Zenés színház

Lépést tartani, fáradhatatlanul

2016.04.30. 07:25
Ajánlom
Az Opera pazar látványt nyújtó, gazdagon kidolgozott előadásai az ötlet megszületésétől a tervezésen és a kivitelezésen át a színpadra állításig szakemberek tucatjainak gondos munkáját igénylik. Most a cipészműhelybe látogatunk el, ahol már egészen korán elkezdődik a munka – nem véletlenül.

Kopácsolás, csiszolás és a varrógép zakatolása szüremlik ki a Révay utcai műhelyből, ahol már több mint fél évszázada működik az Opera cipészrészlege, alig pár lépésnyire az Andrássy úti dalszínháztól. Az apró helyiségben a dolgos kezek szokatlanul hamar kezdik a műszakot, hogy a szükséges javításokat el tudják végezni még a tíz órai próba előtt. Az előző este megsérült lábbeliket reggelente a főcipész, Pauscher Gyula gyűjti be, majd hat kollégája segítségével újra kifogástalan állapotba hozza azokat a művészek számára.

Az Operaház cipészműhelye

Az Operaház cipészműhelye (Fotó/Forrás: Opera Magazin - Operaház)

Mint megtudjuk tőle, a javításon túl fő feladatuk az Opera új bemutatóiban használatos topánok elkészítése, ami – tekintve, hogy egy évadban közel harminc premiert is tartanak – folyamatos és komoly elfoglaltságot jelent. „Az operák esetében előfordul, hogy külsős mesterembereket kérnek fel, de a balettcipők mind a mi munkánk eredményei” – teszi hozzá a főcipész.

Mielőtt egy énekes vagy balettművész számára lábbeli készül, mintát vesznek az illető lábáról, ami alapján az alapkaptafát a lábméretére állítják. Ez ma már többnyire csak elnevezésében fa, ugyanis ezt is felváltotta a műanyag, amivel sokkal könnyebb bánni. „Van, akik eljön hozzánk, de sokszor én próbálom meg elcsípni a művészeket a próbateremben vagy az öltözőben – legyen szó Miklósa Erikáról, Rost Andreáról vagy a balettművészekről” – jegyzi meg Pauscher Gyula. Ha megvan a terv, a megvalósításhoz nagyjából három napra van szükség, tudjuk meg a felsőrészekkel foglalkozó Libor Évától. „Sokszor előfordul, hogy tegnapra kérik, de egy cipő nem lesz meg ennyi idő alatt, hiszen a benne lévő kéregnek rendesen meg kell száradnia, hogy tartson” – teszi hozzá.

Az Operaház cipészműhelye

Az Operaház cipészműhelye (Fotó/Forrás: Opera Magazin - Operaház)

Nem meglepő, hogy a balett-táncosok cipellői használódnak el a leghamarabb, így ebből készül a legtöbb. Szerencsére ezeket viszonylag gyorsan le lehet gyártani, mert könnyű az anyaguk, a talpuk vékony és nem használnak hozzájuk merevítőt. „Van, hogy egyszerre öt-hat előadást készítünk elő. Jelenleg a Csipkerózsika című baletthez való, barokkos jellegű lábbelikkel foglalkozunk, próbálunk olyan összetevőket választani, amik könnyűek. A mi munkánkban is fontos a »mintha«, egy csat esetében például nem használunk fémet, általában kartonpapírból készítjük el, de ez a zenekari árkon túl már úgysem tűnik fel” – meséli Pauscher Gyula.

Volt idő, hogy egyszerre tizennégyen is dolgoztak itt – meséli Bokros László, aki 1983 óta tagja az Opera cipészcsapatának, és még arról is van tudomása, hogy korábban egy kékfestő üzem működött a helyükön. „A '60-as években költözött ide a műhely, előtte az Operaház alagsorában kaptak helyet e szakma jeles képviselői, ahol elsősorban gyakorlócipőket készítettek” – mondja. A szakma folyamatos átalakulásban van, a régi mesterek által lefektetett alapokon túl a megújulás létfontosságú, hiszen az egyre akrobatikusabb és nehezebb koreográfiákhoz az anyagoknak és a technikának is alkalmazkodnia kell. A jövőbeni fejlesztések kapcsán Pauscher Gyula abbéli reményének ad hangot, hogy az Eiffel Műhelyházba való átköltözés révén több helyük lesz, és sikerül a gépparkot is tovább korszerűsíteni.

