Zenés színház

Lenyűgöző színházi látomás a Dóm téren

2012.07.09. 10:22
Ajánlom
A Mária, a Csokonai Színházzal közösen létrehozott, új magyar musical-előadás a debreceni siker után a Dóm téren látható.

Egyedülálló zenei élmény Szarka Tamás műve, pályájának első musicalje, amely Vidnyánszky Attila rendezésében modern kori problémákra, így például az abortusz kérdésére is reflektál a felemelő Mária-történeten keresztül. Az előadásban színre lép többek között Újhelyi Kinga (Mária), Bakos-Kiss Gábor (József), Mészáros Tibor (Ego), Pápai Erika (Erzsébet) és Hobo (Kovács) is.

3E7C337D-BFDB-477B-87D0-A2540B2012F6

Mária - Csokonai Színház, Szegedi Szabadtéri Játékok

"Szarka Tamással három éve ismerkedtünk meg, egy korábbi bemutató kapcsán - vázolja fel Vidnyánszky, hogyan indult a Mária előadásának története. - Elkezdtünk beszélgetni arról, hogy alkotna valami egészen különlegeset. Olyat, ami könnyebb, mint az opera műfaja, de komolyabb a musicalnél. Valami 'szarkatamásosat", 'ghymeseset'. Ő már akkor elárulta, hogy neki a Mária-témában már van egy vázlata. Egyébként a bemutatóig alakult a zene: pár héttel azelőtt írta meg a megölt gyerekek dalát, egy hirtelen ötlettől vezérelve. Gyönyörűséges dal, ami az előadás fénypontja lett végül. Rengeteg mához szóló, mából született gondolattal van tele a történet. Amikor össze kéne rakni lélekben ezt az országot, újra hitet és erőt kéne sugározni, erőre kéne kapni, és elhinni, hogy merünk és tudunk tenni csodákat." A rendező és a szerző megfogalmazása szerint minden gyerek Jézus, vagyis: egy lehetőség. Az előadás a szeretet himnuszával ér véget, a szeretet mindenekfeletti győzedelmeskedésével. A reményt kapjuk vissza: Mária 'a fény lánya, a fény anyja"reményt hoz.

Vidnyánszky alkotótársa ismét szemkápráztató látványvilággal rukkolt elő. Olekszandr Bilozub tavaly, Az ember tragédiája díszletével már bizonyította a Dóm téren, milyen magasztos látvánnyal képes kiegészíteni a rendezői mondanivalót, most ismét ő alkotta meg a pazar, monumentális díszletet és a jelmezeket. A heródesi világ képi megjelenítéséhez például a rendező és a díszlettervező egy óriási orgonát képzelt el, amely orgona, DJ-pult, atomreaktor, rakétakilövő bázis és játékautomata furcsa, groteszk egyvelege. Gemza Péter gyönyörű koreográfiával gazdagította az amúgy is sűrű színházi szövetet.

847ADB36-3EB9-4A94-B279-FBAD7B78A45A

Mária - Csokonai Színház, Szegedi Szabadtéri Játékok

Az Erzsébetet alakító Pápai Erika így fogalmazott a mű kapcsán: "Valójában ez a ballada az ősváltozata ennek a mostani darabnak. Beszéltem az egyik próbán arról a két gondolatról, ami engem a legjobban megráz benne: az egyik, hogy Mária mint ember jelenik meg - akiben felmerül a kétely, hogy megtarthatja-e a gyermeket. Ebbe belereszketsz. De Jézus és Mária ember is volt, és ha ezt meglátod, akkor értesz meg mindent. A lényeg: az örök emberi. Szarka Tamást azért is szeretem, mert valami egészen más gondolkodásmódot képvisel, van benne valami meghökkentően üdítő.

A másik felkavaró a darabban maga a szülés. A szülés folyamata, fájdalma bele van írva, és engem ez lenyűgöz. Amikor annak idején a Szálláskereső Máriát előadtam - akkor már megvolt a kisfiam -, a vajúdásra építettem fel, merthogy úgy van megírva. Többen mondták, némi szemrehányással, hogy úgy mondtam, mint egy nő - 'nem lehet, hogy Mária úgy szüljön, mint egy földi nő'. Pedig benne az isteni és az emberi találkozik. Azért is csinálunk színházat, hogy a tabukat próbáljuk nyitogatni a magunk módján."

