Zenés színház

Különös, mágikus rituálé Philip Glass egyiptomi operája

2019.11.20. 16:00
Ajánlom
Ehnaton, Gandhi és Einstein. Mi köti össze ezt a három személyiséget? Mindannyian megváltoztatták a világot, legalábbis Philip Glass szerint, akinek az egyiptomi fáraóról készült operáját a hazai közönség is láthatja a Metropolitan élő közvetítésében, november 23-án az Urániában és a Müpában.

Az i. e. 14. században élt Ehnaton fáraó a feljegyzett történelem első monoteista uralkodója, aki megkísérelte átalakítani a politeista Egyiptomot. Bevezette a napisten, Aton tiszteletét, és neki szentelte fővárosát, Ahet-Atont is. Az élet minden területén érződtek a reformok hatásai: az esztétikában a naturalizmus, a hétköznapokban viszont a hirtelen változásokkal járó bizonytalanság lett úrra Egyiptomon. Ehnaton törekvéseit heves ellenérzés fogadta, és tizenhét év után erőszakosan távolították el a trónról.

Hogy Krisztus-szerű, szelíd forradalmár volt, vagy diktátor, zsarnok, arról megoszlanak a vélemények. Valószínűleg széles látókörű, kemény elhatározású ember volt,

de a maradi ország nem állt készen az elképzeléseire. Mindenesetre árulkodó, hogy halála után a fáraó szobrait ledöntötték, emlékét feledni igyekezett Egyiptom.

philip_glass-161151.jpeg

Philip Glass

Idén ősszel először került színpadra a New York-i Metropolitan Operában Philip Glass Ehnaton (1984) című operája, az a darab, amely egyébként az Einstein on the Beach (1976) és a Gandhiról szóló Satyagraha (1979) című alkotásokkal trilógiát alkot.

A Metropolitan Opera régi adósságot törleszt a novemberi bemutatóval. „Egész sok operát írtam azóta, sikeresebbeket és kevésbé sikereseket. Valóban sokat. Nem szoktam visszanézni, megyek előre” – nyilatkozta a dologról a 82 éves Philip Glass, aki tényleg nem a múltban élő típus. A New York Timesnak azt mondja, nincs ideje azzal foglalkozni, mit hagy az utókorra, túl elfoglalt ahhoz. Még mindig tele van a naptára.

Habár nem szereti a szót, minimalistaként tartjuk számon, akinek egyéni hangja rögtön felismerhető, habár sok-sok fiatalabb pályatárs utánozza a stílusát. Apró zenei figurákból épít hatalmas szöveteket, változatos ritmusokat, boltívként feszülő szerkezeteket. Neve valódi branddé vált, amelynek az ilyesmire érzékeny klasszikus zenei kultúrában az sem ártott, ha reklámokhoz ír zenét. Apja lemezboltot üzemeltetett, Philip fiatalként itt ismerkedett meg Beethoven, Schubert, Bartók és Sosztakovics zenéjével. Párizsban annál a Nadia Boulangernél tanult, ahol oly sokan, itt találkozott Boulez és Stockhausen művészetével. Nem utálta a zenéjüket, de azt is tudta, nem akar ebben a stílusban komponálni. Bach és Mozart viszont egész életén át kíséri, árulta el később.

ehnaton-161556.jpg

Anthony Roth Costanzo az opera címszerepében (Fotó/Forrás: Metropolitan Opera)

Negyvenkét éves koráig taxit vezetett, előfordult, hogy egy hölgy vállon veregette, és azt mondta neki, ugyanaz a neve, mint a híres zeneszerzőnek. A hatvanas években Indiába utazott, és ez az élmény meghatározónak bizonyult. Zenéjének meditatív ereje talán innen (is) származik. Ennek, illetve a néhány évvel idősebb Steve Reich hatására megalakította a Philip Glass Ensemble-t, azt az együttest, amely ma, ötven évvel később is működik. Az együttessel alkotott művek (Music in Similar Motion, Music with Changing Parts, Music in Twelve Parts) ma már mérföldkőnek tekinthetők. „Úristen, mennyi pénzt vesztettünk” – nyilatkozta később a nehéz kezdetektől és  a veszteséges koncertekről. Az elv viszont tiszta volt: azt kell csinálni, amit igazán őszintének vall, és remélni, hogy a munka beérik.

