Zenés színház

Lelkész a pácban

2013.04.14. 11:52
Ajánlom
A rendszerint ízlésbéli konzervativizmussal, múltba révedéssel vádolt Állami Operaház a bicentenáriumra, önmagát meg nem tagadva, Verdi-bemutatóval rukkolt elő - a vérfrissítés jegyében egy alkotással az életmű kevéssé ismert darabjai közül. A Stiffelio-premier részsikereket hozott, igaz, azok közül némelyik akár kiemelkedőnek is minősíthető. KRITIKA

Az eseményre nyomtatott műsorfüzet szerint a Piave által jegyzett szövegkönyv Souvestre és Bourgeois dramaturgiailag és irodalmilag is sápkórosnak minősíthető drámája nyomán készült, mely az opera szűk keresztmetszetét képezi. Kétségtelenül, a XIX. századi elvárások mentén alakuló történések egy latin-amerikai szerelmi teleregény és egy moralitásjáték színvonalát hozzák, a történet első ránézésre azonban nem hordoz kevesebb meggyőző erőt, mint bármely egyéb, e korban született dalmű, ahol a fordulópontokat villámcsapások vagy fülemüleének alakjában megnyilvánuló isteni beavatkozások alakítják. Stiffelio, a protestáns lelkipásztor, Lina, a neje és a Raffaele gróf között kibontakozó szerelmi drámán botorság számon kérni a hollywoodi forgatókönyvírás logikai zártságát, a főhős morális felsőbbrendűségéből adódó vagy a vallásos hitből fakadó, a mai gondolkodásnak tán kissé érthetetlen történetmozgató elemek pedig esztétikai szempontból nem kevésbé elfogadhatók, mint a cigányasszony által felnevelt, csecsemőként elrabolt grófi sarj visszatérte.

A történet szerint Stiffelio hosszas távollét után szemtanúja lesz egy vélelmezett megcsalásnak, de a keresztény felebaráti szeretet nevében megsemmisíti a bizonyítékot. A valóságban éppen neje, Lina az, aki párhuzamos kapcsolatot tart fenn Raffaelével, amit Lina apja megsejt, de a család tisztességének megőrzése érdekében lányát hallgatásra bírja. A második felvonásban persze fény derül a tisztességtelenségre, amely Stiffelióban a kötelezőnek érzett keresztényi megbocsátás és az őrjöngő féltékenység konfliktusát idézi elő. Elbocsátaná nejét, de az megvallja, hogy csak egyetlen pillanatra lett úrrá rajta a gyengeség, és változatlanul a férjét szereti. Lina apja közben megöli a hallgatózó csábítót. A fináléban Stiffeliónak prédikálnia kell, s a véletlenszerűen megtalált bibliai történet (a házasságtörő asszony) hatására nyilvánosan megbocsát feleségének.

Az Operaház a koncertszerű megvalósítással elejét vette a dramaturgiai küszködésnek, dalszínházi helyett zenei élményt kínálva, mely több előnnyel is járt. Elsősorban, kiderült, hogy a sokat kárhoztatott akusztikai problémák meghaladhatók és feledtethetők, igaz, ahhoz a zenekart az árokból fel, az énekeseket pedig a színpad mélyéről előre kell hozni. Másodsorban nyilvánvalóvá vált, hogy a rezesek között is akadnak olyanok, akik a velük összefüggésben nem egy alkalommal megélt művészi hányavetiséget nem vallják magukénak. A nyitány obligát hangszerét megszólaltató Király Tibor intonációs és ritmikai pontosságával, melodikai ábrázolástechnikájával és érzelmi azonosulásával feledtette a szólamtársai által itt és szerte az országban elbaltázott jó néhány előadás gyalázatát. Persze nem tudni, ehhez a szinthez nőtt-e fel a Héja Domonkos dirigálta zenekar, vagy éppen a karmester által megszabott össz-zenei elvárások öltöttek-e testet a trombitaszólóban. Az biztos, hogy az együttesnek és vezetőjének közösen sikerült bizonyítani, hogy Verdi ezen operája minden mellőzése dacára érdemes az alaposabb vizsgálatra - nem véletlenül énekelte a főszerepeket lemezre pl. Sass Sylvia, José Carreras vagy Mario del Monaco -, ahogyan igazolták a hamarosan a zenekar életében komoly szerepet vállaló Pinchas Steinberg állítását is: több rejtőzik az együttesben, mint amit eddig sikerült felszínre hozni.

