Egyedülálló zenei élmény Szarka Tamás műve, pályájának első musicalje, amely Vidnyánszky Attila rendezésében modern kori problémákra, így például az abortusz kérdésére is reflektál a felemelő Mária-történeten keresztül. Az előadásban színre lép többek között Újhelyi Kinga (Mária), Bakos-Kiss Gábor (József), Mészáros Tibor (Ego), Pápai Erika (Erzsébet) és Hobo (Kovács) is.
Mária - Csokonai Színház, Szegedi Szabadtéri Játékok
"Szarka Tamással három éve ismerkedtünk meg, egy korábbi bemutató kapcsán - vázolja fel Vidnyánszky, hogyan indult a Mária előadásának története. - Elkezdtünk beszélgetni arról, hogy alkotna valami egészen különlegeset. Olyat, ami könnyebb, mint az opera műfaja, de komolyabb a musicalnél. Valami 'szarkatamásosat", 'ghymeseset'. Ő már akkor elárulta, hogy neki a Mária-témában már van egy vázlata. Egyébként a bemutatóig alakult a zene: pár héttel azelőtt írta meg a megölt gyerekek dalát, egy hirtelen ötlettől vezérelve. Gyönyörűséges dal, ami az előadás fénypontja lett végül. Rengeteg mához szóló, mából született gondolattal van tele a történet. Amikor össze kéne rakni lélekben ezt az országot, újra hitet és erőt kéne sugározni, erőre kéne kapni, és elhinni, hogy merünk és tudunk tenni csodákat." A rendező és a szerző megfogalmazása szerint minden gyerek Jézus, vagyis: egy lehetőség. Az előadás a szeretet himnuszával ér véget, a szeretet mindenekfeletti győzedelmeskedésével. A reményt kapjuk vissza: Mária 'a fény lánya, a fény anyja"reményt hoz.
Vidnyánszky alkotótársa ismét szemkápráztató látványvilággal rukkolt elő. Olekszandr Bilozub tavaly, Az ember tragédiája díszletével már bizonyította a Dóm téren, milyen magasztos látvánnyal képes kiegészíteni a rendezői mondanivalót, most ismét ő alkotta meg a pazar, monumentális díszletet és a jelmezeket. A heródesi világ képi megjelenítéséhez például a rendező és a díszlettervező egy óriási orgonát képzelt el, amely orgona, DJ-pult, atomreaktor, rakétakilövő bázis és játékautomata furcsa, groteszk egyvelege. Gemza Péter gyönyörű koreográfiával gazdagította az amúgy is sűrű színházi szövetet.
Mária - Csokonai Színház, Szegedi Szabadtéri Játékok
Az Erzsébetet alakító Pápai Erika így fogalmazott a mű kapcsán: "Valójában ez a ballada az ősváltozata ennek a mostani darabnak. Beszéltem az egyik próbán arról a két gondolatról, ami engem a legjobban megráz benne: az egyik, hogy Mária mint ember jelenik meg - akiben felmerül a kétely, hogy megtarthatja-e a gyermeket. Ebbe belereszketsz. De Jézus és Mária ember is volt, és ha ezt meglátod, akkor értesz meg mindent. A lényeg: az örök emberi. Szarka Tamást azért is szeretem, mert valami egészen más gondolkodásmódot képvisel, van benne valami meghökkentően üdítő.
A másik felkavaró a darabban maga a szülés. A szülés folyamata, fájdalma bele van írva, és engem ez lenyűgöz. Amikor annak idején a Szálláskereső Máriát előadtam - akkor már megvolt a kisfiam -, a vajúdásra építettem fel, merthogy úgy van megírva. Többen mondták, némi szemrehányással, hogy úgy mondtam, mint egy nő - 'nem lehet, hogy Mária úgy szüljön, mint egy földi nő'. Pedig benne az isteni és az emberi találkozik. Azért is csinálunk színházat, hogy a tabukat próbáljuk nyitogatni a magunk módján."
hírlevél
