Zenés színház

Kritikaválogatás a Krétakör új operaprodukciójáról

2011.08.09. 12:00
Ajánlom
2011. július 19-én hét hónapos munka betetőzéseként mutatta be a Krétakör a Müncheni Operafesztivál keretében a Krízis trilógia 2. részét, a Hálátlan dögök című operaprodukciót. Az ősbemutató kapcsán külföldi és hazai kritikákból készített válogatást az alábbiakban közöljük.

Münchner Merkur, 2011.07.21

Pszichiáterből gyerekgyilkos

Schein Gábor librettista tiszta, feszes nyelvre épít, ami nem engedi a ködösítést. Dargay Marcell a rendező Gulyás Márton tanúvallomásokra és hírekre emlékeztető történetét egy sprőd, de egyben nagyon mélyre ható zenei testtel egészíti ki. Vonósnégyes, klarinét, szaxofon. A zongoránál maga a  zeneszerző is megtalálta a maga feszes, időnként szinte zajba átívelő, elektronikusba hajló nyelvét, időnként Dragay tanárát, Kurtágot juttatva az eszembe (...) Ismét rá kellett jönnöm, hogy opulencia nélkül is elérhető az intenzitás, és hogy a tánczene a barokkal dramaturgiailag igen jól összeegyeztethető. Az énekesek is markáns profilt mutatnak: Megyesi Zoltán Ádámja a hátborzongató ambivalenciájával operál, melyet a világos tenorja tesz még hangsúlyosabbá. Kovács István markáns baritonja kelti életre a pszichiátert, kezdetben megközelíthetetlen meggondoltsággal, melyet később a sarokba szorítottság kínja vált fel. A gyerekek szerepeltetésén nem érezni az érzelmi nyomást. A négy lány és az egy szem fiú szinte stilizált előadása erősen magával ragadó, mivel szinte természetes éneknek hat. Fehér László, és Kovács Annamária, -akik a doktor fiát, Balázst, és a feleségét játsszák - jól ellenpontozzák a történteket.

Gabriele Luster

* * *

Klassik. info, 2011.07.19

Hátborzongatóan ambivalens

Az előadás autentikusan, szinte már dokumentarista módon hat ránk, Dargay Marcell, aki egy éve vette át a Krétakör zenei vezetését, precízen kiszámolva váltogatja a beszédet az énekkel, megtalálja a helyét a szólóéneknek, a gyerekdalnak és a vonósoknak, melyek a kamarazenei alapban folyamatosan csúsznak át egymásba, illetve váltják egymást.  (..) Gulyás Márton a rendező, aki Schilling Árpáddal, a Krétakör művészeti vezetőjével és Schein Gábor költővel együtt jegyzi a darabot. Az alkotók egy percre sem merülnek el a művészieskedésben, így maradnak belül a Brecht nevével fémjelzett Krétakörön.- Tisztelet nekik érte.

Klaus Kalchschmid

 *  *  *

dradio.de, 2011.07.19.   23.07h.

Gyermekbántalmazás, mint téma az operaszínpadon? Ennek szinte sosincs jó vége, általában voyeurizmus, a rendező saját ego-showja áll a középpontban. A magyar Krétakör produkciója Schilling Árpád művészeti vezetésével azonban egészen másra sikeredett.

(...) A sorsok nyugodtan, izgalom nélkül bontakoznak ki, Dargay zenéje inkább filmzene-szerű, amit jazz betétek szakít meg. A darab vége felé a zene is kísérleti jellegűvé válik, belép az élő elektronika, és egy preparált zongora is.

Egy nagyhatású este, ami teljesen ellentétben áll a Bajor Állami Operaház különben nagyon is élénken zajló életével.

Jörn Florian Fuchs

* * *

munichandco.blogspot.com, 2011. 07. 21

Amikor az opera műfaja meginog: a Krétakör csapata reflexióra kényszeríti a közönséget

Az előadással ismeretlen, még fel nem fedezett területekre tévedünk, és mélyen elbizonytalanodva hagyjuk el a termet.  Nagyon messze vagyunk a repertoár-opera jól referenciált világától, amikor is többé-kevésbé pontos és kompetens véleményt formálunk az énekesekről, a kórusról, a karmesterről, a zenekarról, vagy éppen a rendezés relatíve vett sikeréről.