Ha nem tudod, hogy mit csinálj, jó esélyed van rá, hogy valami újat hozz létre

– írta önéletrajzi könyvében.

Philip Glass zenéjében mintha minden a szélsőségekről szólna. Vagy utáljuk vagy imádjuk.

Az előadók vagy kiválóan, a flow-t elkapva adják elő, vagy borzalmasan. A koncertek vagy messzire száguldó, varázslatos tripek, vagy végeláthatatlan unalmat jelentenek. Máshogy kell játszani, mint a hagyományos nyugati zenét, mást jelent a ritmus, az egyensúly, a dallam. „Az énektechnika legalapvetőbb elemeire van szükség” – mondta egy interjúban Anthony Roth Costanzo kontratenor, aki a New York-i Ehnaton címszerepét énekli. – „Ha nincs rend a házad táján, nem küzdöd végig.”

Bronz hangszínét az opera egy kényszerűségnek köszönheti. A stuttgarti operaházban, ahol a '84-es bemutató helyt kapott, átalakítások zajlottak, a zenekari árokban nem volt hely a teljes zenekarnak. „Szóval azt mondtam, és ez őrült dolog volt, hogy szabaduljunk meg az első és a második hegedűszólamtól. És jó volt így is. Nem vagyok hangszerelő zseni. Egyszerűen csak nem volt hely” – emlékezik vissza a zeneszerző. A vonóskart a brácsák és a csellók dominálják, a rézfúvósok és az ütősök is fontos szerephez jutnak. A címszereplő már az első jelenetben megjelenik a színen, de csak negyven perccel később énekli az első hangot. „Hogyan mutassam be őt a közönségnek úgy, hogy amikor először hallják, megértik, [Ehnaton] szédületes, megbocsáthatatlan változást hozott Egyiptom életében, és ezért kellett meghalnia?

Így lett kontratenor – nem természetellenes, hanem radikális hanggal. A radikális lehet természetes”

– mondta a zeneszerző.

Ez az opera más, mint amit a műfaj fénykorában jelentett. Ez nem a csillogó Aida, viszont nézői a lenyűgöző látványt is méltatják. Hevültsége más, mint a Toscáé, de szerkezete gyakran a hagyományos operákéra emlékeztet. A második felvonás végén Ehnaton himnusza Atenhez a mű legintimebb részét jelenti. Szintén ebben a felvonásban halljuk a fáraó és Nefertiti szerelmi duettjét.

Az Ehnaton kanyargós, szokatlan rituálé, érdemes így hallgatni.

A librettóba történelmi dokumentumok is kerültek, úgy mint az Egyiptomi halottaskönyv – ezeket az Írnok olvassa (aki ebben a rendezésben a fáraó apjaként, mint egy jelenés, tűnik fel a színen) –, néhány szövegrészlet pedig bibliai héber és akkád nyelven szólal meg.

„Különös lázálom” – így jellemezte az előadást a rendező, Phelim McDermott. Az új produkció merít a steampunk és az ókori Egyiptom esztétikájából ,így egyaránt eszünkbe jut az ősi civilizáció és a viktoriánus kor, amely az előbbit fetisizálta. A New York Times kritikája szerint az előadás érdemei közé tartoznak a lassan kibontakozó, gazdag atmoszférát teremtő előjáték-jelenetek. „Tedd félre a zenedrámákhoz kötött elvárásaidat, ez nem a Tosca; ez Philip Glass.”

Az Ehnaton november 23-án este 7 órától látható a Metropolitan Opera közvetítésében két budapesti helyszínen: az Uránia moziban és a Müpában.

„Nem elképzelni kell, le kell írni” - Philip Glass 80 éves

Kapcsolódó

„Nem elképzelni kell, le kell írni” - Philip Glass 80 éves

A Koyaanisquatsi, az Einstein on the Beach, valamint a Truman Show és az Órák Golden Globe- és BAFTA-díjas zeneszerzője január 31-én ünnepli 80. születésnapját. De vajon a Steve Reichhel és Terry Rileyval egyidőben indult komponista miért nem szereti, ha minimalistának titulálják művészetét?

