogy kezdettől fogva számtalan próbáról írtam riportot, készítettem interjút alkotókkal. Értelemszerűen ez az a helyzet, ami után nem szerencsés kritikát is írni, hiszen olyan bennfentes információid lesznek az adott produkcióról, amelyek valójában nem érdeklik a nézőt. A jegyvásárlót egyetlen dolog érdekli: megérte-e az árát az előadás, vagy sem. A belső infóknak ilyen szempontból nem sok értelme van egy kritikában.

- Ha most egy mondatban kellene összefoglalni: szerinted miért fontos ez a pályázat?

- Mert szükség van arra, hogy újabb egyéniségeket ismerjünk meg, ezért tényleg csak bátorítanék mindenkit, aki érez magában elég elhivatottságot, szakmai felkészültséget és kreativitást, hogy küldjön kritikát. És nem mellesleg mert elutazhat Japánba.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Egy egész nap Mozart bűvöletében – Íme a Mozart-nap teljes programja!

A Concerto Budapest élőben közvetíti a 3+1 koncertből és egy exkluzív körkapcsolásból álló nagyszabású Mozart-napját. A nap sztárszólistája Angela Hewitt. Egy újonnan felfedezett mű, a D-dúr Allegro is elhangzik.
Vizuál

Klausztrofób kollázs az emberi diszfunkcióról – Fliegauf Bence új filmje a Berlinalén debütált

Fliegauf Bence Rengeteg – Mindenhol látlak című filmjét a Berlinale harmadik napján láthattuk. Soha nincs könnyű dolga annak a rendezőnek, aki egy sikeres epizódfilm folytatására adja a fejét, ugyanis mindenki az elsőhöz fogja mérni az újat. Nem tettek másként a kritikusok sem. A filmről megjelent véleményekből válogattunk.
Vizuál

Hiába fest jobban Szűz Mária a restaurálás után, a tulajdonos reklamál

Ez már nem az, akit ismert és szeretett, állítja, miután egy restaurátor szebb küllemet varázsolt a szobrának. Akár bíróság elé is kerülhet az ügy. Inverz „bundás Krisztus”-eset Lengyelországból.
Vizuál

Mindkét magyar film Ezüst Medvét nyert Berlinben

Mindkét magyar filmet, Nagy Dénes Természetes fény és Fliegauf Bence Rengeteg című alkotását is díjazták a 71. Berlini Filmfesztiválon. Míg Nagy Dénes a legjobb rendezőnek járó trófeát vehette át, addig Kizlinger Lilla a Legjobb Mellékszereplő díját nyerte el a Rengetegben nyújtott alakításáért.
Színház

Bakos-Kiss Gábor lett a Győri Nemzeti Színház új igazgatója

A kilenctagú szakmai bizottság javaslatára Bakos-Kiss Gábort választották a Győri Nemzeti Színház élére – tudatta Facebook-oldalán Dr. Dézsi Csaba András, Győr polgármestere. Az új igazgató 2021. július 1-jétől vezetheti a színházat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Agyhullámok zenéje – interjú Somogyi Szilárddal

A Pendragon-legenda és az Abigél után új előadással bővül a Budapesti Operettszínház online repertoárja. A Virágot Algernonnak 2015-ben hódította meg a Raktárszínház színpadát, az előadás rendezőjével Somogyi Szilárddal a felvétel körülményeiről, a jelenről és a következő produkcióról beszélgettünk.
Zenés színház gyász

Elhunyt Palcsó Sándor operaénekes

A kétszeres Liszt Ferenc-díjas operaénekest, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagját 91 éves korában érte a halál.
Zenés színház hír

Az autósmozik mintájára autósszínházat terveznek Manchesterben

Musical koncertekkel indulna a nyári színházi szezon Manchesterben, ahol mindenki élőben, de biztonságban, a saját autójában ülve élvezhetné az előadásokat.
Zenés színház ajánló

Börtöndráma az Operaházban

A megrázó erejű Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című Jake Heggie-operával folytatódik az Opera Otthonra fizetős streamsorozata. Az Almási-Tóth András rendezte produkció szombaton Meláth Andrea és Sólyom-Nagy Máté főszereplésével látható.
Zenés színház magazin

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.