A Hálátlan dögökkel való találkozás az egyszerű vélemény- vagy ítéletmondás helyett kérdéseket vet fel bennünk. Elsőként is magára a műfajra vonatkozóan. Opera ez? Egy happening? Vagy egy színpadi éneket, hangokat és zenét használó politikai akció (a fogalom elsődleges jelentésében, amely az egyén társadalomban betöltött szerepére koncentrál)? Az előadás után alig marad bizonyosság bennünk, olyan, mintha darabjainkra szedtek volna szét minket.

(...) A közönséget arcul csapja a Krétakör által létrehozott lelkiismeretébresztő színház.  A Krétakör számára az előadóművészet társadalmi felelősségvállalás is egyben: a színháznak és az operának célja, hogy valós és jelen társadalmi kérdésekre reflektáljon. Az előadások korunk valóságáról beszélnek és gondolkodásra késztetnek a problémához való hozzáállásunkról. Provokáció és pozitív elbizonytalanítás. A Krétakör beírta nevét a politikai színház és az aktuálszínház (Zeittheater) irányzatába. 

* * *

7óra7, 2011. 07. 22

Valódi, iszonyú krimi

Itt valami nagyon nem stimmel, de nem igazán lehet tudni, hogy mivel. Sőt, olybá tűnik, hogy Dr. Gát Gyula és környezete életében alapállapot a probléma léte. Most éppen halott gyerekek kelnek életre a szeme előtt, párhuzamosan azzal, hogy egy meghatározhatatlan létezésű illető etikai kioktatásban részesíti, mindeközben pedig családi élete romokban hever: a felesége idegbajos, a fiával pedig meglehetősen elhidegültek egymástól. Érdekesen kaotikus, bár szokatlannak nem mondható helyzet, az már ritkább, hogy mindez egy kortárs operán keresztül dolgoztatik fel.

(...) A Krétakör Krízis-trilógiájának második részét, a Hálátlan dögöket leginkább egy kortársopera-játékba oltott szocio-pszicho-krimiként jellemezhetnénk. Minden eklektikuma ellenére, ha nem is formailag, de érzésben és hatásban nagyon is kötődik a Prágai Quadriennálén látott első etaphoz. Igaz: ott egy sokkal szabadabb és lazább - nem is feltétlenül színházi - közeg fogadott bennünket, itt viszont a forma nagyon is kötött - hiszen a zenéhez és az énekhez szükséges kotta kérlelhetetlenül meghatározza az eseményeket -, de ennek ellenére ugyanúgy nem tudjuk, hogy kinek a fejében járunk, hogy ki játszik kivel - és ebben a szellemi labirintusban rengeteg kérdés vetődik föl.

(...) Egyáltalán kik azok a hálátlan dögök? A problémákat megtestesítő gyerekek? Vagy a család, amely csak gondot okoz Gát Gyulának? És ki a gyilkos? Lehet, hogy maga Dr. Gát Gyula ölt - azzal, hogy nem csinált semmit?

Úgy tűnik, a társadalmi közöny, amelynek Gát eleven médiuma, öl. Ennek pedig - mivel észre sem vesszük - nincsenek következményei, csak annak, ha fizikailag történik gyilkosság. De nem csak úgy lehet megsemmisíteni embereket. Sőt - többségében nem ez történik. Ám mivel ez a többség, csendben elfogadjuk. No, ezt végignézni és végigélni - ez a valódi, iszonyú krimi.

Nyulassy Attila / München

Az előadás - a teljes trilógia részeként - 2011. októberében a Trafó - Kortárs Művészetek Házában is bemutatják, a következő műsor szerint: 

2011. október 23. KRÍZIS (jp.co.de, Hálátlan dögök, A papnő) - BEMUTATÓ
2011. október 25. Krízis I: jp.co.de
2011. október 26. Krízis II: Hálátlan dögök
2011. október 27. Krízis III: A papnő
2011. október 28. Krízis I-III.

