Zenés színház

Látvány, monumentalitás, szellemiség

2008.05.06. 00:00
Ajánlom
Már most óriási az érdeklődés a Szegedi Szabadtéri Játékok idei előadásai iránt. A 2008-as nyár programja igen sokszínű, lesz worldmusical, opera, operett, rockopera, dixie-gála... Az egyik újdonság, hogy a Néptánc Fesztivál idén nem gálaműsorral zárul, hanem egy komplett táncprodukcióval. Herczeg Tamással, a játékok igazgatóhelyettesével beszélgettem.

- Hogyan alakul ki egy évad programja?

- Igyekszünk a népszínházi hagyományokat követni, és a műfaji sokszínűség jegyében tervezni a következő évadot. A Szegedi Szabadtéri Játékok első éveiben inkább tematikus jellegű volt a műsor, először passiójátékok, később operák, majd táncos- és zenés előadások kerültek színpadra. A '80-as években robbant be a musical. Mára nagyjából kiforrott a műsorszerkezet, ami meghatározza, hogy egy-egy évadban milyen műfajú produkciókat mutatunk be: opera, operett, musical, tánc (néptánc vagy balett), és minden évben van egy nagy szimfonikus koncert. Törekvés, hogy újabb és újabb műveket mutassunk be, ezek nem egyszer ősbemutatók. A musicalek tekintetében elég jól állunk, az István, a király huszonnégy évvel ezelőtt ezeken a deszkákon vált színpadi művé a királydombi bemutató után, de például az Elisabeth a Miss Saigon, vagy a Rudolf magyarországi ősbemutató volt. Idén szintén ősbemutatót tartunk, a Szentivánéji álom című worldmusical a Budapesti Operettszínházzal közös produkciónk lesz, a zenéjét Szakcsi Lakatos Béla, a szövegét Müller Péter Sziámi írja.

- Miért épp a Szentivánéjira esett a választás?

- Fantasztikusan izgalmas történet, amely kellőképpen inspirálta a szerzőket. Személyes örömöm, hogy ily módon Shakespeare is megjelenik a Dóm téren, annak ellenére, hogy a próza már-már kiszorult. Ez az ország legnagyobb befogadóképességű szabadtéri színháza, közel 1000 nm-es a színpad, 4000 fős a nézőtér. Olyan darabokat kell választanunk, amelyek látványvilága, szellemisége, monumentalitása megfogja a nézőket egy ekkora térben is. (Ezért is szerencsés, amikor a Dóm térre íródik egy-egy darab, mert az alkotók lehetőségei sokkal nagyobbak, nem csak lehet, hanem kell is ebben az óriási térben gondolkodni.) Bátyai Edinával, a játékok igazgatónőjével, Kesselyák Gergő művészeti tanácsadóval mindig szem előtt tartjuk, hogy egyetemes kulturális értékeket is nyújtsunk a nézőknek. Így most behozzuk Shakespeare-t a Dóm térre, mint ahogy tettük néhány évvel ezelőtt is, amikor műsoron volt a Rómeó és Júlia. Ide tartozik az is, hogy eddig minden évben igyekeztünk a Bánk bánt bemutatni augusztus 20-a tiszteletére. Idén ezt a nemzeti operát egy mára már nemzetivé lett rockopera váltja fel, az István, a király. Mivel idén nyáron negyedszázados a mű, úgy gondoltuk, érdemes elővenni.

- A Turandotra is a 2008-as Puccini-évforduló miatt gondoltatok?

- Egyrészt igen. Másrészt ez már régóta nem ment a Dóm téren, pedig az imént említett kritériumoknak (látvány, monumentalitás, szellemiség) igencsak megfelel. Harmadrészt pedig most ez ihlette meg Kesselyák Gergelyt, aki színpadra állítja a művet. Úgy gondolta, ez a darab való igazán egy ilyen különleges méretű színpadra. Magyarul játsszuk az operát, Gergő mindenképp szerette volna, hogy a szövegeket pontosan értsék, hiszen olyan előadást szeretne rendezni, amely a fiatalabb közönséget és a nem kimondottan operabarátokat is képes megszólítani. Mindemellett angolul feliratozzuk majd az előadásokat. Nagyon izgalmas és különleges világú előadás készülődik, Kesselyák rendezéseire az intenzív színházi előadásmód a jellemző ezért talán is tartotta fontosnak, hogy ezekben a szerepekben még soha be nem mutatkozott művészek lépjenek föl.

- Tavaly nem volt új operaelőadás a Bánk bánon kívül. Miért?

- Kétévente van lehetőségünk új operát bemutatni, ennek elsősorban anyagi okai vannak. De általában visszahozzuk őket a következő évben, mert kíváncsiak rájuk az emberek, sőt, előfordul, hogy a második évben sokkal nagyobb sikerük van.

