Zenés színház

Lámpatestek tánca a karzaton – Világosítók az Operában

2018.04.01. 10:39
Ajánlom
Miután a nézők elfoglalták a helyüket, lassan elsötétedik a nézőtér, majd felgördül a függöny, kigyúlnak a színpadi fények és megkezdődik a varázslat, amit színháznak hívunk. De kinek engedelmeskednek a robotlámpák és kik állnak a reflektorok mögött? Az Opera Magazin színházi háttérszakmákat bemutató sorozatában ez alkalommal a világosítók munkáját ismerhetik meg.

Amikor a Magyar Királyi Operaház 1884-ben megnyitotta kapuit, a nézőtér és a színpad megvilágításához még kezdetleges technikát, gyertyákat alkalmaztak. Egyes elbeszélések szerint az apró lángok remegő fénye olyan hatást keltett, mintha a mennyezetet borító freskó alakjai megelevenedtek volna, hogy lassú mozdulatokkal lekövessék a Bánk bán vagy a Lohengrin dallamát. A zene megdicsőülése című alkotás Lotz Károly munkáját dicséri, aki állítólag saját magát is belefestette a freskóba Zeuszként, így ő maga is részévé vált ennek a pompás égi karnak.

Az Operaház freskójának részlete

Az Operaház freskójának részlete (Fotó/Forrás: Adrián Zoltán, Fidelio)

Hosszú évtizedeknek kellett eltelnie, mire a gyertyákat felváltotta a gázláng, majd később a modern lámpatestek, amelyek nemcsak hatékonyabbak, de sokkal biztonságosabbak is. Meg kell jegyezni, hogy az Operaház színpada már a megépítésekor rendkívül korszerűnek számított, ugyanis a gyúlékony fa helyett a lehető legtöbb helyen fémet használtak fel hozzá.

Ennek ellenére két vasfüggöny is található a színpad fölött, a tervezők tehát semmit nem bíztak a véletlenre.

Az Andrássy úti dalszínház, valamint az Erkel Színház előadásainak létrejöttéhez a fellépő művészek elhivatott munkája mellett a háttérben dolgozó, magasan képzett, tapasztalt szakemberek egész sorának közreműködése szükséges. Köztük találjuk a világosítókat, akik megkomponálják a szereplők és a díszlet fény-árnyék viszonyait, majd az előadások alatt, estéről-estére biztosítják ennek zavartalan megvalósulását a színpadon.

Az Opera világítási- és hangtár vezetői feladatait Both András látja el, aki harmincöt főből álló világosító csapatot fog össze, de hozzá tartoznak a hangosítók és a feliratozást kezelő munkatárs is. Idén harminc éve szerződött a Házhoz, ahová – a világosítók között nem szokatlan módon – a véletlen folytán került. „Egyik barátom díszítőként dolgozott itt, ő mondta, hogy jól érzi magát és érdemes lenne megpróbálnom bekerülni. Elektrikusnak jelentkeztem, de oda akkor nem volt felvétel, így kerültem a világosítókhoz, és végül itt ragadtam.”

Both András

Both András (Fotó/Forrás: Berecz Valter / Opera Magazin - Operaház)

Akkoriban kevesebben voltak a fénnyel foglalkozók, és külön működött az Operaház és az Erkel Színház csapata – mára azonban jól megoldott az átjárás a két intézmény között és kellő számú szakember látja el a napi feladatokat. Vannak köztük világosítók, fővilágosítók, továbbá fényszabályozó-kezelők, akik a nézőtér mögött található helyiségből irányítják az effekteket az előadás alatt az ügyelő jelzéseinek megfelelően.

A feladatok közé tartozik az előadások előtt a repertoáron lévő produkciókhoz szükséges világítástechnikai berendezések előkészítése, továbbá ezek karbantartása és az új eszközök beszerzése. Mivel a lámpák felszerelése és beállítása legtöbbször a magasban történik, ezért

fontos követelmény a megfelelő erőnlét és a jó egyensúlyérzék, míg a fény-, és árnyékviszonyok kialakításához tökéletes tér- és színlátásra van szükség.

