A neves brit rendező – akit évtizedes ismeretség köt Kiss-B. Atilla főigazgatóhoz – jól ismeri Lehár művét, hiszen pár évvel ezelőtt a Landestheatre Niederbayernben már rendezte a darabot. Budapestre kész koncepcióval érkezett, a próbák során volt, hogy ő maga táncolta el a mozdulatsort, amit a tánckartól látni szeretett volna. Medcalf értelmezése, miközben a ma embere is magára ismerhet, a hagyományos operettek miliőjét, Lehár világát idézi meg.
A darabot sokszor állítják párhuzamba Puccini Turandot című operájával.
Ez az összehasonlítás a korai kritikáknak köszönhető, melyek szívesen utaltak a két mű közötti hasonlóságokra. Kétségtelen tény, hogy Lehár, aki mesterének tartotta Puccinit, vett át motívumokat az operaszerzőtől, sőt Puccini még élt, amikor A mosoly országa alapjául szolgáló Sárga kabátot bemutatták. Lehár pedig nemzetközi szinten is elég ismert szerző volt ahhoz, hogy olyan jelentős alkotók, mint az egzotikus helyszínen játszódó zenés darabok mestere is ismerjék a munkásságát.
Szu-Csong sárga kabátja (Fotó/Forrás: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)
„Az, hogy Lehár meghódította a világot dallamgazdagságán, leleményességén és biztos színpadi érzékén kívül elsősorban meggyőződése erejének köszönhető” – mondta A mosoly országa sajtótájékoztatóján Kiss-B. Atilla, aki korábban maga is játszotta Szu-Csong herceget Fischl Mónika oldalán. A primadonna az új előadásban is színpadra lép Liza szerepében.
Stephen Medcalf előadása nem csupán a kultúrák közötti különbségekről szól majd, hanem azokról az emberi értékekről is, melyek az ellentétek ellenére összesodornak két embert. Lehár operettje éppen azt mutatja meg, hogy bár a műfaj történetében először nem boldog végkifejlettel zárul a történet, mégis van értelme küzdeni a másikért.
„Önzetlenségre, toleranciára és kompromisszumra van szükségünk ahhoz, hogy egy kapcsolat működni tudjon”
– mondta a rendező.
Stephen Medcalf, az előadás rendezője és Dr. Csomor Orsolya A mosoly országa sajtótájékoztatóján (Fotó/Forrás: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)
A darab látványvilága is a két kultúra különbözőségét domborítja ki: Bécs világa, bár a szecesszió stílusjegyeit tükrözi, hideg színekben pompázik, a kék és az ezüst dominál, míg Peking sárgában és aranyban pompázik. Ehhez illeszkednek a jelmezek is, melyek stílus- és anyaghűen illusztrálják az akkori viseletet.
A mosoly országa látványos színpadképét a táncbetétek is erősítik, az előadás érdekessége a második felvonás kínai szvitje, mellyel a nézők már találkozhattak a streamelt gáláknál, a nyolc és fél perces koreográfia ezúttal a produkció részeként kerül színre.
A mosoly országa október 22-től látható a Budapesti Operettszínházban.
Fejléckép: Szu-Csong sárga kabátja a Budapesti Operettszínház sajtótájékoztatóján (fotó: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)
hírlevél