- A nagy operett előadások is két évig mennek, ilyen volt a Csárdáskirálynő, amit Alföldi Róbert rendezett, és most ilyen Eszenyi Enikő Marica grófnője, mely a tavalyi nyár után idén ismét szerepel a műsorban.

- Azt hiszem, a Dóm téren színre került operettekkel sikerült megtalálnunk valami egyedi, sajátos, csak a szabadtérire jellemző formát, ízt. Ennek a formanyelvnek, világnak, előadásmódnak a legnagyobb hozadéka – és a célkitűzésünk is egyben –, hogy a musicallátogatókat megpróbáljuk átvezetni az operettre, és azon keresztül az operára. Nem véletlen, hogy a szereposztásokban átfedések vannak. Például Nyári Zoltán szerepelt a Bánk bánban, most pedig ő a bonviván a Marica grófnőben. Keszei Bori Mariát énekelt pár éve a West Side Storyban, ugyanakkor a Bánk bánban ő volt Melinda. Lukács Gyöngyi most operettprimadonnaként lesz jelen, de várható, hogy a jövőben operaszereplőként is üdvözölhetjük. Rálik Szilvia, a Csárdáskirálynő Szilviája volt két éve, most pedig a Turandot címszerepét énekli...


Herczeg Tamás

- A táncot illetően most eltértek az eddigi hagyománytól: nem néptánc gála lesz, és nem is balettelőadás.

- A Benyovszky című előadást (ez is ősbemutató) zenés táncszínháznak is mondhatjuk. A néptánc fesztiválok gálaműsorai után arra gondoltunk, érdemes belekezdeni egy valóságos, színpadi formanyelvű előadás megfogalmazásába. Ehhez egy feszített, színpadi dramaturgiájú műre volt szükség, ami illeszkedik a fesztivál tematikájába, ugyanakkor technikailag is lebonyolítható. Benyovszky egy igazi magyar kozmopolita volt, világutazó. Ennek ellenére nagyon keveset tudunk róla. Valami olyat tudott az ő korában, amit a globalizáció segítségével a ma embere tud, épp ezért szellemiségében és magyarságában is van aktualitása. Az előadás zenéjét a Szarka fivérek a Ghymes együttes alapítói írják a, akik Felvidékiek, csak úgy, mint Benyovszky. Ebből egy izgalmas, érdekes zenés színházi vállalkozás jöhet létre. A zenéket már hallottunk, a librettót ismerjük, de még mi is nagy várakozással nézünk elébe. Zsuráfszky Zoltán koreografálja az előadást, aki jól ismeri a Dóm teret, hiszen több néptánc gálát is rendezett.

- Az Újszegedi Szabadtéri Színpadnak idén mi lesz a sorsa?

- Nehéz helyzet számunkra, hiszen minden évben a Dóm tér költségvetésének terhére működtetjük. Ez a színpad – mi kisszínpadnak hívjuk, bár 1000 fős a nézőtere – ad lehetőséget a próza becsempészésére. Tavaly egy Móricz-darabot mutattunk be, idén pedig Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marcija kerül színre, elsősorban a Szegedi Nemzeti Színház művészeire támaszkodva, de vendégművésszel a címszerepben. Illetve minden nyáron itt rendezzük meg a Dixiland Gálát a helyi, jónevű Molnár Dixiland Banddel és vendégeivel. Idén például fellép Joe Muranyi, aki Louis Armstrong klarinétosa volt. Nehéz a két színpadot összeegyeztetni, mert a Tisza két oldalán helyezkednek el, és ha olyan a széljárás, átmegy a hang. Mindent helyben kell bepróbálni, így inkább a Dóm téri próbaheteken tudunk Újszegeden játszani.

- A REÖK (Regionális Összművészeti Központ) megnyitásával bővült a Szegedi Szabadtéri Játékok kínálata?

- Tavaly augusztus óta a játékok menedzsmentjének kezelésében áll a REÖK Az idei nyár az első, amikor igazán nagy képzőművészeti kiállításokat tudunk rendezni. Két nagy képzőművészeti programunk lesz: a XII. Nyári Táblaképfestészeti biennálé és a Kogart gyűjtemény bemutatása. Ez nagy öröm nekünk, mert a Kogart a Nemzeti Galéria után a második legnagyobb, klasszikus magyar művészeket bemutató gyűjtemény. A szabadtérire szóló érvényes belépővel mindenki ingyenesen megtekintheti a Dóm tértől pár száz méterre található csodálatos szépségű Reök- palotát és benne a tárlatot. A programok összekapcsolása a menedzsment idegenforgalmi szerepvállalásának fontos része, hiszen a Dél-alföld legjelentősebb turisztikai attrakciója a Szegedi Szabadtéri Játékok, ekkor minden évben megtelnek a szállodák, "csúcsra jár" a turizmus. A Dóm téren és környékén folyamatosan újítjuk fel a vendéglátó egységeket; nyárra megnyílik a kávézó- étterem a REÖK-ben és ismét megrendezzük a Dóm téren a KÉSZ Acélszobrászati kiállítást. éjszakai kis koncertekkel, az Aradi vértanúk terén pedig Tér Film Zene fesztivállal várjuk az érdeklődőket. Néhány évvel ezelőtt az utazási csomagok jelentettek újdonságot, most a kulturális szolgáltatásainkat tudjuk bővíteni a képzőművészettel. Abban bízunk, hogy így még teljesebb, komplexebb élményt nyújt a Szegedi Szabadtéri Játékok, akár egy napra, akár hosszabb időre érkezik valaki hozzánk.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Rudolf Péter értetlenül áll Wunderlich József támadása előtt

