Zenés színház

Kritikaválogatás a Krétakör új operaprodukciójáról

2011.08.09. 12:00
Ajánlom
2011. július 19-én hét hónapos munka betetőzéseként mutatta be a Krétakör a Müncheni Operafesztivál keretében a Krízis trilógia 2. részét, a Hálátlan dögök című operaprodukciót. Az ősbemutató kapcsán külföldi és hazai kritikákból készített válogatást az alábbiakban közöljük.

Münchner Merkur, 2011.07.21

Pszichiáterből gyerekgyilkos

Schein Gábor librettista tiszta, feszes nyelvre épít, ami nem engedi a ködösítést. Dargay Marcell a rendező Gulyás Márton tanúvallomásokra és hírekre emlékeztető történetét egy sprőd, de egyben nagyon mélyre ható zenei testtel egészíti ki. Vonósnégyes, klarinét, szaxofon. A zongoránál maga a  zeneszerző is megtalálta a maga feszes, időnként szinte zajba átívelő, elektronikusba hajló nyelvét, időnként Dragay tanárát, Kurtágot juttatva az eszembe (...) Ismét rá kellett jönnöm, hogy opulencia nélkül is elérhető az intenzitás, és hogy a tánczene a barokkal dramaturgiailag igen jól összeegyeztethető. Az énekesek is markáns profilt mutatnak: Megyesi Zoltán Ádámja a hátborzongató ambivalenciájával operál, melyet a világos tenorja tesz még hangsúlyosabbá. Kovács István markáns baritonja kelti életre a pszichiátert, kezdetben megközelíthetetlen meggondoltsággal, melyet később a sarokba szorítottság kínja vált fel. A gyerekek szerepeltetésén nem érezni az érzelmi nyomást. A négy lány és az egy szem fiú szinte stilizált előadása erősen magával ragadó, mivel szinte természetes éneknek hat. Fehér László, és Kovács Annamária, -akik a doktor fiát, Balázst, és a feleségét játsszák - jól ellenpontozzák a történteket.

Gabriele Luster

* * *

Klassik. info, 2011.07.19

Hátborzongatóan ambivalens

Az előadás autentikusan, szinte már dokumentarista módon hat ránk, Dargay Marcell, aki egy éve vette át a Krétakör zenei vezetését, precízen kiszámolva váltogatja a beszédet az énekkel, megtalálja a helyét a szólóéneknek, a gyerekdalnak és a vonósoknak, melyek a kamarazenei alapban folyamatosan csúsznak át egymásba, illetve váltják egymást.  (..) Gulyás Márton a rendező, aki Schilling Árpáddal, a Krétakör művészeti vezetőjével és Schein Gábor költővel együtt jegyzi a darabot. Az alkotók egy percre sem merülnek el a művészieskedésben, így maradnak belül a Brecht nevével fémjelzett Krétakörön.- Tisztelet nekik érte.

Klaus Kalchschmid

 *  *  *

dradio.de, 2011.07.19.   23.07h.

Gyermekbántalmazás, mint téma az operaszínpadon? Ennek szinte sosincs jó vége, általában voyeurizmus, a rendező saját ego-showja áll a középpontban. A magyar Krétakör produkciója Schilling Árpád művészeti vezetésével azonban egészen másra sikeredett.

(...) A sorsok nyugodtan, izgalom nélkül bontakoznak ki, Dargay zenéje inkább filmzene-szerű, amit jazz betétek szakít meg. A darab vége felé a zene is kísérleti jellegűvé válik, belép az élő elektronika, és egy preparált zongora is.

Egy nagyhatású este, ami teljesen ellentétben áll a Bajor Állami Operaház különben nagyon is élénken zajló életével.

Jörn Florian Fuchs

* * *

munichandco.blogspot.com, 2011. 07. 21

Amikor az opera műfaja meginog: a Krétakör csapata reflexióra kényszeríti a közönséget

Az előadással ismeretlen, még fel nem fedezett területekre tévedünk, és mélyen elbizonytalanodva hagyjuk el a termet.  Nagyon messze vagyunk a repertoár-opera jól referenciált világától, amikor is többé-kevésbé pontos és kompetens véleményt formálunk az énekesekről, a kórusról, a karmesterről, a zenekarról, vagy éppen a rendezés relatíve vett sikeréről.

A Hálátlan dögökkel való találkozás az egyszerű vélemény- vagy ítéletmondás helyett kérdéseket vet fel bennünk. Elsőként is magára a műfajra vonatkozóan. Opera ez? Egy happening? Vagy egy színpadi éneket, hangokat és zenét használó politikai akció (a fogalom elsődleges jelentésében, amely az egyén társadalomban betöltött szerepére koncentrál)? Az előadás után alig marad bizonyosság bennünk, olyan, mintha darabjainkra szedtek volna szét minket.

