Zenés színház

Lépést tartani, fáradhatatlanul

2016.04.30. 07:25
Ajánlom
Az Opera pazar látványt nyújtó, gazdagon kidolgozott előadásai az ötlet megszületésétől a tervezésen és a kivitelezésen át a színpadra állításig szakemberek tucatjainak gondos munkáját igénylik. Most a cipészműhelybe látogatunk el, ahol már egészen korán elkezdődik a munka – nem véletlenül.

Kopácsolás, csiszolás és a varrógép zakatolása szüremlik ki a Révay utcai műhelyből, ahol már több mint fél évszázada működik az Opera cipészrészlege, alig pár lépésnyire az Andrássy úti dalszínháztól. Az apró helyiségben a dolgos kezek szokatlanul hamar kezdik a műszakot, hogy a szükséges javításokat el tudják végezni még a tíz órai próba előtt. Az előző este megsérült lábbeliket reggelente a főcipész, Pauscher Gyula gyűjti be, majd hat kollégája segítségével újra kifogástalan állapotba hozza azokat a művészek számára.

Az Operaház cipészműhelye

Az Operaház cipészműhelye (Fotó/Forrás: Opera Magazin - Operaház)

Mint megtudjuk tőle, a javításon túl fő feladatuk az Opera új bemutatóiban használatos topánok elkészítése, ami – tekintve, hogy egy évadban közel harminc premiert is tartanak – folyamatos és komoly elfoglaltságot jelent. „Az operák esetében előfordul, hogy külsős mesterembereket kérnek fel, de a balettcipők mind a mi munkánk eredményei” – teszi hozzá a főcipész.

Mielőtt egy énekes vagy balettművész számára lábbeli készül, mintát vesznek az illető lábáról, ami alapján az alapkaptafát a lábméretére állítják. Ez ma már többnyire csak elnevezésében fa, ugyanis ezt is felváltotta a műanyag, amivel sokkal könnyebb bánni. „Van, akik eljön hozzánk, de sokszor én próbálom meg elcsípni a művészeket a próbateremben vagy az öltözőben – legyen szó Miklósa Erikáról, Rost Andreáról vagy a balettművészekről” – jegyzi meg Pauscher Gyula. Ha megvan a terv, a megvalósításhoz nagyjából három napra van szükség, tudjuk meg a felsőrészekkel foglalkozó Libor Évától. „Sokszor előfordul, hogy tegnapra kérik, de egy cipő nem lesz meg ennyi idő alatt, hiszen a benne lévő kéregnek rendesen meg kell száradnia, hogy tartson” – teszi hozzá.

Az Operaház cipészműhelye

Az Operaház cipészműhelye (Fotó/Forrás: Opera Magazin - Operaház)

Nem meglepő, hogy a balett-táncosok cipellői használódnak el a leghamarabb, így ebből készül a legtöbb. Szerencsére ezeket viszonylag gyorsan le lehet gyártani, mert könnyű az anyaguk, a talpuk vékony és nem használnak hozzájuk merevítőt. „Van, hogy egyszerre öt-hat előadást készítünk elő. Jelenleg a Csipkerózsika című baletthez való, barokkos jellegű lábbelikkel foglalkozunk, próbálunk olyan összetevőket választani, amik könnyűek. A mi munkánkban is fontos a »mintha«, egy csat esetében például nem használunk fémet, általában kartonpapírból készítjük el, de ez a zenekari árkon túl már úgysem tűnik fel” – meséli Pauscher Gyula.

Volt idő, hogy egyszerre tizennégyen is dolgoztak itt – meséli Bokros László, aki 1983 óta tagja az Opera cipészcsapatának, és még arról is van tudomása, hogy korábban egy kékfestő üzem működött a helyükön. „A '60-as években költözött ide a műhely, előtte az Operaház alagsorában kaptak helyet e szakma jeles képviselői, ahol elsősorban gyakorlócipőket készítettek” – mondja. A szakma folyamatos átalakulásban van, a régi mesterek által lefektetett alapokon túl a megújulás létfontosságú, hiszen az egyre akrobatikusabb és nehezebb koreográfiákhoz az anyagoknak és a technikának is alkalmazkodnia kell. A jövőbeni fejlesztések kapcsán Pauscher Gyula abbéli reményének ad hangot, hogy az Eiffel Műhelyházba való átköltözés révén több helyük lesz, és sikerül a gépparkot is tovább korszerűsíteni.

Az Operaház cipészműhelye

Az Operaház cipészműhelye (Fotó/Forrás: Opera Magazin - Operaház)

Jelenleg ugyanis e kis térben egymást érik a különböző folyamatok számára kialakított asztalok és munkapadok, ahol pedig nem egy munkatárs serénykedik, ott különféle masinákat találunk, mint a csiszológép, a varrógép vagy a stoppológép. Mint a főcipész megjegyzi: „Ma már korszerűbbek az eszközeink, gyorsabban tudunk dolgozni velük és a tervezők elképzeléseinek is jobban meg tudunk felelni”. A jelmeztervező és a műhely dolgozói között a kivitelező az összekötő kapocs, aki rajzokkal és fotókkal segíti a cipészmestereket az eligazodásban, ám gyakran még ez sem elegendő. „Van, hogy extrém kérésekkel keresnek meg minket. A Sába királynőjében például egy hetet is eldolgoztunk egy-egy lábbelin. Amikor a tervező felvázolja az elképzeléseit, megnézzük, mennyire valósítható meg az úgy, hogy még járni is lehessen benne, és ha kell, igyekszünk kompromisszumot kötni. Egyik alkalommal egy görgőt kellett beépítenünk egy férficipőbe úgy, hogy egy mozdulatra előugorjon. Hosszasan dolgoztunk rajta, egy gyerekmodellből vettük ki a kerekeket, és végül sikerült elkészítenünk, kiválóan működött is, a probléma csak az volt, hogy a művésznek nagyon kevés ideje lett volna rá, hogy ebben gyakoroljon, úgyhogy végül nem került be az előadásba” – meséli a főcipész.

