Zenés színház

Lámpatestek tánca a karzaton – Világosítók az Operában

2018.04.01. 10:39
Ajánlom
Miután a nézők elfoglalták a helyüket, lassan elsötétedik a nézőtér, majd felgördül a függöny, kigyúlnak a színpadi fények és megkezdődik a varázslat, amit színháznak hívunk. De kinek engedelmeskednek a robotlámpák és kik állnak a reflektorok mögött? Az Opera Magazin színházi háttérszakmákat bemutató sorozatában ez alkalommal a világosítók munkáját ismerhetik meg.

Amikor a Magyar Királyi Operaház 1884-ben megnyitotta kapuit, a nézőtér és a színpad megvilágításához még kezdetleges technikát, gyertyákat alkalmaztak. Egyes elbeszélések szerint az apró lángok remegő fénye olyan hatást keltett, mintha a mennyezetet borító freskó alakjai megelevenedtek volna, hogy lassú mozdulatokkal lekövessék a Bánk bán vagy a Lohengrin dallamát. A zene megdicsőülése című alkotás Lotz Károly munkáját dicséri, aki állítólag saját magát is belefestette a freskóba Zeuszként, így ő maga is részévé vált ennek a pompás égi karnak.

Az Operaház freskójának részlete

Az Operaház freskójának részlete (Fotó/Forrás: Adrián Zoltán, Fidelio)

Hosszú évtizedeknek kellett eltelnie, mire a gyertyákat felváltotta a gázláng, majd később a modern lámpatestek, amelyek nemcsak hatékonyabbak, de sokkal biztonságosabbak is. Meg kell jegyezni, hogy az Operaház színpada már a megépítésekor rendkívül korszerűnek számított, ugyanis a gyúlékony fa helyett a lehető legtöbb helyen fémet használtak fel hozzá.

Ennek ellenére két vasfüggöny is található a színpad fölött, a tervezők tehát semmit nem bíztak a véletlenre.

Az Andrássy úti dalszínház, valamint az Erkel Színház előadásainak létrejöttéhez a fellépő művészek elhivatott munkája mellett a háttérben dolgozó, magasan képzett, tapasztalt szakemberek egész sorának közreműködése szükséges. Köztük találjuk a világosítókat, akik megkomponálják a szereplők és a díszlet fény-árnyék viszonyait, majd az előadások alatt, estéről-estére biztosítják ennek zavartalan megvalósulását a színpadon.

Az Opera világítási- és hangtár vezetői feladatait Both András látja el, aki harmincöt főből álló világosító csapatot fog össze, de hozzá tartoznak a hangosítók és a feliratozást kezelő munkatárs is. Idén harminc éve szerződött a Házhoz, ahová – a világosítók között nem szokatlan módon – a véletlen folytán került. „Egyik barátom díszítőként dolgozott itt, ő mondta, hogy jól érzi magát és érdemes lenne megpróbálnom bekerülni. Elektrikusnak jelentkeztem, de oda akkor nem volt felvétel, így kerültem a világosítókhoz, és végül itt ragadtam.”

Both András

Both András (Fotó/Forrás: Berecz Valter / Opera Magazin - Operaház)

Akkoriban kevesebben voltak a fénnyel foglalkozók, és külön működött az Operaház és az Erkel Színház csapata – mára azonban jól megoldott az átjárás a két intézmény között és kellő számú szakember látja el a napi feladatokat. Vannak köztük világosítók, fővilágosítók, továbbá fényszabályozó-kezelők, akik a nézőtér mögött található helyiségből irányítják az effekteket az előadás alatt az ügyelő jelzéseinek megfelelően.

A feladatok közé tartozik az előadások előtt a repertoáron lévő produkciókhoz szükséges világítástechnikai berendezések előkészítése, továbbá ezek karbantartása és az új eszközök beszerzése. Mivel a lámpák felszerelése és beállítása legtöbbször a magasban történik, ezért

fontos követelmény a megfelelő erőnlét és a jó egyensúlyérzék, míg a fény-, és árnyékviszonyok kialakításához tökéletes tér- és színlátásra van szükség.

Egy új előadás elkészítése a tervelfogadással kezdődik, ahol a rendező ismerteti a koncepciót és a díszlettervező bemutatja a díszlettervet. Ezen a megbeszélésen a világosítók vezetője is jelen van, a majdani világítás és fényeffektek kialakítása a rendezővel közösen történik. „Van olyan alkotó, aki maga találja ki a világítást, de olyan is előfordul, hogy kívülről vonnak be világítástervezőt. Ha minket kérnek fel, szívesen megtervezzük mi is, eddig még minden elképzelést meg tudtunk valósítani” – meséli Both András.

Szilfid - Magyar Állami Operaház

Szilfid - Magyar Állami Operaház (Fotó/Forrás: Herman Péter)

A folyamat során azon a ponton kapcsolódnak be újra a világosítók, amikor már egyben látható a produkció. Mindig külön próbát írnak ki a díszletszerelésre és világításra, amelyen beállítják a fényeket, és onnantól kezdve már világítással gyakorolnak a művészek. A trendek is folyamatosan változnak. „Néhány éve még nagy divat volt lézert alkalmazni. Emlékszem egy régebbi Ring-előadásra, amiben a Rajna hömpölygését ezzel a technikával oldottuk meg. Fantasztikusan nézett ki – idézi fel a világosítók vezetője –. Manapság már ritkábban kérnek lézert, helyette a ledes megoldások jöttek divatba, gyakran szerelünk be teljes ledcsíkokat. Van egy nagy ledfalunk is, amivel igen látványos hatást tudunk elérni, ezt használtuk a Billy Elliotban.”

