Zenés színház

Lándzsarázás az Operaház előtt

2015.09.18. 12:20
Ajánlom
Az egyik legnagyobb hatású drámaíró, William Shakespeare halálának 400. évfordulója alkalmából az Opera az angol zseninek szenteli idei évadát, amelyhez kapcsolódóan szeptember 19-én Shakespeare Show-val indítják az új szezont az Andrássy úti épület előtt. Az est részleteiről a rendezőt, Kálloy Molnár Pétert kérdeztük, aki különös szálakkal kötődik az opera műfajához. OPERA MAGAZIN

– A legtöbben színészként tartják számon, de emellett rendez, ír, fordít és zenél is. Honnan ered ez a sokoldalúság?

– Számomra mindez családi eredetű. Édesapám állatorvos volt, de emellett feltalálóként is tevékenykedett és egy időben filmrendezőnek is készült, édesanyám pedig tanárnőként dolgozott, úgyhogy a versek és a zene szeretete egészen kiskoromtól meghatározó volt. Hatéves koromban megkérdeztek, milyen hangszeren szeretnék tanulni, én pedig rávágtam, hogy gitáron, hamarosan pedig a klasszikus zongora is bejött a képbe.

Kálloy Molnár Péter

Kálloy Molnár Péter (Fotó/Forrás: Forrás: Opera Magazin)

– Ma hol kap helyet az életében a klasszikus zene?

– Bizonyos fokig végigkíséri az életemet, már egész korán megérintett ennek a világnak a varázsa. Gyerekkoromban sokat jártam opera-előadásokra, bérletünk volt a miskolci színházba. Sajnos színészként kevesebb lehetőségem van erre, mert esténként játszom, de igyekszem időt szakítani rá. Számomra mindig ünnep, amikor az Operaházban járok.

– A kezdet kezdetén volt szerencséje az operaéneklésbe is belekóstolni.

– Budapesti diákéveim alatt történt 1992-ben Michiganben, hogy Tasnádi Csaba egy nemzetközi csapattal megrendezte A varázsfuvolát. Monostatos szerepére inkább színészt keresett – persze vokálisan is a kellő színvonalat kellett hozni –, így esett rám a választás. Rendkívüli élmény volt, főleg az, hogy valódi operistákkal énekelhettem. Az előadás jó kritikákat kapott, engem pedig le akartak szerződtetni a Miss Saigon egyik amerikai turnéjára, a főiskola miatt azonban nemet kellett mondanom. Később Az Operaház fantomjára kerestek címszereplőt Londonban, ahol benne voltam a legjobb kettőben, itt viszont azért estem el a lehetőségtől, mert túl fiatalnak találtak, Webber ugyanis kikötötte, hogy huszonnyolc év alatti nem játszhatja a Fantomot. Egyszer talán még elénekelhetem.

– Több ízben rendezett már zenés színházi produkciót. Operát is vállalna?

– Amennyiben megkeresnek, szívesen vállalkoznék rá. Rendeztem már olyan darabot, amely az opera és a musical határán van: a Toulouse-Lautrec-ről szóló Éljen az élet!-et. Az egyik előadásra eljött a zeneszerző, Charles Aznavour is, akiről tudni kell, hogy a festőművészhez hasonlóan ő is nagyon alacsony. Amikor a tapsrendnél bejött meghajolni, szellemesen megjegyezte, hogy tetszett neki a rendezés és a játékom is – akkor én játszottam Lautrec-et –, de legyünk őszinték, azért ő alkatilag alkalmasabb a szerepre.

Kálloy Molnár Péter és Ókovács Szilveszter

Kálloy Molnár Péter és Ókovács Szilveszter (Fotó/Forrás: Pályi Zsófia)

– Az Opera Shakespeare-nek szenteli a 2015/16-os évadot. Ön hogyan kapcsolódik a programsorozathoz?

– Szeptember 19-én utcafesztivál lesz az Operaház előtt Shakespeare Show néven, amelyet én fogok rendezni. A műsor elsősorban a repertoáron lévő Shakespeare-előadásokra fog épülni, a különböző produkciók közötti átvezetés pedig az én feladatom lesz majd. Izgalmas kihívás, hiszen az utca embere nem fedi teljesen az Operába járó közönséget, tehát valami olyasmit kell megalkotnunk, ami megmutatja az opera nagyszerűségét és közben játékosan szórakoztat is.

– Olyan érzésünk lehet, mintha valamennyire Shakespeare-ügyeletesként tartanák önt számon.

– Ennek örülök, ha így van. Talán az is közrejátszik ebben, hogy több mint húsz éve fut sikerrel a S.Ö.R. című előadásunk, amelyben Shakespeare műveit adjuk elő rövidítve, könnyen fogyasztható módon. Magam is több drámáját megrendeztem már, mint például a Macbeth-et, a Rómeó és Júliát vagy a Hamletet. Szeretem és tisztelem Shakespeare-t azért, amit megalkotott. Elképesztő ügyességgel tudta a nézői pszichét mozgatni, a legnagyobb tragédiáiban is egyszer csak jön egy bohócjelenet, vagy fordítva: a bővérű komédia közepette váratlanul megríkat bennünket. Bámulatos, ahogy az öregedésről, a szerelemről vagy a színházról ír. Ettől örök és számomra a legnagyobb drámaíró.