Egy új előadás elkészítése a tervelfogadással kezdődik, ahol a rendező ismerteti a koncepciót és a díszlettervező bemutatja a díszlettervet. Ezen a megbeszélésen a világosítók vezetője is jelen van, a majdani világítás és fényeffektek kialakítása a rendezővel közösen történik. „Van olyan alkotó, aki maga találja ki a világítást, de olyan is előfordul, hogy kívülről vonnak be világítástervezőt. Ha minket kérnek fel, szívesen megtervezzük mi is, eddig még minden elképzelést meg tudtunk valósítani” – meséli Both András.

Szilfid - Magyar Állami Operaház

Szilfid - Magyar Állami Operaház (Fotó/Forrás: Herman Péter)

A folyamat során azon a ponton kapcsolódnak be újra a világosítók, amikor már egyben látható a produkció. Mindig külön próbát írnak ki a díszletszerelésre és világításra, amelyen beállítják a fényeket, és onnantól kezdve már világítással gyakorolnak a művészek. A trendek is folyamatosan változnak. „Néhány éve még nagy divat volt lézert alkalmazni. Emlékszem egy régebbi Ring-előadásra, amiben a Rajna hömpölygését ezzel a technikával oldottuk meg. Fantasztikusan nézett ki – idézi fel a világosítók vezetője –. Manapság már ritkábban kérnek lézert, helyette a ledes megoldások jöttek divatba, gyakran szerelünk be teljes ledcsíkokat. Van egy nagy ledfalunk is, amivel igen látványos hatást tudunk elérni, ezt használtuk a Billy Elliotban.”

Az évek során a lámpapark is fejlődött, a prózai színházakban ma is használt analóg világítási eszközöket lecserélték, többnyire robotlámpákat használnak, amiket már nem szükséges kézzel beállítani, és ezzel kevesebb eszköz is elegendő. Ahol a teljes gépesítés nem megoldható, az a fejgépezés, amikor a fontosabb szereplőket egy világosító szakember reflektorral követi általában egy oldalsó, világítási páholyból.

Az emberi tényező nem hagyható ki, hiába létezik már infrás követő, ha az énekes vagy táncművész egy díszletelem mögé kerül, akkor elvész a kapcsolat.

A folyamatos odafigyelésnek köszönhetően az Operaház jelenleg zajló korszerűsítése során csupán csak némi bővítés szükséges az eszközparkban. „Gyorsan fejlődik a technika, évről évre olyan világítóeszközök jelennek meg, amik energiatakarékosabbak, jobb a fényük és többet tudnak. Nemrég selejteztük le a sok éve használt darabokat, volt köztük harmincéves is. Néhányat azért megtartottunk, mivel némelyik rendező ragaszkodik még a régi lámpák fényéhez.”

Az Eiffel Műhelyház látványterve

Az Eiffel Műhelyház látványterve (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

A jövőre nézve nagy segítséget jelent, hogy az épülő Eiffel Műhelyházban a világítási eszközök számára raktárakat alakítanak ki. „Az Operaházban és az Erkelben is nagyon kis helyiségek állnak csak rendelkezésre, hiszen ezeket nem a mai lámpákra tervezték annak idején, hanem elsősorban gyertyákra. Nagy szükségünk volt már egy nagy méretű, korszerű tároló helyiségre.”

Az Operaház korszerűsítése kiváló alkalmat kínált arra, hogy a felszabadult erőforrást kihasználva külföldi turnékat szervezzenek, ahová természetesen a technikai csapat is elkísérte a produkciókat. A szomszédos országok magyarlakta településeit bejáró Kárpát-Haza OperaTúra első részében nyolc erdélyi és partiumi városban tartottak előadásokat a legkülönfélébb helyszíneken. „Izgalmas feladat volt, ugyanis kétnaponta új helyen kellett felépítenünk a színpadot, szó szerint a semmiből, hiszen legtöbbször üres sportcsarnokokban játszottunk.” Februárban folytatódik a turnésorozat, így újabb állomásokon vetülhet fény a hazai operajátszásra a szakemberek gondos munkája révén.

