A magyar irodalom két fontos szerzője által írt művek operaváltozatai újra láthatók november 26-tól:
Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony
Krúdy Gyula színdarabjából annak idején Nádasdy Kálmán íratott operát, amely az 1943-as ősbemutatót követően nagy sikerrel futott az elkövetkező két évtizedben. A darab azt a gondolatot hirdeti, hogy milyen balga a férfi, aki az arany csengéséért lemond az asszony szerelméről, hogy azután az arany vonzásában mindent elveszítsen.
Örkény István–Tóth Péter: Tóték
A Tóték a magyar irodalom egyik legfontosabb kisregénye és színdarabja, mely az emblematikus Fábri–Latinovits-film után az opera műfajában is helyet kért magának. A jól ismert történetben az idegkimerültségben szenvedő őrnagy Tót Gyula zászlós családjánál piheni ki magát, akik mindent megtesznek, hogy a kedvére tegyenek. Mígnem egyszer csak utoljára csap le a margóvágó…
Jegyvásárlás ide kattintva! >>>
Puccini: Edgar
Puccini második operáját Hector Lopez Mendoza, Balga Gabriella, Bakonyi Anikó, Haja Zsolt és Kovács István főszereplésével játssza újra a Magyar Állami Operaház december 5-től, az Opera Eiffel Műhelyházban. A világszerte ritkán hallható darabot Tulassay Ádám állította színpadra, az Opera együtteseit Sini Leonardo vezényli.
Az Edgar Alfred de Musset 19. századi francia drámaíró kevéssé ismert La Coupe et les lèvres című verses színpadi műve nyomán dolgozza fel egy középkori flandriai falu történetét, ahol a címszereplő két beszédes nevű ifjú hölgy, a tisztaéletű és őt őszintén szerető Fidelia és a kívülálló, vad, tüzes Tigrana iránti vonzalma között őrlődik. A megbotránkozó közösség haragját maga mögött hagyva Edgar és Tigrana először távozik a faluból, majd férfi a dekadens élettől megcsömörlötten katonának áll, hogy később ravatala mellett derüljön fény arra, ki maradt igazán a végsőkig hűséges az elhunythoz.
A modern látványvilághoz Cziegler Balázs díszletei és Szelei Mónika jelmezei járulnak hozzá.
Jegyvásárlás ide kattintva! >>>
Támogatott tartalom.