Csalódást elsősorban az énekesi teljesítmények okán érezhetett a közönség. A szebb napokat is megélt, címszerepet alakító Kiss B. Atilla messze valamikori tudása és képessége alatt énekelt. Hangjának préselt, forszírozott dinamikája, erőből kiénekelt magasságai, intonációs pontatlanságai szinte az első perctől álmélkodásra késztettek, a második felvonástól a fáradtság pedig egyenesen hamissá tette megnyilatkozásai zömét. A Lina szerepében színpadra lépő Rálik Szilvia bizonyította, hogy karakteréhez inkább illenek a Verdi-, semmint a Wagner-figurák: énekhangjának teltsége, melegsége és harmonikai spektrumának szélessége sokkal plasztikusabb szerepábrázolást mutatott, mint a nemrég megformált Senta esetében. Az e sorok írója által mindig távolságtartással szemlélt, a többség által azonban kifejezetten kedvelt Kálmándi Mihály Stankar, az idős tábornok alakjának sallangoktól mentes, szinte kifogástalan énektechnikai megszemélyesítésével az őt egyébként jellemző, a szövegmondást gátló gombócos megszólalásokat is meghaladta, s ezzel magát, a Jorg alakját életre keltő Palerdi Andrással együtt, az este legjobbjává avatta.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

A kortárs művészetről szól az augusztus Lovason

Augusztus első hétvégéjén harmadik alkalommal nyílt meg Lovason a Garten Balaton kortárs művészeti hetek, melynek célja, hogy bemutassa a kortárs képzőművészet és szobrászat legjelentősebb hazai alkotóit.
Vizuál

Négy díjat nyert Los Angelesben Szajki Péter filmje

New York után Los Angelesben is díjazták Szajki Péter Most van most című alkotását. A film a Los Angeles Film Awardson a legjobb elbeszélő nagyjátékfilm és a legjobb romantikus vígjáték kategóriájában nyert, míg Tompos Kátya a legjobb színésznő, Mohai Tamás pedig a legjobb férfi főszereplő különdíját díját vehette át.
Plusz

Állami gondozott fiatalokon segít a Magyar Művészeti Akadémia egyik legsikeresebb ösztöndíjas projektje

2021 szeptemberétől intézményesített formában működik tovább az a kezdeményezés, melyet Czikora István László a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasaként kezdett el 2018-ban. A projekt idén egy háromnapos táborral zárul, ám a munka ezzel nem ér véget: a művészeti foglalkozás ezután is a gyerekek mindennapjainak része lesz.
Színház

Nemzetbiztonságra hivatkozva vizsgálják az orosz színházi előadásokat

Vlagyimir Putyin elnök rendeletben adott utasítást az orosz állami színházakban játszott előadások vizsgálatára.
Jazz/World

A dal a miénk! – LGT-slágerek a Csík Zenekar előadásában

A közel 120 perces produkció egyedülálló látványtechnikával, mégis igazi Csík zenekaros környezetben varázsolja a színpadra az ötvenéves LGT dalait augusztus 6-án a Margitszigeti Színházban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Nem is ügyefogyott

Lesz maga juszt is az enyém, Holdvilágos éjszakán, Szerelemhez nem kell szépség – ugye már ön is dúdolja mindegyik slágert? És ha még hozzátesszük a „Fekete Péter öcsém, te kis ügyefogyott” kezdetű nótát, máris helyben vagyunk: a Szabadkai Népszínház 2019-ben bemutatott, azóta is repertoáron tartott, számos sikeres vendégjátékot megjárt előadása, a Fekete Péter a Városmajori Szabadtéri Színpadon mutatkozik be Budapest közönségének.
Zenés színház ajánló

A férfi és a női lélek mélységei

Mester Viktória és Molnár Levente művészházaspár előadásában szcenírozott, vizuál-operakoncert formájában elevenedik meg Bartók Béla egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára.
Zenés színház hír

„Azért dolgozunk, hogy értéket teremtsünk” – amerikai turnéra készül az Operettissima

Egyedülálló nemzetközi együttműködés jött létre az Operettissima és a legnagyobb amerikai közszolgálati televízió, a PBS között, melynek eredményeképpen egy stream koncerten, valamint egy nagyszabású turné keretében ismertethetik meg az alkotók az operettet a helyi közönséggel.
Zenés színház hír

Szirtes Tamás újra pályázik a Madách Színház igazgatói posztjára

Továbbra is a Madách Színház élén maradna a teátrum jelenlegi igazgatója, Szirtes Tamás, ezért beadta a pályázatát a posztra - adta hírül az Index.
Zenés színház interjú

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.