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2018. február-márciusi számában jelent meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Komoly lényét én nem tudtam nem szájtátva csodálni” – búcsú Tallér Zsófiától

Április 6-án, 50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia és az SZFE oktatója. A kivételes művészről M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező emlékezett meg a Freeszfe Egyesület oldalán.
Színház

Pap Verával és Börcsök Enikővel látható a Pesti Színház nagy sikerű előadása

A Pesti Színház 2010-ben mutatta be Hadar Galron kortárs izraeli író drámáját, a Mikvét, amely tizenegy évvel a bemutató után április 24-én online lesz látható az eSzínház oldalán.
Vizuál

Mindig farmernadrágot viselt – Szomjas Györgyre emlékezett Gelencsér Gábor

Az április 7-én elhunyt filmrendező, Szomjas György művei is láthatók lesznek a Műcsarnok hamarosan megnyíló, filmesek fotóit bemutató tárlatán, ám készítőjük már nem lehet jelen a megnyitón. Gelencsér Gábor filmtörténész búcsúzott tőle a Műcsarnok oldalán.
Vizuál

Elhunyt Szomjas György

Megrendülten olvastuk a Magyar Filmművészek Szövetsége gyászhírét, miszerint 2021. április 7-én, 80 éves korában otthonában, szerettei körében elhunyt Szomjas György filmrendező. 
Klasszikus

Online koncertvetítés keretében hallhatók John Williams legismertebb dallamai

A Los Angeles-i Filharmonikusok egy korábbi évadnyitó koncertjén filmzenei gálaesttel tisztelgett az ötszörös Oscar-díjas John Williams előtt, ahol olyan művek csendültek fel nagyzenekari hangszerelésben, mint a Csillagok háborúja, A birodalom visszavág vagy a Schindler listája zenéje. A koncertfilm április 10-11-ig között online megtekinthető.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Ajándék előadásokkal kedveskedik nézőinek a Madách Színház

Ismét műsorra tűzi népszerű online előadásait a Madách Színház, a zenés beszélgetéseket bárki ingyenesen megtekintheti. A SzínpadON produkciói szerda esténként láthatóak, az alkotók így szeretnének egy kis színházat visszacsempészni az emberek életébe.
Zenés színház magazin

A muzsika hangja szigorú valósága

Talán nem meglepő, hogy számos musicalhez hasonlóan a Broadway színpadáról vászonra álmodott, öt Oscar-díjjal jutalmazott és minden idők ötödik legjövedelmezőbb filmjeként számon tartott A muzsika hangját is valós események ihlették, arról viszont már kevés szó esik, hogy a szereplők olyannyira az életből csöppentek a képernyőre, illetve a színpadra, hogy a szerzők még a neveket sem változtatták meg.
Zenés színház gyász

Elhunyt Busa Tamás operaénekes

A hatvanhat éves művész halálhírét a Magyar Állami Operaház főigazgatója közölte az Origón.
Zenés színház ajánló

Egy este Puccinivel – Online látható Jonas Kaufmann koncertje a milánói Scalában

Az opera rajongók számára különleges programot kínál Jonas Kaufmann Puccini-áriaestjének koncertfelvétele. A milánói Scalában 2015-ben rögzített előadás április 2-4. között online elérhető a Pannonia Entertainment online csatornáján.
Zenés színház interjú

„Az egész operett egy beavatási szertartás” – interjú Dénes Viktorral

A táncoskomikusok szerepálmával, a Csárdáskirálynő Bónijával indult a zenés színházi karrierje, most pedig a Marica grófnő Báró Zsupán Kálmánjaként hódítja meg a női szíveket a Budapesti Operettszínház virtuális színpadán. Dénes Viktorral prózáról és operettről, valamint Marica sosemvolt vőlegényéről beszélgettünk.