Az évek során a lámpapark is fejlődött, a prózai színházakban ma is használt analóg világítási eszközöket lecserélték, többnyire robotlámpákat használnak, amiket már nem szükséges kézzel beállítani, és ezzel kevesebb eszköz is elegendő. Ahol a teljes gépesítés nem megoldható, az a fejgépezés, amikor a fontosabb szereplőket egy világosító szakember reflektorral követi általában egy oldalsó, világítási páholyból.

Az emberi tényező nem hagyható ki, hiába létezik már infrás követő, ha az énekes vagy táncművész egy díszletelem mögé kerül, akkor elvész a kapcsolat.

A folyamatos odafigyelésnek köszönhetően az Operaház jelenleg zajló korszerűsítése során csupán csak némi bővítés szükséges az eszközparkban. „Gyorsan fejlődik a technika, évről évre olyan világítóeszközök jelennek meg, amik energiatakarékosabbak, jobb a fényük és többet tudnak. Nemrég selejteztük le a sok éve használt darabokat, volt köztük harmincéves is. Néhányat azért megtartottunk, mivel némelyik rendező ragaszkodik még a régi lámpák fényéhez.”

Az Eiffel Műhelyház látványterve

Az Eiffel Műhelyház látványterve (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

A jövőre nézve nagy segítséget jelent, hogy az épülő Eiffel Műhelyházban a világítási eszközök számára raktárakat alakítanak ki. „Az Operaházban és az Erkelben is nagyon kis helyiségek állnak csak rendelkezésre, hiszen ezeket nem a mai lámpákra tervezték annak idején, hanem elsősorban gyertyákra. Nagy szükségünk volt már egy nagy méretű, korszerű tároló helyiségre.”

Az Operaház korszerűsítése kiváló alkalmat kínált arra, hogy a felszabadult erőforrást kihasználva külföldi turnékat szervezzenek, ahová természetesen a technikai csapat is elkísérte a produkciókat. A szomszédos országok magyarlakta településeit bejáró Kárpát-Haza OperaTúra első részében nyolc erdélyi és partiumi városban tartottak előadásokat a legkülönfélébb helyszíneken. „Izgalmas feladat volt, ugyanis kétnaponta új helyen kellett felépítenünk a színpadot, szó szerint a semmiből, hiszen legtöbbször üres sportcsarnokokban játszottunk.” Februárban folytatódik a turnésorozat, így újabb állomásokon vetülhet fény a hazai operajátszásra a szakemberek gondos munkája révén.

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2018. február-márciusi számában jelent meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A pápa szeretőjét, a rettegett feministát ábrázolja Velázquez elveszettnek hitt festménye

Majdnem 300 évig azt hitték, elveszett vagy megsemmisült az a portré, ami a történelem egyik legbefolyásosabb nőjét, Donna Olimpiát ábrázolja a világ egyik legnagyobb hatású festőjének ecsetvonásain keresztül.
Klasszikus

Miskolcon találkozott Prometheus és Kékszakállú

Fanfárok, azaz harsonákon játszó zenészek figyelmeztették a közönséget az előadások kezdetére: a Miskolci Nemzeti Színház óratornyából felcsendülő ünnepélyes jeladás két előadásra invitálta meg a Bartók Plusz Operafesztivál hallgatóit, Alekszandr Szkrjabin Prometheus: a tűz költeménye című szimfonikus művére, illetve Bartók Béla A Kékszakállú herceg várára.
Könyv

Hallgass egyperceseket Örkény István előadásában!

Színdarabok és interjúk felvételei mellett felolvasások hanganyaga és fotók is elérhetőek az OSZK honlapján, amelyet a ma negyven éve elhunyt író, dramaturg emlékének szenteltek.
Színház

Bejelentették a Katona József Színház jövőre tervezett bemutatóit

Az évadzáró társulati ülésen átadták a színház díjait és bejelentették a jövő évadra tervezett nyolc bemutatót, amelyek közt Elfriede Jelinek, Michael Haneke, Katona József, Molière, Ryszard Kapuściński, Racine, Térey János és Csokonai Vitéz Mihály műve is helyet kap.
Klasszikus

Egy hét a kamarazene izzó bűvöletében

Több mint tíz országból érkeznek világsztárok az idei Fesztivál Akadémiára. A Budapest legszebb helyszínein július 20. és 28. között zajló kamarazenei fesztiválon hét esti nagykoncert, mesterkurzusok, ingyenes előadások, nemzetközi hegedűverseny és számtalan kísérőprogram várja az érdeklődőket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

Elhunyt Erőd Iván zeneszerző

A magyar származású osztrák zeneszerző 83 éves volt, halálhírét a bécsi Staatsoper közölte.
Zenés színház hír

Átadták a Honthy-díjakat a Budapesti Operettszínházban

Kilenc kategóriában jutalmazta az évad legjobbjait a Budapesti Operettszínház, ahol hivatalosan is lezárult a 2018/19-es évad.
Zenés színház hír

Aj Vej-vej Turandotot rendez Rómában

A hazájában játszódó Puccini-operának a kínai képzőművész nemcsak a rendezője lesz, hanem ő tervezi a jelmezeket is.
Zenés színház hír

Kijött az első fotó az új West Side Story-filmhez

„Something’s comin’, somethin’ good…” Steven Spielberg rendezi az 1961-es West Side Story remake-jét, összeszedtük, mit tudunk róla.
Zenés színház operaház

Díjátadóval zárult az Opera „Puccini Itáliája”-évada

Az eltelt évad legkiemelkedőbb művészi teljesítményeit jutalmazta az Operaház. Az évzáró Csillagóra gálaesten azt is bejelentették, hogy kik viselhetik egy éven át „A Magyar Állami Operaház Kamaraénekese” és „A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja” címeket.