Zenés színház

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

2022.05.16. 09:50
Ajánlom
A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.

A világhírű magyar zeneszerző Samuel Beckett azonos című drámájából írt első operájának ősbemutatója 2018 novemberében volt a milánói Scalában, Párizsban április 30. és május 19. között látható a francia nyelvű, egyfelvonásos zenemű.

A Le Monde című napilap szerint a franciaországi premier a milánói ősbemutatónál is jobban megerősítette, hogy a Kurtág-opera remekmű. Ami a vezető francia napilap szerint azért is figyelemreméltó, mert a magyar zeneszerző elmúlt kilencven éves, mire első operáját befejezte. 

Kurtág zenéje mélységes emberséget kölcsönöz az emberiség végét, a nyelv halálát és a mindenfajta tulajdon megszűnését vizsgáló ír szerző nihilizmusának,

a nosztalgiázó vonósokkal, a fúvósok mardosó hangjaival, amelyekhez keringők, tangók és a harmonika népszerű visszhangjai is csatlakoznak” – írta Marie-Aude Roux.

A kritikus arra hívta fel a figyelmet, hogy az ír-skót zsidó ballada és a magyar népzene elemeit is beemelve, Kurtág egy olyan összetett világot hozott létre a zenei és a ritmikai struktúrák, valamint a hangzások szintjén, amelyben egyszerre vannak jelen utalások a modern francia zenére (Debussy, Ravel, Poulenc, Messiaen) és Bartók, Strauss vagy Berg közép-európai zenei világára.

A Télérama kulturális hetilap is úgy vélte, hogy Beckett sötét világlátásába „Kurtág humánumot kevert”. A lap szerint óriási kihívás egy színdarabból operát írni, de a milánói bemutatót követő dicsérő hírek után már nem volt ok az aggodalomra. A Le Figaro szerint Pierre Boulez halála óta Kurtág György

a legnagyobb hatású élő zeneszerző, aki a legmaradandóbb nyomot fogja maga után hagyni.

A francia köztévé honlapja azt hangsúlyozta, hogy bár Kurtág első operájáról van szó, a magyar zeneszerző évtizedek óta komponál emberi hangra, a magyar mellett oroszul, németül, angolul is, műveit a világirodalom nagy költői ihletik, s az utóbbi években más francia nyelvű művei is születtek. Egyik legismertebb alkotásához, a Játékok című zongoradarabokhoz pedig más magyar zeneszerzőkhöz, Bartókhoz, Kodályhoz vagy Ligetihez hasonlóan a magyar népzenéből is merített, időnként váratlan hangzásokkal, harmonika, ütősök, vagy a „par excellence magyar hangszer”, a cimbalom felhasználásával. A tonalitás nélküli dimenzióban gondosan megírt opera pedig Beckett mondatainak tökéletes vokális ellenpontja.

A 96 éves zeneszerző első operaművének alapja Samuel Beckett A játszma vége című 1957-es darabja, amelyet az ír szerző franciául írt, és először Párizsban vitték színre 1957-ben. A Kossuth-díjas zeneszerző a milánói bemutató kapcsán korábban elmondta, hogy 1957-ben,

néhány hónappal a premier után látta Beckett darabját Párizsban, és a színmű életre szóló hatással volt rá.

A magyarul Végjáték címen ismert darab az abszurd színház egyik kulcsműve, amelyben Beckett a halál órájában széthulló emberi személyiség pusztulását ábrázolta a sakkjátszma utolsó lépéseiként.

A zeneszerző az abszurd drámájából egy kétórás művet komponált, az eredeti mű kulcsepizódjainak felhasználásával, a teljes darabnak több mint felét használta fel, s prológust is írt hozzá. A miniatúrák mesterének tartott Kurtág Györgynek ez a leghosszabb alkotása.

Az operát Párizsban ugyanabban a verzióban mutatták be, mint Milánóban, az előadást a francia-libanoni Pierre Audi rendezte, díszlet- és jelmeztervezője az osztrák Christof Hetzer. A párizsi operaház zenekarát Markus Stenz német karmester vezényli. A négy énekes szerepben is az eredeti szereposztás, Frode Olsen (Hamm), Leigh Melrose (Clov), Hilary Summers (Nell) és Leonardo Cortellazzi (Nagg) lép színpadra, akiknek a „teljesítménye nem gyengült Milánó óta” a Le Monde szerint. 