Természetesen, ha idejük engedi, a cipészek is megtekintik az Opera előadásait, és míg a közönség nagy része egy-egy bravúros mozgáselemben vagy kitartott hangban gyönyörködik, az ő tekintetük, érthető módon, gyakran téved inkább a művészek lábára. „Van pár különleges előadás, amit mindig jó megnézni. Számomra ilyen a Parázsfuvolácska, mivel abban minden benne van, ami ehhez a szakmához hozzátartozik: a cipők vonalai, az anyagok, a színek és az a világ, ami Juhász Katalin elképzelései alapján létrejött a színpadon. Ez volt az eddigi legjobb munkánk” – mutat Pauscher Gyula a falra, ahol az előadásban szereplő lábbelikről készült képek sorakoznak.

Az Operaház cipészműhelye

Az Operaház cipészműhelye (Fotó/Forrás: Opera Magazin - Operaház)

A hála pedig kölcsönös, a tervezők mindig megköszönik a cipészműhely dolgozóinak munkáját, a művészektől pedig érkezhet-e annál nagyobb elismerés, minthogy rendszeresen előfordul, hogy legszívesebben hazavinnék az elkészült cipőket, annyira rájuk öntötték azokat. Az egyik legszebb ajándékot Seregi Lászlótól kapták, aki egy hatalmas képpel köszönte meg „legszeretettebb műhelyének” fáradozásait. Nem csoda hát, hogy dalszínházi repertoár ide vagy oda, egy cipészmester ezekre a gesztusokra mondja csak igazán: „zene füleimnek”.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Kilép a POSZT-ot szervező cégből a Magyar Színházi Társaság

A szervezet azt sérelmezi, hogy nem tudják megfelelően gyakorolni tulajdonosi és ellenőrzési jogukat. FRISSÍTÉS: Karsai György kilép a POSZT Tanácsadó Testületéből.
Klasszikus

Nem vagyok kétlaki - Interjú Selmeczi Györggyel 

Kisorosziban Selmeczi György, Orbán György, Vajda János és Csemiczky Miklós zeneszerzők fogadták a Partitúra stábját. Miklósa Erika és Batta András a kamerák előtt pillanthatott be a kortárs magyar zeneszerzés Négyek-nek is nevezett csoportja semmihez sem hasonlítható alkotói miliőjébe.
Színház

Balogh Tibor válasza Karsai Györgynek

A POSZT Szakmai Tanácsadó Testületének tagja nyílt levélben reagál Karsai György egyetemi tanár, színikritikus hétfőn közzétett írására, amelyben lemond a POSZT Tanácsadó Testületi tagságáról.
Klasszikus

Alig egy hónap, és kezdődik Érdi Tamás nyári fesztiválja

Ötödik alkalommal rendezik meg a Klassz a pARTon! fesztivált. Idén negyven koncertet, összesen 62 programot látogathatunk a hazai vízpartokon.
Klasszikus

Így gyakorolj! – Tabea Zimmermann brácsaművész tanácsai

A hazánkban is gyakran megforduló brácsaművész, Várjon Dénes zenészpartnere a Strad hasábjain hat pontban szedte össze tanácsait a fiatal (vonós)hangszereseknek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Olyan ez, mint egy jókedvű sütés-főzés

Opera és festői nyáreste Szentendrén – 100 százalék élmény! Megadja a kulturális nyár alaphangját a június 29-ei szentendrei Operagála.
Zenés színház operett

Népi tánc színesíti idén a Budavári Palotakoncerteket

Elemi szenvedélyek – ez a címe a Budapesti Palotakoncertek idei gálaműsorának, amelyet a budai vár Oroszlános udvarában rendeznek augusztus 2-án és 3-án.
Zenés színház interjú

Fischl Mónika: „Ez az este örömzene lesz”

Első szerepe operaszerep volt, ma az Operettszínház primadonnájaként ismerjük Fischl Mónikát, akit nyáron egy operagálán is hallhatunk Szentendrén. Interjúnkban felelevenítettük pályájának lényeges mozzanatait.
Zenés színház koktélparti

5 dolog, amit talán nem tudtál Wagner Ringjéről

Wagner tetralógiája, A Nibelung gyűrűje megkerülhetetlen monstruma a zenetörténetnek. Összeszedtünk öt dolgot, amit talán nem tudtál róla.
Zenés színház interjú

Kendi Lajos: Sportot űztem a beugrásokból

Kendi Lajos baritont, a tavalyi szegedi Rigoletto főszereplőjét nem kell bemutatni a magyar operaszerető közönségnek. Az énekes elmesélte, hogy miért szerette sokáig a merész beugrásokat, és miért meghatározó mű a Figaro házassága karrierjében.