Programkereső

Legolvasottabb

Könyv

„Mindennek a magyar irodalom a közepe” – Valuska László a tízéves Margó Fesztiválról

Több mint 60 programmal, könyvbemutatókkal, koncertekkel és irodalmi sétákkal jelentkezik a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár október 14. és 17. között a Várkert Bazárban. A jubileum alkalmából a fesztivál alapítójával, programigazgatójával beszélgettünk.
Könyv

Egy stadionnyi Paradicsom – Nádasdy Ádám az új Dante-fordításról

Egy közös karácsonyi italozás alkalmával jutott Nádasdy Ádám és Térey János arra a megállapításra, hogy Dante Isteni színjátékának Paradicsom részét újra kéne fordítani. Nem azért, mert Babits szövege ne lenne jó, nagyon is szép, a mai olvasóközönség viszont már nehezebben fogadja be. Az új változat elkészült, Nádasdy Ádám, a mű fordítója pedig a 2021-es Budapesti Őszi Fesztivál keretében ismertette a művet a Márai Sándor Kulturális Központban.
Klasszikus

Cziffra György századik születésnapját ünnepli a zenészvilág

Két különleges koncerttel, kiállítással, külföldi programokkal folytatódik a Cziffra György-emlékév, a zongoraművész századik születésnapján Eötvös Péter erre az alkalomra írt műve is elhangzik
Vizuál

Vaszary, Aba-Novák és Munkácsy remekművei a Virág Judit Galéria őszi aukcióján

Vaszary János utolsó itáliai nyarát felidéző festménye, Aba-Novák Vilmos római trattoria ciklusának lenyűgöző darabja, Munkácsy Mihály anya-gyerek kompozíciója és Kádár Béla Amerika-élményének emléket állító műve is kalapács alá kerül a Virág Judit Galéria őszi aukcióján október 17-én a Budapest Kongresszusi Központban.
Vizuál

A rejtélyes Margaret Watkins - Fotóhónap2021

Tükröződő csónak a vízen, személyes tárgyak a fürdőszobában, festői portrék és ipari tájak, kaleidoszkóp-szerű montázsok – mind-mind eredeti nyomatok Margaret Watkins titokzatos fekete dobozából. A Fotóhónap2021 központi tárlata a méltatlan módon elfeledett életműből válogat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Kultúrák találkozása – A mosoly országa bemutatójára készül az Operettszínház

Október 22-én, 23-án és 24-én mutatják be a Budapesti Operettszínházban Lehár Ferenc egyik legkülönlegesebb színpadi művét, amely ezúttal a Magyarországon először dolgozó Stephen Medcalf rendezésében kerül színre.
Zenés színház interjú

„Szu-Csong országa olyan, mint Vietnám régen” – interjú Ninh Duc Hoang Longgal

A vietnámi származású Ninh Duc Hoang Long néhány évvel ezelőtt a Bánk bán Hazám, hazám című áriájával és a János vitéz legismertebb dalával, Kukorica Jancsi belépőjével vált a közönség kedvencévé, azóta pedig megkerülhetetlen alakja lett a hazai opera- és operettjátszásnak. Rosillon szerepével debütált a Budapesti Operettszínházban, most pedig A mosoly országában Szu-Csong herceget alakítja. A kulturális különbségekről, a nyelvi nehézségekről és a kínai hercegről beszélgettünk.
Zenés színház kritika

Elhasznált életek egy lépcsőfordulóban

Képzelet és valóság határán egyensúlyozó, szürreális világot álmodott a Budapesti Operettszínház színpadára Balázs Zoltán, aki első musicalrendezésében Fellini önéletrajzi ihletésű filmjéhez, a 8 és 1/2-hez, valamint annak zenés színházi változatához nyúlt.
Zenés színház hír

Utoljára állt színpadon Haumann Péter

Szeptember 24-én lépett utoljára színpadra Haumann Péter, aki a Madách Színház 1500. jubileumi Macskák előadásán búcsúzott a nézőktől.
Zenés színház hír

„Engedjék meg, hogy elmenjek szabadon” – Utoljára lépett színpadra Lehoczky Zsuzsa

Szeptember 27-én, egy tiszteletére tartott gálán láthatták a nézők utoljára színpadon Lehoczky Zsuzsát, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt.