Zenés színház

Labirintusok

2013.10.28. 15:40
Ajánlom
Az Erkel Színházban novemberben kettős premierre kerül sor: Bartók egyfelvonásosát, A kékszakállú herceg várát és Vajda János Thomas Mann elbeszélése alapján írt operáját, a Mario és a varázslót láthatja a megújult színház közönsége. A produkcióról Galambos Péter rendezővel beszélgettünk. INTERJÚ

- Ha két olyan alkotás, mint a Kékszakállú és a Mario egy estén hangzik el, óhatatlanul felvetődik a kérdés, milyen koncepció rendezi őket egymás mellé. Az Erkel Színházban milyen rendező elv segítségével kapcsolódnak majd egymáshoz ezek az operák?

- Bretz Gábor játssza mindkét darab férfi főszerepét - Kékszakállút és Cipollát, a varázslót. De azért látok egy másik rendezőelvet is, ami közös a két előadásban: mindkettő labirintustörténet.  A labirintus a beavatástörténetek metaforája, önmagunk megismerésének helyszíne. A Mario a társadalmi, a Kékszakállú a személyes önismeretről szól. Mindkét címszereplő kivételes képességű ember. Cipolla mágus, Kékszakállú zeneszerző. Szerintem minden embernek vannak különleges képességei, és nem mindegy, mire használjuk tehetségünket. A kérdés az, mi történik akkor, ha egy ember istennek képzeli magát? Mi zajlik le benne, és mit okoz környezetében ez a téveszme?

- Érdekes, amit mond, mivel a Kékszakállú szövege a hagyományos értelmezés szerint elsősorban a férfi főszereplő lelkéről szól, ha úgy tetszik, az ő szenvedése a hangsúlyosabb, míg Judit a behatoló, egyfajta öntudatlan agresszor benyomását kelti.

- Szerintem ez inkább Judit beavatási története, ezen keresztül ismeri meg magát a férfi is. És minél mélyebbre jutnak a saját démonaik megismerésében, annál jobban elbizonytalanodnak. Kíváncsiságuk mégis nagyobb félelmeiknél. És a démonjainkkal való szembenézés - bármilyen fájdalmas is legyen, - elvezet önmagunk megismeréséhez. Ez valódi megváltásunk alapja. Valahol azt olvastam, hogy minél jobban megismerjük önmagunkat, annál közelebb kerülünk Istenhez. Aki „tudás" akar lenni, pokolra kell annak menni. Azt gondolom, hogy ez a beavatási szertartás a felnőtté válás rituális folyamata. Napjainkban társadalmi és személyes szinten egyaránt válságban vagyunk - elvesztettük a felnőtté válás képességét (tisztelet a kivételnek), ami számomra az egyén valódi felelősségvállalását jelenti. Amikor azt tudom mondani, hogy én vagyok a felelős magamért, nem ti vagy mi, vagy netalántán ők.

- A Mario és a varázsló esetében hogyan jelenik ez meg?

- A Marióban a társadalmi kiskorúság a probléma forrása, ez élteti a parancsolás és engedelmesség egymást feltételező, egymást kölcsönösen kiegészítő viszonyát, ahogyan Thomas Mann írja is. Szerintem egy társadalom csak valódi önismerettől képes változni. Az előadás ugyanakkor még véletlenül sem törekszik politikai áthallásokra. Az emberiség történetében időről időre felfedezhető társadalmi kiskorúságról szól, és ahogyan azt Thomas Mann is sugallja, kiskorú társadalomban nem lehet demokráciát építeni.

- Milyen színpadi ötletek segítenek láthatóvá, befogadhatóvá tenni az önmegismerésnek ezt a  folyamatát?

- A Kékszakállú látványvilága szürreális, költői, míg a Mario világát a hollywoodi mitológia ihlette, mint az egyetlen, jelenleg is beszélt, értett jelrendszer. A többi legyen meglepetés.

