Roger király, Szicília uralkodójának udvarába nyugtalanító hírek érkeznek egy magát pásztornak nevező rejtélyes idegenről, aki különös vallásról prédikál. Az egyházi vezetők és a nép a halálát követeli, mikor azonban a pásztor megjelenik, és egy hozzá hasonlatos, fiatal, csodálatos istenségről beszél, aki a szerelem után vágyakozókhoz szól, a hatása alá kerülő Roxána királyné kegyelemért könyörög. A király végül szabadon engedi a pásztort azzal a feltétellel, hogy este jelenjen meg ismét a palotában.
Az újbóli kihallgatáson a pásztor, aki a szerelem nevében szenvedélyes és vad táncba hívja az egybegyűlteket, egyre inkább megbabonázza a királynét. A király nem hisz a szerelem dalában, és a tánc tetőpontján parancsot ad az idegen elfogására, a nép azonban megvédi a pásztort, aki távozik, követői közt a királynéval. A magára maradt Roger király úgy dönt, zarándokútra indul, és maga is az idegen nyomába szegődik, hogy ismét szembenézzen a pásztorral…
Karol Szymanowski (1882-1937) a 20. század eleji lengyel modernizmus kiemelkedő alakja.
Fő műve, az 1918 és 1924 között komponált Roger király a lengyel operairodalom egyik legjelentősebb alkotása, ami napjainkban rendszeresen tűnik fel a világ vezető operaházainak repertoárján,
a közelmúltban többek közt a londoni Királyi Opera, a Párizsi Opera, a barcelonai Liceu, az Opera Australia, a Bostoni Szimfonikus Zenekar és a brazil Amazonasi Operafesztivál is műsorára tűzte.
A szerzőt, aki több alkalommal is bejárta a Földközi-tenger vidékét, lenyűgözte a mediterrán kultúrák sokszínűsége, a Roger király megkomponálásakor ugyanakkor Euripidész Bakkhánsnők című drámája, Platón Phaidrosz és A lakoma című művei mellett Nietzsche és Oscar Wilde írásai is hatással voltak rá. A librettó elkészítésében Szymanowskit unokatestvére, az ugyancsak jelentős 20. századi író, Jarosław Iwaszkiewicz is segítette. Operájához Szymanowski különböző zenei stílusokból táplálkozó, egyedei nyelvet hozott lére, ami különösen
Roger király és a pásztor, értelem és érzelem, az ész és a szív, a keresztény és az antik kultúra, vagy akár Apollón és Dionüszosz ellentétét is jellemzi.
A gazdag szimbolikájú, a szerző által „misztériumnak” nevezett, az önismeret, a szexualitás és a spiritualitás témáit is fejtegető műben Richard Strauss, Debussy, Stravinsky, de akár Bartók hatása is felfedezhető.
A Roger királlyal augusztus 22-én az OPERA Eiffel Műhelyházában vendégszereplő Kassai Nemzeti Színház Szlovákia egyetlen háromtagozatú (dráma, opera, balett) teátruma a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház mellett. A 2022-ben bemutatott, szünet nélkül kb. másfél órás előadás rendezője Anton Korenči, a drámatagozat igazgatója. Roger királyt Michał Partyka lengyel bariton, a Brémai Színház társulatának tagja alakítja, aki Korngold A halott város című operájának koncertszerű bemutatóján már lépett fel az Erkel Színházban. A pásztor szerepében Juraj Hollý szlovák tenor lép színpadra, aki cseh, szlovák és német operatársulatok rendszeres vendége, míg Roxanát Gabriela Hrženjak horvát koloratúrszoprán formálja meg. A Kassai Nemzeti Színház együtteseit Peter Valentovič, a teátrum zene- és karigazgatója vezényli, aki Edita Gruberová budapesti fellépései alkalmával többször vezényelte már a Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát is.
További részletek az előadásról itt érhetők el. >>>
Fejléckép: Jelenet a Roger király előadásából (forrás: Kassai Nemzeti Színház)
hírlevél
