Zenés színház

Lapis Erika: "Mindkét Sally-t szeretem"

2013.04.02. 11:00
Ajánlom
A Kabaré a musicalirodalom talán legnagyobb klasszikusa, amelynek a legújabb színpadi feldolgozását március 22-én a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház mutatta be, Király Attila rendezésében. A Sally-t alakító Lapis Erikával beszélgettünk, aki pályája során már másodszor találkozik ezzel a szereppel. INTERJÚ

- A pályádat a debreceni Csokonai Színháznál kezdted. Miért akartál más társulathoz kerülni?

- A Shakespeare Színművészeti Akadémia elvégzése után leszerződtettek a Csokonai Színházhoz, ahol négy nagyon szép évet töltöttem. Amikor a színház élén igazgatóváltás volt az új vezetőség a saját csapatával akart továbbdolgozni így szinte minden kollégámmal együtt távozásra kényszerültünk. Nyílván akkor ezt nehéz volt feldolgozni, de utólag visszagondolva már egyáltalán nem bánom, hogy így alakult. Valaki egyszer azt mondta nekem, hogy egy színész életében a legideálisabb az, ha négy-ötévente színházat vált.

- Hogyan kerültél a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházhoz?

- Az előző művészeti vezető, Smuk Imre meghallgatást tartott itt, majd le is szerződtetett. Dunaújvárosban immár a hatodik éve vagyok társulati tag, de egy pillanatig sem érzem, hogy fásult lennék. Ennek többek között az is oka, hogy a Békéscsabai Jókai Színháznál visszatérő vendég vagyok. Szarvason születtem, ezért érzelmileg erősen kötődöm Békés megyéhez, tulajdonképpen olyan mintha hazamennék. Mindkét helyen nagyon szeretek játszani.

- Nem fárasztó az utazás?

- Megéri vállalni a sokszor fárasztó utazást, mert így új kihívások, impulzusok érnek. Mindenképpen a hasznomra válik az, hogy ha időnként más társulattal, más színházi közegben dolgozom. Ráadásul már megtanultam hogyan lehet maximálisan kihasználni az ingázással töltött időt, a kocsiban például remekül lehet szöveget tanulni, beénekelni vagy dalokat memorizálni.

- Sally szerepét immár másodszor játszod el. Mennyiben más ez az előadás, mint a Békéscsabai Jókai Színházban bemutatott Kabaré?

- Eleinte féltem attól, hogy milyen lesz egy év leforgása alatt kétszer is ugyanazt a szerepet eljátszani. Ösztönös elvárása ugyanis a színésznek ilyenkor, hogy lehetőleg különbözőképpen építse fel ugyanazt a szerepet, ami igen kemény feladat. De erről a félelmemről hamar kiderült, hogy alaptalan, hiszen ha teljesen más a rendező és a koncepció, sőt a partnereim is, akkor az alakítás sehogy sem lehet ugyanolyan. Sőt a két rendező, két teljesen különböző oldalról közelítette meg Sally karakterét.

Király Attila koncepciójában a Kit Kat Klub jelenlegi sztárja egy igen szenzibilis személyiség, aki képes érzelmileg mélyen kötődni egy férfihoz, aki iránt valódi érzéseket táplál. Komolyan szerelmes lesz. Ezzel szemben a békéscsabai előadásban egy sokkal nehezebben nyíló, kérgesebb, látszólag mindent könnyedén feláldozó nőt játszottam. Mindkét Sally-t szeretem. A mostani ugyan közelebb áll hozzám, de nagyon nehéz leplezetlenül megélni az érzelmeket úgy, hogy közben ne szakadjon bele a szívem. A békéscsabai előadásban a "rideg díva" karaktere kapcsán pedig pont az elfojtással küzdöttem. Izgalmas helyzet.

- Sally itt sem a szerelmet választja. Véleményed szerint, miért döntött így?

- Sally-nek a saját démonaival kell megküzdenie. Fél attól, hogy a meg nem valósított álmaiért egyszer majd a férjét és a gyermekét fogja hibáztatni. Egyszerűen félti őket saját magától és inkább kilép a szerelemből. Egy cseppet sem bízik magában. Tudja, hogy hosszú távon képtelen feláldozni önmagát a család oltárán. Érdekes, mert mostanában ez engem is elgondolkoztat. Vajon hogyan lehet igazán jól összeegyeztetni a gyermekvállalást a munkával? A karrierépítés nem zárja-e ki a boldog, harmonikus családi életet? Visszatérve a kérdésedre, Sally döntése sorsszerű. Vannak, akik valóban képtelenek "felnőni".

- A történet a hitleri diktatúra megszilárdulásának idejében zajlódik. Az előadásban mennyire érződik a vihar előtti csend?

- Sally életében nem fontos a politika. Tudja ő is, hogy mi van körülötte, de úgy érzi, hogy ezek rajta kívül eső problémák. A darab szempontjából viszont nagyon izgalmas időszak ez. Az idő előre haladtával tapinthatóan jelen van a levegőben a diktatúra fojtogató nyomása, a csendben beszivárgó szélsőséges eszmék. Cliff az a szereplő, aki pontosan látja, hogy milyen borzalmakhoz vezethet a hamis, torz fasiszta ideológia.

- Visszatekintve az eddigi szerepeidre, hogyan látod önmagadat?

- Én az a típusú színész vagyok, aki minden megformált karakterébe belerak egy nagyot saját magából. A saját érzelmi világomból, a lelkem titkos zugaiból, elfojtott vagy túláradt vágyaimból. Megújulni akkor tudok, ha a rendező vagy a partnerem tud tapasztani valamit hozzám egy próbafolyamat során. A lényeg, hogy úgy fejlesszem az eszköztáramat, hogy közben eszköztelen maradjak. Sohasem volt célom, hogy sztár legyek. Én jó helyen jó emberekkel szeretnék dolgozni, alkotni. Nem a hírnév hajt előre, hanem annak a vágya, hogy olyat tudjak létrehozni, amely értéket képes teremteni.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Rost Andrea beadta pályázatát a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára

Az énekesnő közösségi oldalán erősítette meg a hírt: indul a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatán, amelynek március 28-án jár le a határideje.
Zenés színház

„El kell kezdeni az Operaház értékének visszaállítását” – Miklósa Erika is beadta pályázatát az Opera élére

Március 28-án van a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt pályázat beadási határideje. Miklósa Erika opera-énekesnő a közösségi médiában tette közzé, hogy indul a pályázaton.
Klasszikus

Keller András pályázik a Zeneakadémia rektori posztjára

Az idei évben jár le Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektorának megbízatása. Keller András hegedűművész, karmester, a Concerto Budapest zeneigazgatója egy interjúban megerősítette: ő is indul a pályázaton.
Színház

Üt, mint egy Pintér Béla-i óraszerkezet – kritika a Szutyok stuttgarti bemutatójáról

Pintér Béla színdarabjai között vannak olyanok, amelyek mindeddig „házon belül” maradtak. Másokat színre vittek határon innen és túl, magyarul és idegen nyelven. Bár a Szutyok annak idején talán „csak itt, csak most” jellegű drámaszövegnek tűnhetett, az élet nem ezt igazolta, hanem az ellenkezőjét.
Zenés színház

Alpaslan Ertüngealp zongoraművész-karmester is pályázik az Opera élére

A Magyarországon élő, törökországi görög származású művész a közösségi oldalán osztott meg egy fényképet a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára beadott pályázatáról.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Berlinben is Krasznahorkai-regényen alapuló operát mutatnak be

Meghirdette 2023/24-es évadát a Berlini Állami Opera, az intézmény öt bemutatója között egy magyar vonatkozású kortárs különlegességet is találhatunk.
Zenés színház hír

Alpaslan Ertüngealp zongoraművész-karmester is pályázik az Opera élére

A Magyarországon élő, törökországi görög származású művész a közösségi oldalán osztott meg egy fényképet a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára beadott pályázatáról.
Zenés színház hír

„El kell kezdeni az Operaház értékének visszaállítását” – Miklósa Erika is beadta pályázatát az Opera élére

Március 28-án van a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt pályázat beadási határideje. Miklósa Erika opera-énekesnő a közösségi médiában tette közzé, hogy indul a pályázaton.
Zenés színház hír

Szélsőséges érzelmek az Operett színpadán – megtartották a Monte Cristo grófja olvasópróbáját

Az Alexandre Dumas regényéből készült musicalt Vincze Balázs rendezésében mutatja be a fővárosi társulat. A rendező elmondása szerint az új daloknak köszönhetően szinte teljesen új előadás születik majd.
Zenés színház hír

Rost Andrea beadta pályázatát a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára

Az énekesnő közösségi oldalán erősítette meg a hírt: indul a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatán, amelynek március 28-án jár le a határideje.