Zenés színház

Lépést tartani, fáradhatatlanul

2016.04.30. 07:25
Ajánlom
Az Opera pazar látványt nyújtó, gazdagon kidolgozott előadásai az ötlet megszületésétől a tervezésen és a kivitelezésen át a színpadra állításig szakemberek tucatjainak gondos munkáját igénylik. Most a cipészműhelybe látogatunk el, ahol már egészen korán elkezdődik a munka – nem véletlenül.

Kopácsolás, csiszolás és a varrógép zakatolása szüremlik ki a Révay utcai műhelyből, ahol már több mint fél évszázada működik az Opera cipészrészlege, alig pár lépésnyire az Andrássy úti dalszínháztól. Az apró helyiségben a dolgos kezek szokatlanul hamar kezdik a műszakot, hogy a szükséges javításokat el tudják végezni még a tíz órai próba előtt. Az előző este megsérült lábbeliket reggelente a főcipész, Pauscher Gyula gyűjti be, majd hat kollégája segítségével újra kifogástalan állapotba hozza azokat a művészek számára.

Az Operaház cipészműhelye

Az Operaház cipészműhelye (Fotó/Forrás: Opera Magazin - Operaház)

Mint megtudjuk tőle, a javításon túl fő feladatuk az Opera új bemutatóiban használatos topánok elkészítése, ami – tekintve, hogy egy évadban közel harminc premiert is tartanak – folyamatos és komoly elfoglaltságot jelent. „Az operák esetében előfordul, hogy külsős mesterembereket kérnek fel, de a balettcipők mind a mi munkánk eredményei” – teszi hozzá a főcipész.

Mielőtt egy énekes vagy balettművész számára lábbeli készül, mintát vesznek az illető lábáról, ami alapján az alapkaptafát a lábméretére állítják. Ez ma már többnyire csak elnevezésében fa, ugyanis ezt is felváltotta a műanyag, amivel sokkal könnyebb bánni. „Van, akik eljön hozzánk, de sokszor én próbálom meg elcsípni a művészeket a próbateremben vagy az öltözőben – legyen szó Miklósa Erikáról, Rost Andreáról vagy a balettművészekről” – jegyzi meg Pauscher Gyula. Ha megvan a terv, a megvalósításhoz nagyjából három napra van szükség, tudjuk meg a felsőrészekkel foglalkozó Libor Évától. „Sokszor előfordul, hogy tegnapra kérik, de egy cipő nem lesz meg ennyi idő alatt, hiszen a benne lévő kéregnek rendesen meg kell száradnia, hogy tartson” – teszi hozzá.

Az Operaház cipészműhelye

Az Operaház cipészműhelye (Fotó/Forrás: Opera Magazin - Operaház)

Nem meglepő, hogy a balett-táncosok cipellői használódnak el a leghamarabb, így ebből készül a legtöbb. Szerencsére ezeket viszonylag gyorsan le lehet gyártani, mert könnyű az anyaguk, a talpuk vékony és nem használnak hozzájuk merevítőt. „Van, hogy egyszerre öt-hat előadást készítünk elő. Jelenleg a Csipkerózsika című baletthez való, barokkos jellegű lábbelikkel foglalkozunk, próbálunk olyan összetevőket választani, amik könnyűek. A mi munkánkban is fontos a »mintha«, egy csat esetében például nem használunk fémet, általában kartonpapírból készítjük el, de ez a zenekari árkon túl már úgysem tűnik fel” – meséli Pauscher Gyula.

Volt idő, hogy egyszerre tizennégyen is dolgoztak itt – meséli Bokros László, aki 1983 óta tagja az Opera cipészcsapatának, és még arról is van tudomása, hogy korábban egy kékfestő üzem működött a helyükön. „A '60-as években költözött ide a műhely, előtte az Operaház alagsorában kaptak helyet e szakma jeles képviselői, ahol elsősorban gyakorlócipőket készítettek” – mondja. A szakma folyamatos átalakulásban van, a régi mesterek által lefektetett alapokon túl a megújulás létfontosságú, hiszen az egyre akrobatikusabb és nehezebb koreográfiákhoz az anyagoknak és a technikának is alkalmazkodnia kell. A jövőbeni fejlesztések kapcsán Pauscher Gyula abbéli reményének ad hangot, hogy az Eiffel Műhelyházba való átköltözés révén több helyük lesz, és sikerül a gépparkot is tovább korszerűsíteni.