Kurtág György az operán Alexander Pereira felkérésére kezdett dolgozni 2010 körül, amikor Pereira még a Salzburgi Ünnepi Játékok intendánsa volt, majd később a milanói Scala élére került. Az 1999 és 2015 között Franciaországban élő zeneszerző a művet Budapestre hazaköltözve, 2017-ben fejezte be.

A Scalából közvetített előadás felvétele itt érhető el:

Fejléckép: Kurtág György (fotó/forrás: Posztós János / BTF)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Csontváry ritkán látható, 1901-ben festett szicíliai tájképét is élőben csodálhatjuk a Virág Judit Galériában

A Holdtölte Taorminában című festmény felbukkanása azért számít művészeti szenzációnak, mert a magántulajdonban lévő festményt régóta nem láthatta a szélesebb közönség. „Kevés mű maradt fenn Csontváry után, magángyűjteményben pedig nagyjából húsz darab lehet. Ezek egyike a Holdtölte Taorminában” – mondta el Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.
Színház

Találkozni önmagunkkal: ez is egyfajta megváltás – interjú Gáspár Ildikóval a Bűn és bűnhődésről

Március 8-án mutatják be a Bűn és bűnhődést az Örkény István Színházban. Az előadás rendezőjével Dosztojevszkij leghíresebb regénye mellett a női karakterekről, önként vállalt szenvedésről és a színházak társadalmi szerepéről is beszéltünk.
Klasszikus

A zene- és énektanári pálya népszerűsítését segíti a frissen átadott Kodály Műhely

A Városmajorban található intézmény kurzusoknak, szakmai és módszertani bemutatóknak, művészeti, zenetudományi témájú kerekasztal-beszélgetéseknek és kamarazenei hangversenyeknek ad helyet.
Plusz

Drehertől Dreherig – a kőbányai sörgyártás lenyűgöző története

Mi köze a sörnek a boszorkányokhoz? Hogyan kapcsolódnak a Dreherek a martonvásári Beethoven-szoborhoz? Mikor készült az első magyar partyhordó? Egyebek közt erre is választ kaphatunk március 1-jén Sziklainé Lengyel Zsófia előadásán.
Plusz

Elhunyt Jan Assmann egyiptológus, vallástörténész

A világhírű német tudós nevéhez fűződik egyebek közt a kulturális emlékezet fogalma, amelyet feleségével közösen dolgoztak ki. 2018-ban a Német Könyvkereskedelem Békedíjával tüntették ki.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

A Manon Lescaut-t adja elő a Nemzeti Filharmonikusok a Müpában

Puccini operája hangzik el a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar következő koncertjén, a Manon Lescaut-t Vashegyi György vezényli és Káel Csaba rendezi.
Zenés színház hír

Miklósa Erika alapítványával együttműködve indít posztgraduális képzést a Pécsi Tudományegyetem

Együttműködési megállapodást kötött a Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes által alapított KvintEsszencia Mesteriskola Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara. Az együttműködés keretében posztgraduális képzést indít az egyetem.
Zenés színház ajánló

Világhírű rendező Don Giovanni-produkciója látható az Operaházban

Salzburg, Berlin, Amszterdam, Madrid és Párizs után Budapesten is bemutatkozik Claus Guth 2008-as világhírű Don Giovanni-rendezése. A címszerepet kettős szereposztásban Bretz Gábor és Szemerédy Károly alakítja.
Zenés színház hír

Komlósi Ildikó Bartók-mesterkurzust tart

Az énekesnő, aki maga is számtalanszor formálta meg Judit szerepét A kékszakállú herceg várában, február végén négy napon át dolgozik a kurzuson részt vevő fiatal művészekkel.
Zenés színház kritika

A női csábítás démoni ereje

Hiánypótló feladatot töltött be a Magyar Állami Operaház: bár Dvořák Ruszalkája a nemzetközi operaszínpadok kedvelt darabja, az intézmény saját produkcióban sosem játszotta még. A február 2-i előadáson jártunk.