Az operaprodukcióról és a teljes Krízis trilógiáról további információk: www.kretakor.eu

Programkereső

Legolvasottabb

Tánc

Tejbe mártott testek

Új weboldallal jelentkezett a Győri Balett, a honlaphoz tartozó rendhagyó társulati fotókat a csapat egyik táncművésze, Jekli Zoltán készítette.
Klasszikus

Újabb három évig Szinetár Miklós az Opera Örökös Tagjainak elnöke

A neves rendezőt, a Tagság jelenlegi elnökét október 12-én, az Eiffel Műhelyházban tartott közgyűlésen választották újra
Vizuál

Vaszary, Aba-Novák és Munkácsy remekművei a Virág Judit Galéria őszi aukcióján

Vaszary János utolsó itáliai nyarát felidéző festménye, Aba-Novák Vilmos római trattoria ciklusának lenyűgöző darabja, Munkácsy Mihály anya-gyerek kompozíciója és Kádár Béla Amerika-élményének emléket állító műve is kalapács alá kerül a Virág Judit Galéria őszi aukcióján október 17-én a Budapest Kongresszusi Központban.
Klasszikus

Ismerje meg Bella Máté új művét! – VIDEÓ

Bella Máté Titan című művét Szentpáli Roland mutatta be az Óbudai Társaskörben, 2021. szeptember 30-án, a 34. Minifesztivál – Magyar Kortárs Zenei Körkép koncertsorozatában. Videónkban a két művész mesélt a darabról.
Könyv

Halász Rita kapta a 2021-es Margó-díjat

A legjobb elsőkötetes prózaírónak járó elismerést ma délután adták át a Várkert Bazárban a Margó Irodalmi Fesztiválon. Halász Rita erős mezőnyben nyerte el a félmillió forintot, a próbafordítást, a tárcasorozatot, a jövő évi bemutatkozást a Liszt Ünnep programján és a Bookline 10 millió forintos médiatámogatását. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Kultúrák találkozása – A mosoly országa bemutatójára készül az Operettszínház

Október 22-én, 23-án és 24-én mutatják be a Budapesti Operettszínházban Lehár Ferenc egyik legkülönlegesebb színpadi művét, amely ezúttal a Magyarországon először dolgozó Stephen Medcalf rendezésében kerül színre.
Zenés színház interjú

„Szu-Csong országa olyan, mint Vietnám régen” – interjú Ninh Duc Hoang Longgal

A vietnámi származású Ninh Duc Hoang Long néhány évvel ezelőtt a Bánk bán Hazám, hazám című áriájával és a János vitéz legismertebb dalával, Kukorica Jancsi belépőjével vált a közönség kedvencévé, azóta pedig megkerülhetetlen alakja lett a hazai opera- és operettjátszásnak. Rosillon szerepével debütált a Budapesti Operettszínházban, most pedig A mosoly országában Szu-Csong herceget alakítja. A kulturális különbségekről, a nyelvi nehézségekről és a kínai hercegről beszélgettünk.
Zenés színház kritika

Elhasznált életek egy lépcsőfordulóban

Képzelet és valóság határán egyensúlyozó, szürreális világot álmodott a Budapesti Operettszínház színpadára Balázs Zoltán, aki első musicalrendezésében Fellini önéletrajzi ihletésű filmjéhez, a 8 és 1/2-hez, valamint annak zenés színházi változatához nyúlt.
Zenés színház hír

Utoljára állt színpadon Haumann Péter

Szeptember 24-én lépett utoljára színpadra Haumann Péter, aki a Madách Színház 1500. jubileumi Macskák előadásán búcsúzott a nézőktől.
Zenés színház hír

„Engedjék meg, hogy elmenjek szabadon” – Utoljára lépett színpadra Lehoczky Zsuzsa

Szeptember 27-én, egy tiszteletére tartott gálán láthatták a nézők utoljára színpadon Lehoczky Zsuzsát, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt.