Zenés színház

Kritikapályázat: Szerelem és egyéb drogok

2015.02.28. 12:15
Ajánlom
Röviden annyit mondhatok a FrenchLateNight premierjéről, hogy a kerek idomok és a kivillanó combok feldobhatnak egy operát, de sokkal hatásosabb, ha Balczó Péter felsétál a színpadra, és belövi magát heroinnal.

Két ritkán hallható opera került színre, Bizet Dzsamiléja és Saint-Saënstől A sárga hercegnő. 1872-es bemutatójukon egyik egyfelvonásos sem aratott sikert, ami nem is csoda, hisz dramaturgiailag egyik sem remekmű. A Dzsamiléban egy csapodár playboy rabszolganőkkel múlatja idejét, majd miután az egyik rabnő beleszeret, percek alatt gyökerestül megváltozik, és viszonozza ágyasa érzéseit. Saint-Saëns műve egy drogfüggőről szól, aki őrülten szerelmes egy hallucinációjába, a japán hercegnőbe, miközben Léna hiába szeretné őt a valóságban.

A Dzsamilé számtalan sebből vérzett Viktor Balázs rendezésében, s még vígoperai minőségben sem korrigálta a történet fogyatékosságait. Az aranyifjú és a rabszolgalány először is jobban eltévedt az időben, mint Papincourt grófja és parasztja a francia vígjátékban, legalábbis így érezhettük, amikor a korhű jelmezes előadást egyszerre egy hawaii repülőjegy szakította meg. Ettől kezdve csak úgy virultak az ügyetlen poénként repkedő anakronizmusok, mely magyarázhatja a szétszedhető kanapé sercegő tépőzárjait, de hogy miért nem lehetett az ülőalkalmatosságot hangtalan megoldással rögzíteni, már kevésbé. A túlzó és maníros színészi játékot négy rendkívül vonzó hölgy sem tudta elfedni, akik végig hősiesen tekeregtek ugyan a színen mozgó férfiak körül, a néző hamarabb rájuk unhatott, mint a történetben szereplő aranyifjú. Üdítő kivételt jelentett a szólót táncoló Gyulai Júlia, aki - túllépve az erotika látványi sulykolásán és a bugyi öncélú mutogatásán - elemi erejű tánccal mondta el, mi is a testi szerelem. Nem úgy a főszereplő énekesek, akiknek darabosságát és mesterkéltségét legfeljebb hangi teljesítményük ellensúlyozhatja. Kálnay Zsófia szépen megbirkózott Dzsamilé szólamával, Boncsér Gergely azonban feltűnően kevéssé tudta uralni saját hangját. Első perceiben gyenge hangerővel és vértelenül énekelt, később túlságosan is megörült időközben megérkező hangjának. Splendiano szerepében Bátki Fazekas Zoltánnak a helyenként zűrös magyar szöveggel gyűlt meg a baja, de remek intonációval énekelt.

Kellemes meglepetés volt viszont A sárga herceg/nő, a darabot rendező Székely Kriszta ugyanis sikerrel értelmezte újra a kissé csonka történetet. Az eredeti ópium és keleti bájital helyett Balczó Péter egyszerűen felsétál a színpadra, és belövi magát heroinnal: az unortodox operai helyzet mindvégig megőrzi erejét, aminek nem kis szerepe van Balczó kiváló színészi alakításának. A látványvilág végletesen lecsupaszított: egy koszos falfelület előtt egy kopott kanapé és fotel, a szereplők szürke overállban. Az előadáshoz rengeteget adott Apáti Bence balett táncos szereplése, akinek lilára mázolt karaktere Kornélis vágyainak, identitásának kivetülése. A két főszereplő romantikus egymásra találása rendkívül gondolatgazdag Székely Kriszta elképzelésében: miután Kornélis ráébred, hogy szereti Lénát, őt is beavatja a heroin világába. A drogok önkívületében tobzódó szerelmespár mögött pedig feltűnik a lila táncos egy tucatnyi „sárga hercegnőt" ölelve. Mi a szerelem? - tesszük fel a kérdést egy operányi expozíció után. Ugyanaz lenne a heroin - egy erős kábítószer a meneküléshez? A magyar szöveg nem nélkülözte a nyelvi humort sem („kemény pennámmal írtam", „még elcsöppensz itt"), különösen erős hatásúnak bizonyultak az egymondatos prózai közbevetések („én ebbe nem fogok belehalni" - mondja Léna, mikor Kornélis állapotával szembesül, majd pár mozdulattal „harci festéket" ken az arcára).

De nemcsak mint színházi előadás, A sárga herceg/nő zeneileg is kiváló volt. Balczó Péter remekelt Kornélis szerepében, éneklése egyszerre volt érzékeny, illetve magabiztos és átgondolt. Szemere Zita hasonlóan bravúros teljesítményt nyújtott, különösen szép a magas regiszterben, természetes és hiteles a prózai részekben. A Bizet-opera nyitányában hallott aszinkronitás ellenére a zenekar, ahogy az énekkar is, egész este színgazdagon és ha nem is kitűnően, de magas színvonalon játszott.

Noha illetlen a két produkció kontrasztjáról beszélni, a minőségbeli különbséggel alighanem a szervezők is tisztában voltak, erre utal a két egyfelvonásos sorrendbeli cseréje. És valóban: sokkal kellemesebb volt A sárga herceg/nő utolsó hangjaival elhagyni a Zeneakadémia Solti-termét.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Klasszikus

Ők most a legjobb fiatal kamarazenészek Vásáry Tamás zsűrije szerint

A Korossy-Khayll Csongor, Tóth Kristóf (hegedű), Albert Julianna (brácsa) és Devich Gergely (cselló) alkotta együttes nyerte a Weiner Leó Országos Kamarazenei Verseny vonósnégyes kategóriáját, mindannyian a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Posztumusz Igaz Ember díjat kapott Kálmán Imre

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át a díjat az Operettszínházban.
Zenés színház opera

4 operaelőadás 26 órán belül? Kelemen Zoltánnak belefért

Három Bajazzókat és egy Bánk bán előadást vészelt át a szegedi Kelemen Zoltán operaénekes 26 órán belül. Nem is akárhogyan!
Zenés színház interjú

„Molnár Ferenc világraszóló zseni volt”

Április 26-án mutatja be az Operettszínház Béres Attila rendezésében a Liliomot. Az előadás két prózai szereplőjével, Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással arról is beszélgettünk, mi az a „molnárferenciség”, amihez a musicalben is ragaszkodni kell.
Zenés színház gyász

Elhunyt László Margit operaénekes

A Liszt-díjas lírai szopránénekesnőt, Érdemes művészt nyolcvannyolc éves korában érte a halál.
Zenés színház magazin

Gúnyt űz az Operaház a feketékből, vagy a kultúrájukat népszerűsíti?

A Porgy és Bess előadását kezdettől fogva botrány kísérte, pedig csak egy közepesen előadott kiváló operáról van szó, ami soha nem lesz olyan, mint fekete hangokkal.