– Operaként is hatnak önre Shakespeare művei?

– Én minden darabbal úgy vagyok, hogy az érdekel, ami korábban még nem volt. Amikor rendezek, akkor is azokat az aspektusokat igyekszem megtalálni, amik miatt a mai néző számára is átélhető lehet a darab gondolatisága, de mégsem lesz „lila”, zavaros és öncélú.

– A Shakespeare Show-ban ezt az újszerűséget hogyan igyekszik elérni?

– Nekem az a legfőbb feladatom, hogy megágyazzak ezeknek az értékes opera-és balettrészleteknek, amik majd elhangoznak ezen az estén, és ne csak szórakoztatóan felkonferáljam a soron következő produkciót, hanem megpróbáljak valamiféle keretet adni a műsornak. A keret pedig úgy értendő, mint a briliánsgyűrűnél: csak azért kell, hogy a kő még fényesebben csillogjon.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Dragomán György parádés egyperces novellában reflektált az SZFE ügyére

A József Attila-díjas író szerint nem biztos, hogy célravezető egy exezredest kinevezni az egyetem kancellári pozíciójára. Amúgy meg ki tudja, lehet, hogy én értem félre az egyperces novellát.
Színház

A Minisztérium továbbra sem reagál az SZFE-s hallgatók követeléseire

Hétfő reggelre megmozdulást szerveztek az SZFE-s hallgatók az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szemere utcai épülete elé. A helyszínválasztás nem véletlen: ugyanis a Minisztérium közbeavatkozásával lehetne csak feloldani az egyetemi polgárság és a kuratórium között kialakult helyzetet. A tüntetésen a diákok mellett közel harminc ismert színházi és filmes alkotó kampányolt az autonóm felsőoktatás mellett.
Klasszikus

Márta emlékére játszik Kurtág György

Az új felvételen Mozart-mű hallható.
Színház

Feljelentés történt az SZFE-n zajló események miatt

Négy magánszemély tett bejelentést a rendőrségen az SZFE-ügy kapcsán – tudta meg a 24. hu. A Budapesti Rendőr-főkapitányság megerősítette, hogy felmerült a személyi szabadság megsértésének gyanúja, de más bűncselekmények miatt is vizsgálódnak.
Könyv

Az író, akinél Vámos Miklós sem jön rá a fordulatokra

Ezúttal a méltatlanul előítéletesen kezelt orosz irodalom egy képviselőjét ajánlja Vámos Miklós, aki e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház kult50

Szerepek csöndjében – Horváth Margit a Kult50-ben

Mindenki csak Huginak becézi. Anyaszínházának tartja a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházat, de saját bőrén tapasztalta meg, hogy senki nem lehet próféta a saját hazájában.
Zenés színház hír

Bozsik Yvette Tündérkertet varázsol az Operett színpadára

„Az Operettszínház újabb ünnepre készül” – mondta Kiss-B. Atilla főigazgató a Marica grófnő közelgő bemutatója kapcsán. Az október 23-tól látható operettet 96 évvel ezelőtt, szinte napra pontosan ekkor mutatták be a Király Színházban, most pedig az új előadás szólistái, valamint Bozsik Yvette koreográfus-rendező, Berzsenyi Krisztina jelmeztervező és Cziegler Balázs díszlettervező idézték meg Kálmán Imre klasszikusát.
Zenés színház kult50

Játszótárs mindenek felett – Wunderlich József a Kult50-ben

Érzékeny színpadi jelenléte és nagyfokú technikai tudása révén mindössze néhány év alatt meghatározó tagjává vált Wunderlich József a Vígszínház társulatának, ahol a nagyoktól tanulhat, a korosztályába tartozókkal pedig kísérletezve dolgozhat együtt, ami örömmel tölti el.
Zenés színház magazin

50 éve csendült fel először a Getsemane a Broadwayn

Andrew Lloyd Webber kultikus rockoperája, a Jézus Krisztus Szupersztár 1970-ben indult el hódító útjára. A mű, melynek szövegét Tim Rice írta, először albumként jelent meg, majd egy évvel később debütált a Broadwayn. Érdekessége, hogy prózai dialógusok nélkül meséli el Jézus életének utolsó hetét, megmutatva többek között Mária Magdolna és Júdás szemszögét is.
Zenés színház ajánló

Rockoperából szimfonikus opera lett az István, a király

Gyöngyösi Levente szimfonikus hangszerelésében, operaénekesek előadásában mutatja be Szörényi Levente és Bródy János csaknem 40 éve töretlen népszerűségű rockoperáját a Magyar Állami Operaház.