November 25-én a Vígszínház művésze a közösségi médiában súlyos vádakat fogalmazott meg a színház vezetőségével kapcsolatban: első posztjában a járványügyi intézkedéseket kifogásolta, később pedig a főigazgató nyilatkozatára reagálva egy közelgő bemutató próbaidőszakában történt esettel állt elő. A leírtakra Rudolf Péter közleményben reagált.
Klasszikus

„Az együttjáték olyan, mint egy megújuló energiaforrás” – Beszélgetés Fejérvári Zoltánnal

Fejérvári Zoltánt az utóbbi években a legváltozatosabb koncerteken hallhatta a közönség, emellett rendszeresen tanít is, idén kezdte meg oktatói tevékenységét Bázelben. A zongoraművésszel az egyedüllét fontosságáról, a kortárs zenéről és a zenetanítás feladatairól is beszélgettünk.
Zenés színház

Vörös Szilvia Kékszakállú-felvételét Grammy-díjra jelölték

Az énekesnő két évvel ezelőtt Helsinkiben vette lemezre Bartók operáját, a produkciót most az öt legjobb operafelvétel közé választotta a neves zenei díj bírálóbizottsága.
Vizuál

Mikortól színész a színész? - Megjelent Trokán Nóra fotóalbuma

Trokán Nóra egész életét áthatja a színházi közeg varázslatos világa, amelyre gyermekkora óta második otthonként tekint. Színésztársairól készült portrésorozata, a színpadi fellépés előtti átváltozás varázslatos és a néző számára elképzelhetetlen pillanatait rögzíti.
Könyv

„Ne hagyd a sorsod csillagokra” – 100 éve született Pilinszky János

November 27-én ünnepeljük a 20. századi magyar költészet egyik legtitokzatosabb alakja, Pilinszky János születésének 100. évfordulóját, akinek irodalmi hatása máig elevenen él. Szikár sorai számos művészt megérintettek és megihlettek, megemlékező cikkünkben olyan alkotók méltatják a költőt, akik saját munkásságukkal is szorosan kapcsolódnak Pilinszky János költészetéhez.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Ragyogjon az Operaház aranyfényeitől a karácsony!

A Magyar Állami Operaház megkezdte a 2022. január 1. és július 31. közötti előadások jegyeinek értékesítését, így az Erkel Színház és az Eiffel Műhelyház mellett, az Operaház épületébe is újra válthatnak jegyeket az opera és a balett szerelmesei.
Zenés színház ajánló

Jótékonysági gálaelőadás idős artistaművészek megsegítésére – A Fővárosi Nagycirkusz adventi ajánlata

A Fővárosi Nagycirkusz az Artistaművészek és Cirkuszi Dolgozók Szakszervezetével együttműködve Elkaplak! címmel jótékonysági gálaelőadást szervez az idős artistaművészek megsegítésére. A Csillagtánc című klasszikus cirkuszi előadás teljes bevételét az idős artistaművészeink támogatására fordítják.
Zenés színház színházkoncert

Oláh Ibolya központi szív-panaszirodája nyitva áll mindenki előtt

Oláh Ibolya Női posta című előadása dallevelek formájában félig színházi, félig koncertélményt ígér. Az énekesnő legutóbbi, Voltam Ibojka albumának dalait, és az arra épülő színházkoncert zenéjét Presser Gábor írta, az előadás rendezője Bíró Kriszta, a zenészek Födő Sándor és Furák Péter.
Zenés színház hír

Vörös Szilvia Kékszakállú-felvételét Grammy-díjra jelölték

Az énekesnő két évvel ezelőtt Helsinkiben vette lemezre Bartók operáját, a produkciót most az öt legjobb operafelvétel közé választotta a neves zenei díj bírálóbizottsága.
Zenés színház kritika

Hazárdjáték emberi lelkekkel

November 13-án mutatták be Philip Glass Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden) című kamaraoperáját az Eiffel Műhelyházban. A tavalyról elhalasztott előadásban énekeseknek és táncosoknak egyaránt fontos szerep jutott.