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Emléktáblát avattak a 120 éve született Latabár Kálmán egykori lakóhelyén

1902. november 24-én született a 20. század egyik legkarakteresebb magyar színésze, Latabár Kálmán, akit Max Reinhardt is kora egyik legjobb alkotójának tartott. A komédia koronázatlan királyának egykori lakóhelyén emléktáblát helyeztek el, és ma este bemutatják a róla írt drámát a Spinoza Színházban.
Klasszikus

„A kürt nagyon emocionális hangszer” – Beszélgetés Fröschl Éva Lillával

Első női rézfúvósként kapott Junior Prima Díjat a kürtművész Fröschl Éva Lilla az MVM Zrt. támogatásával. Már berlini tanulmányai közben játszott a Deutsche Oper, illetve a Komische Oper zenekarában, jelenleg pedig a Bajor Állami Operánál tölti próbaévét.
Zenés színház

Kristīne Opolais Carmenként debütál Szentmargitbányán

A világhírű énekesnő csatlakozik azon szopránokhoz, akik a hagyományosan mezzoszopránok által megformált Bizet-hősnő bőrébe bújnak. A Carmen premierjére 2023. július 12-én kerül sor a Szentmargitbányai Kőfejtőben.
Plusz

Dinyés Dániel kapja az Art is Business Fidelio-díját

Idén negyedik alkalommal adják át az Art is Business Díjakat azon vállalati és kulturális szereplőknek, akik az elmúlt időszakban jó példával jártak elől. A Fidelio – Kulturális mecénás elismerés idei nyertese: Dinyés Dániel karmester, zeneszerző, a Szegedi Nemzeti Színház zenei vezetője.
Vizuál

Szellemidézés a mezőszemerei kertek alján – Hamarosan nyílik Bukta Imre új kiállítása

Külön erre az alkalomra festett képek, installációk és videómunkák fogadják a látogatókat Bukta Imre Műveljük kertjeinket! című átfogó tárlatán, amely kétségkívül az év kiállítása. A több mint ezer négyzetméter alapterületű Godot Kortárs Művészeti Intézetben (GICA) rendezett tárlat november 27-én nyílik.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

Elhunyt Arányi Adrienn

A színésznőt kilencvenhárom éves korában érte a halál – tette közzé megrendülten a hírt egykori színháza, a Budapesti Operettszínház közösségi oldalán.
Zenés színház hír

Kristīne Opolais Carmenként debütál Szentmargitbányán

A világhírű énekesnő csatlakozik azon szopránokhoz, akik a hagyományosan mezzoszopránok által megformált Bizet-hősnő bőrébe bújnak. A Carmen premierjére 2023. július 12-én kerül sor a Szentmargitbányai Kőfejtőben.
Zenés színház hír

Komlósi Ildikó mesterkurzust tart fiatal énekeseknek

A kurzusra november 28. és december 2. között kerül sor, a Benczúr Ház Dísztermében, november 30-án pedig gálakoncerten mutatkoznak be a résztvevők. Az események a nagyközönség számára ingyenesen látogathatók, de a koncert regisztrációköteles.
Zenés színház ajánló

Ismét bemutatják Budaörsön a Koldusoperát

November 24-én újra átélhetjük Bertolt Brecht világhírű alkotását Fehér Balázs Benő újragondolásában. A felújított ellőadás főbb szerepeiben mások mellett Bíró Kriszta, Brasch Bence és Páder Petra látható a Budaörsi Latinovits Színházban.
Zenés színház kritika

A diktátor emberi arca

Különleges bemutatóval indította évadát a palermói Teatro Massimo. Viktor Ullmann Atlantisz császára című operáját és Mozart Requiemjét adták elő, ám nem egymás után, hanem jelenetenként összeillesztve, így a két mű még erősebben lépett egymással párbeszédbe. Az új produkció mindkét előadásán jártunk, november 8-án és 9-én.