Zenés színház

Kritikapályázat: Verhetetlen repertoárdarab

2015.02.23. 12:43
Ajánlom
Kovalik Balázs 1997-es rendezésű Turandotjának üdesége, monumentalitása a millennium után sem kopott el. Ez a rendezés mindig ünnep, hangzott el az előadás előtt. Persze, ha minden nap ünnep, egyik sem az, tehetnénk hozzá. Igazunk azért mégsem lenne. KRITIKAPÁLYÁZAT

A Turandot halálos opera egy halálos játszmáról: a Tiltott Város hercegnője három találós kérdést tesz fel kérőinek, aki azonban elbukja a próbát, az életével fizet. Kalaf, a száműzött tatár herceg beleszeret a lányba és hatalmas áldozatok árán, de bizonyságot tesz a szereleme erejéről. De hogy lehetne üdvös egy olyan szerelem, melyhez vér, az ártatlan Liú vére tapadt? - a kérdésre maga Puccini sem tudott válaszolni, a regényes anekdoták kedvelői szerint maga is a halálba menekült. Annyi biztos, hogy a lélektanilag erős opera magyarázatokat követel: a Turandotot éppúgy kisajátították volna már a freudisták, mint a feministák. A Kovalik-rendezés szerencsére csak a szerelemről értekezik, de arról annál hatásosabban. Legerősebb képe mindenesetre Turandot és Kalaf a nyársra tűzött emberfejek között beteljesülő szerelme a harmadik felvonásban. (Mivel azonban a majd húszéves rendezésről számtalan korábbi írás olvasható, nem tárgyalom a továbbiakban.)

A Turandot különleges énekhangot követel címszereplőjétől, a mélyebb, sötétebb tónust azonban, ami hiányozhat Lukács Gyöngyi hangszínéből, bőven pótolja drámai előadásmódja és szólamainak komplex, átgondolt interpretációja. A hidegszívű, de törékeny hősnő alakja ritkán válik ennyire hitelessé, mint vele: csúcspontjai élesek, mint a kard, kifejezetten hatásos (öltözékéhez hasonlóan) szólamának túldíszítettsége. Lukács uralja a színpadot. Nehéz egy ilyen énekes dominanciájával vetekedni, Bándi János azonban már lassan két évtizede lép fel Kalaf szerepében. Az énekes a tőle megszokott árnyaltsággal tesz eleget a hőstenor szerepi követelményeinek. Noha kitartott hangjai a magasabb tartományokban néha elfúlnak, karakterében alig lehetne jobb Kalafot találni nála: egyszerre érzékeny, tépelődő és bátor, elszánt, fizikuma ugyancsak a karakternek megfelelő. Nem okoz számára gondot a Nessun dorma kétvonalas A záróhangja sem, dinamikailag és hangsúlyaiban is biztosan irányítja magát. A vitriolosabb tollú kritikus legfeljebb azzal vádolhatná, hogy túl sokat merít a rutinból, attól tartok azonban, ez óhatatlanul bekövetkezik egy ilyen hosszú ideje játszott szerep esetében.

Az előadást Kiss Péter betegségének híre előzte meg, aki Pong szerepében végül megjelent, hangját azonban Rozsos Istvántól kölcsönözte. A hetvenéves művész hangja magán viseli az idő nyomait, de ez egyáltalán nem válik teljesítménye kárára. Geiger Lajos és Beöthy-Kiss László (Pang) szintén remekül oldották meg szólamaikat, bár előbbi merevségén oldani lehetne. Rácz István rendkívül érett és szép hangú Timur, előadásából teljesen hiányzott az a drabialitás, amit más kritikusok korábban negatívumként emlegettek. Altoum császár szerepében Róka István nyújtott kevésbé kiemelkedő, de az előadásnak megfelelő alakítást. Az est legemlékezetesebb énekese kétségkívül Váradi Zita volt, aki megkapó egyszerűséggel, minden közhelytől mentesen és rendkívüli hitelességgel játszott és énekelt Liú szerepében. Sikere jól mutatja, hogy nem kell lenyűgöző virtuozitású énekes ahhoz, hogy egy szerepformálás nagyhatású legyen: Tu che di gel sei cinta kezdetű áriája közben szinte megfagyott a levegő, ha hangilag nem is, kisugárzásával megnyerte a szerepet.

Az Operaház zenekara Kesselyák Gergely vezényletével kiváló kíséretet biztosított az énekesek számára. A páholyban elhelyezett rézfúvósokat azonban még mindig nehéz túlénekelniük, ezért érdemesebb és hatásosabb lenne őket az utasítás szerint a színfalak mögött elhelyezni. Az énekkar (karigazgató: Strausz Kálmán) kifejezetten szép és kiemelendő, a tömeg megjelenítése azonban még mindig hagy kívánnivalót maga után: bár a tömbszerű, feloszthatatlan tömeg rendezői koncepció is lehet, nem beszélve a tömött színpadkép grandiózusságáról, hiányoltam a tagok organikusabb, egyénibb szerepjátszását.

Befejezésül pedig csak annyit: nagyon jó a Turandot az Erkel Színházban, csak nehogy megszokjuk. Attól pedig isten mentsen, hogy a színpadon is megszokják.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Tánc

Elmaradó előadások az Experidance Társulatnál (FRISSÍTETT CIKK)

A Román Sándor vezette társulat közleménye szerint a repertoár bemutatása csak időszakosan szünetel, amelynek oka nyolc táncművész távozása. (CIKKÜNK FRISSÜLT.)
Színház

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Vizuál

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 
Tánc

Cáfolja a megszűnésről szóló hírt az Experidance

A társulat ma adott ki sajtónyilatkozatot, melyben „egyértelműen és határozottan visszautasítják” azt a hírt, mely szerint feloszlanának.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Zenés színház hír

Posztumusz Igaz Ember díjat kapott Kálmán Imre

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át a díjat az Operettszínházban.
Zenés színház opera

4 operaelőadás 26 órán belül? Kelemen Zoltánnak belefért

Három Bajazzókat és egy Bánk bán előadást vészelt át a szegedi Kelemen Zoltán operaénekes 26 órán belül. Nem is akárhogyan!
Zenés színház interjú

„Molnár Ferenc világraszóló zseni volt”

Április 26-án mutatja be az Operettszínház Béres Attila rendezésében a Liliomot. Az előadás két prózai szereplőjével, Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással arról is beszélgettünk, mi az a „molnárferenciség”, amihez a musicalben is ragaszkodni kell.
Zenés színház gyász

Elhunyt László Margit operaénekes

A Liszt-díjas lírai szopránénekesnőt, Érdemes művészt nyolcvannyolc éves korában érte a halál.