- Súlyos kérdéseket feszeget a készülő előadás, amely az Erkel Színház ifjúsági sorozatában is helyet fog kapni. Mit gondol, hogyan lehet mindezt középiskolásoknak megmutatni?

- Én a magam részéről kamaszkoromban utáltam az operát. Szegény apám cipelt magával mindig - rettenetesen unatkoztam. Később sok segítségre volt szükségem ahhoz, hogy megszeressem a műfajt. Valóban komoly kérdéseket járunk körül, de úgy gondolom, hogy látványos, érdekfeszítő, szórakoztató előadás születik. Ugyanakkor arra is szükség van, hogy a szülők, a pedagógusok beszélgessenek is a művekről a fiatalokkal, segítsék őket a tájékozódásban, mert miközben az interneten jószerével bármi hozzáférhető, ez a médium sokszor mégis szűk és manipulált világképet nyújt. A produkció, amit készítünk, beavató színház - beavatás beavatás révén -, épp ezért alapos megelőző és utólagos elemzéseket igényel, akár közönségtalálkozók segítségével is. Pilinszky szerint, aki a költészetben hazudik, a vallomás lehetőségétől fosztja meg magát. Ez most nekünk, alkotóknak a vallomás lehetősége - a felújított Erkel Színház színpadán.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Vizuál

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.
Klasszikus

A közönséget is várják a Cziffra György-emlékév következő koncertjére

Az első, közönség számára is nyitott koncertet május 11-én tartják Szegeden, a Nemzeti Színházban. Az Hommage a Cziffra elnevezésű esten Szabó Marcell zongoraművész és a Szegedi Szimfonikus Zenekar lép fel, vezényel Medveczky Ádám.
Plusz

Kulturális sokszínűség a Bartók Béla Boulevard-on

A Bartók Béla úton idén is megrendezik az Eleven Tavaszt, mely egyedi kortárs alkotásokkal, köztéri installációval, valamint különleges alkotóműhelyekkel várja a látogatókat.
Klasszikus

Kezdődik az első Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek

Május 7-től 18 napon át világsztárok és a hazai művészeti élet legizgalmasabb alkotói adják egymásnak át a virtuális színpadot a Müpa új, ingyenes, online fesztiválján. A fesztivált Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala streamkoncertje nyitja a Milánói Scalából.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Egy békacsalád története – Cigány Punkopera az OFF-Biennálén

A Független Színház Magyarország május 16-án tartja Balogh Rodrigó és Illés Márton Békamesék című darabjának ősbemutatóját. Az előadásban énekelve, fájó humorral fűszerezve jelenítik meg egy család három generációjának életét, akik azért harcolnak, hogy kitörjenek a békáknak rendelt mocsárból, és elfogadja őket a többségi társadalom.
Zenés színház magazin

Sába a mikrofon előtt

Lemezfelvétel készült Goldmark Károly legismertebb operájából, a Sába királynőjéből, az Eiffel Műhelyház Fricsay stúdiójában. A munkáról és az új helyszínről Csurgó Tamás zenei rendezőt, Kondás Ferenc hangmérnököt, valamint Gál Erika operaénekest, Sába megformálóját kérdeztük.
Zenés színház ajánló

Az édesanyákat ünnepik a Musical Villamoson

Különleges műsorral köszönti az édesanyákat az immár hatodik koncertjére készülő Musical Villamos. Az online is követhető 50 perces előadáson a nézők személyes üzenetei is elhangzanak.
Zenés színház hír

Ősbemutatóra készül a Madách Színház

Magyarországon eddig még nem látott Andrew Lloyd Webber-musical debütál júniusban a Madách Színház virtuális színpadán. A Vasárnap mondd el Szirtes Tamás rendezésében kerül a nézők elé.
Zenés színház hír

100 éve született Palócz László operaénekes

1955 és 1976 a Magyar Állami Operaház magánénekese volt, éveken át játszott a Szomszédok című teleregényben, Sümeghy úr szerepében.