Az Operaház cipészműhelye

Az Operaház cipészműhelye (Fotó/Forrás: Opera Magazin - Operaház)

Jelenleg ugyanis e kis térben egymást érik a különböző folyamatok számára kialakított asztalok és munkapadok, ahol pedig nem egy munkatárs serénykedik, ott különféle masinákat találunk, mint a csiszológép, a varrógép vagy a stoppológép. Mint a főcipész megjegyzi: „Ma már korszerűbbek az eszközeink, gyorsabban tudunk dolgozni velük és a tervezők elképzeléseinek is jobban meg tudunk felelni”. A jelmeztervező és a műhely dolgozói között a kivitelező az összekötő kapocs, aki rajzokkal és fotókkal segíti a cipészmestereket az eligazodásban, ám gyakran még ez sem elegendő. „Van, hogy extrém kérésekkel keresnek meg minket. A Sába királynőjében például egy hetet is eldolgoztunk egy-egy lábbelin. Amikor a tervező felvázolja az elképzeléseit, megnézzük, mennyire valósítható meg az úgy, hogy még járni is lehessen benne, és ha kell, igyekszünk kompromisszumot kötni. Egyik alkalommal egy görgőt kellett beépítenünk egy férficipőbe úgy, hogy egy mozdulatra előugorjon. Hosszasan dolgoztunk rajta, egy gyerekmodellből vettük ki a kerekeket, és végül sikerült elkészítenünk, kiválóan működött is, a probléma csak az volt, hogy a művésznek nagyon kevés ideje lett volna rá, hogy ebben gyakoroljon, úgyhogy végül nem került be az előadásba” – meséli a főcipész.

Természetesen, ha idejük engedi, a cipészek is megtekintik az Opera előadásait, és míg a közönség nagy része egy-egy bravúros mozgáselemben vagy kitartott hangban gyönyörködik, az ő tekintetük, érthető módon, gyakran téved inkább a művészek lábára. „Van pár különleges előadás, amit mindig jó megnézni. Számomra ilyen a Parázsfuvolácska, mivel abban minden benne van, ami ehhez a szakmához hozzátartozik: a cipők vonalai, az anyagok, a színek és az a világ, ami Juhász Katalin elképzelései alapján létrejött a színpadon. Ez volt az eddigi legjobb munkánk” – mutat Pauscher Gyula a falra, ahol az előadásban szereplő lábbelikről készült képek sorakoznak.

Az Operaház cipészműhelye

Az Operaház cipészműhelye (Fotó/Forrás: Opera Magazin - Operaház)

A hála pedig kölcsönös, a tervezők mindig megköszönik a cipészműhely dolgozóinak munkáját, a művészektől pedig érkezhet-e annál nagyobb elismerés, minthogy rendszeresen előfordul, hogy legszívesebben hazavinnék az elkészült cipőket, annyira rájuk öntötték azokat. Az egyik legszebb ajándékot Seregi Lászlótól kapták, aki egy hatalmas képpel köszönte meg „legszeretettebb műhelyének” fáradozásait. Nem csoda hát, hogy dalszínházi repertoár ide vagy oda, egy cipészmester ezekre a gesztusokra mondja csak igazán: „zene füleimnek”.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ez a Mahlert hallgató macska az új netes kedvencünk

Mahler IX. szimfóniájának zárótétele csupa szenvedély, és ezt a négylábúak is átérzik. Ez derül ki ebből a videóból.
Klasszikus

Rangos nemzetközi díjat kapott Várjon Dénesék lemeze

Várjon Dénesé mellett Bartók-művek felvételeit is díjazta a rangos ICMA zsűrije.
Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.
Tánc

Carlos Acosta balettigazgató lett

A kubai utcagyerekből generációja egyik legkiemelkedőbb művészévé avanzsált táncost választották a Birmingam Royal Ballet új balettigazgatójának.
Vizuál

Társadalmi, politikai kérdéseket feszegetnek a 69. Berlinale versenyfilmjei

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat. A magyar filmet Mészáros Márta, Buda Flóra Anna, Tóth Luca és Tasnádi Zsófia képviseli.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Feladat sosem találja készületlenül – Misura Zsuzsa születésnapjára

A Liszt Ferenc-díjas szoprán, Misura Zsuzsa 1973-ban kezdte pályafutását a Magyar Állami Operaházban, amelynek örökös tagja. A napokban ünnepelte 75. születésnapját, ennek alkalmából köszöntjük őt.
Zenés színház

Signor Crescendo

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.
Zenés színház bécs

Anna Nyetrebko lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége

Anna Nyetrebko orosz-osztrák sztárszoprán és férje, Yusif Eyvazov azerbajdzsán tenor lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége.
Zenés színház hír

Meghirdették a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenyt

Az operett nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése a célja a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenynek.
Zenés színház premier

A Liliomfi zenés változatát mutatja be a Madách

A Liliomfi musicalváltozatát mutatja be március 23-án a Madách Színház. A zenés komédiát Szigligeti Ede műve alapján Szente Vajk írta, zenéjét Bolba Tamás szerezte.