(...) A közönséget arcul csapja a Krétakör által létrehozott lelkiismeretébresztő színház.  A Krétakör számára az előadóművészet társadalmi felelősségvállalás is egyben: a színháznak és az operának célja, hogy valós és jelen társadalmi kérdésekre reflektáljon. Az előadások korunk valóságáról beszélnek és gondolkodásra késztetnek a problémához való hozzáállásunkról. Provokáció és pozitív elbizonytalanítás. A Krétakör beírta nevét a politikai színház és az aktuálszínház (Zeittheater) irányzatába. 

* * *

7óra7, 2011. 07. 22

Valódi, iszonyú krimi

Itt valami nagyon nem stimmel, de nem igazán lehet tudni, hogy mivel. Sőt, olybá tűnik, hogy Dr. Gát Gyula és környezete életében alapállapot a probléma léte. Most éppen halott gyerekek kelnek életre a szeme előtt, párhuzamosan azzal, hogy egy meghatározhatatlan létezésű illető etikai kioktatásban részesíti, mindeközben pedig családi élete romokban hever: a felesége idegbajos, a fiával pedig meglehetősen elhidegültek egymástól. Érdekesen kaotikus, bár szokatlannak nem mondható helyzet, az már ritkább, hogy mindez egy kortárs operán keresztül dolgoztatik fel.

(...) A Krétakör Krízis-trilógiájának második részét, a Hálátlan dögöket leginkább egy kortársopera-játékba oltott szocio-pszicho-krimiként jellemezhetnénk. Minden eklektikuma ellenére, ha nem is formailag, de érzésben és hatásban nagyon is kötődik a Prágai Quadriennálén látott első etaphoz. Igaz: ott egy sokkal szabadabb és lazább - nem is feltétlenül színházi - közeg fogadott bennünket, itt viszont a forma nagyon is kötött - hiszen a zenéhez és az énekhez szükséges kotta kérlelhetetlenül meghatározza az eseményeket -, de ennek ellenére ugyanúgy nem tudjuk, hogy kinek a fejében járunk, hogy ki játszik kivel - és ebben a szellemi labirintusban rengeteg kérdés vetődik föl.

(...) Egyáltalán kik azok a hálátlan dögök? A problémákat megtestesítő gyerekek? Vagy a család, amely csak gondot okoz Gát Gyulának? És ki a gyilkos? Lehet, hogy maga Dr. Gát Gyula ölt - azzal, hogy nem csinált semmit?

Úgy tűnik, a társadalmi közöny, amelynek Gát eleven médiuma, öl. Ennek pedig - mivel észre sem vesszük - nincsenek következményei, csak annak, ha fizikailag történik gyilkosság. De nem csak úgy lehet megsemmisíteni embereket. Sőt - többségében nem ez történik. Ám mivel ez a többség, csendben elfogadjuk. No, ezt végignézni és végigélni - ez a valódi, iszonyú krimi.

Nyulassy Attila / München

Az előadás - a teljes trilógia részeként - 2011. októberében a Trafó - Kortárs Művészetek Házában is bemutatják, a következő műsor szerint: 

2011. október 23. KRÍZIS (jp.co.de, Hálátlan dögök, A papnő) - BEMUTATÓ
2011. október 25. Krízis I: jp.co.de
2011. október 26. Krízis II: Hálátlan dögök
2011. október 27. Krízis III: A papnő
2011. október 28. Krízis I-III.

Az operaprodukcióról és a teljes Krízis trilógiáról további információk: www.kretakor.eu

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Varázslatosan festő koncertközpont épül Münchenben

Az osztrák Cukrowicz Nachbaur Architekte mérnökei építik azt a koncertpalotát, amelynek nagytermében 1800 néző kaphat majd helyet.
Klasszikus

Fidelio Klasszik: Bérczes, Elsässer, Tóth Vera

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 14-én lesz hallható a 92.1-en.
Vizuál

Frida hétfőnként is fogad

A nagy érdeklődésre való tekintettel július harmadik hetétől hétfőnként is látogatható a Nemzeti Galériában a Frida Kahlo-kiállítás.
Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Zenés színház kritika

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Zenés színház interjú

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.
Zenés színház interjú

"Szeretni kell és pont" – A nő kétszer

Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjének kétestés, margitszigeti bemutatójának primadonna szerepében július 20-án Dobó Enikő, 21-én pedig Eperjesi Erika látható majd. A két „Fedórát” szerepükről és az előadásról kérdeztük.
Zenés színház kritika

Dadaista baba

Kortárs-ifjúsági-abszurd-bábopera – a négy jelzőből egy is elég, hogy a közönség előre tudja, nem szokványos élményben lesz része. Vajda Gergely Az óriáscsecsemő című darabja nem csupán megfelelt elvárásainknak, de felül is múlta azokat.