Az Operaház cipészműhelye

Az Operaház cipészműhelye (Fotó/Forrás: Opera Magazin - Operaház)

Jelenleg ugyanis e kis térben egymást érik a különböző folyamatok számára kialakított asztalok és munkapadok, ahol pedig nem egy munkatárs serénykedik, ott különféle masinákat találunk, mint a csiszológép, a varrógép vagy a stoppológép. Mint a főcipész megjegyzi: „Ma már korszerűbbek az eszközeink, gyorsabban tudunk dolgozni velük és a tervezők elképzeléseinek is jobban meg tudunk felelni”. A jelmeztervező és a műhely dolgozói között a kivitelező az összekötő kapocs, aki rajzokkal és fotókkal segíti a cipészmestereket az eligazodásban, ám gyakran még ez sem elegendő. „Van, hogy extrém kérésekkel keresnek meg minket. A Sába királynőjében például egy hetet is eldolgoztunk egy-egy lábbelin. Amikor a tervező felvázolja az elképzeléseit, megnézzük, mennyire valósítható meg az úgy, hogy még járni is lehessen benne, és ha kell, igyekszünk kompromisszumot kötni. Egyik alkalommal egy görgőt kellett beépítenünk egy férficipőbe úgy, hogy egy mozdulatra előugorjon. Hosszasan dolgoztunk rajta, egy gyerekmodellből vettük ki a kerekeket, és végül sikerült elkészítenünk, kiválóan működött is, a probléma csak az volt, hogy a művésznek nagyon kevés ideje lett volna rá, hogy ebben gyakoroljon, úgyhogy végül nem került be az előadásba” – meséli a főcipész.

Természetesen, ha idejük engedi, a cipészek is megtekintik az Opera előadásait, és míg a közönség nagy része egy-egy bravúros mozgáselemben vagy kitartott hangban gyönyörködik, az ő tekintetük, érthető módon, gyakran téved inkább a művészek lábára. „Van pár különleges előadás, amit mindig jó megnézni. Számomra ilyen a Parázsfuvolácska, mivel abban minden benne van, ami ehhez a szakmához hozzátartozik: a cipők vonalai, az anyagok, a színek és az a világ, ami Juhász Katalin elképzelései alapján létrejött a színpadon. Ez volt az eddigi legjobb munkánk” – mutat Pauscher Gyula a falra, ahol az előadásban szereplő lábbelikről készült képek sorakoznak.

Az Operaház cipészműhelye

Az Operaház cipészműhelye (Fotó/Forrás: Opera Magazin - Operaház)

A hála pedig kölcsönös, a tervezők mindig megköszönik a cipészműhely dolgozóinak munkáját, a művészektől pedig érkezhet-e annál nagyobb elismerés, minthogy rendszeresen előfordul, hogy legszívesebben hazavinnék az elkészült cipőket, annyira rájuk öntötték azokat. Az egyik legszebb ajándékot Seregi Lászlótól kapták, aki egy hatalmas képpel köszönte meg „legszeretettebb műhelyének” fáradozásait. Nem csoda hát, hogy dalszínházi repertoár ide vagy oda, egy cipészmester ezekre a gesztusokra mondja csak igazán: „zene füleimnek”.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Sikerdarabokat tesz online elérhetővé a Játékszín

Június 3-tól szerdánként találkozhat a közönség a színház újranyitása óta műsorra tűzött, ám színpadon már nem látható produkciókkal.
Jazz/World

Hogyan szól a tambura? – Eredics Áron (Söndörgő)

A Söndörgő együttes idén ünnepli 25. születésnapját. Eredics Áron prímtamburán, tambura szamicán és darbukán játszik, valamint énekel a zenekarban. A Fidelio Hangszertár sorozatában most ő mutatja be a hangszereit.
Klasszikus

Az egyetlen Bach-darab, amit Glenn Gould utált

Mindig kerülte, hogy játszania kelljen ezt a darabot, egyszer, egy tévéműsorban meggyőzték, hogy tegye meg mégis. Nem volt benne öröme.
Vizuál

Elhunyt a művész, aki épületeket csomagolt be és emberek ezreinek segített vízen járni

84 évesen, május 31-én New York-i otthonában elhunyt Christo. A tájépítész és térművész, valamint felesége és alkotótársa, Jeanne-Claude nevéhez olyan műalkotások fűződtek, mint 1985-ben a párizsi Pont Neuf és 1995-ben a berlini Reichtstag becsomagolása vagy egy olasz tavon úszósétány építése.
Vizuál

A hazai vásárlókra épít a közeljövőben a Faur Zsófi Galéria

„Meg fog változni a piac, a lokális vásárlókra kell felkészülni” – mondja Faur Zsófi, a Faur Zsófi Galéria tulajdonosa és vezetője, aki nagyon szeretné, ha az lenne ennek az elmúlt két hónapnak a tapasztalata, hogy igenis fontosak a lokális közösségek, a család, a barátok. Ők is ezt erősítik a Bartók Béla úton, azaz a Bartók Béla Boulevard-on, ahol a Kulturális Tizenegy Egyesület elnökeként online fesztivál szervezését vezeti.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Kihirdették az István, a király iskolába megy program győzteseit

A szereposztás kihirdetésével lezárult a Kárpát-medence magyar ajkú általános iskolásai számára elindított István, a király iskolába megy program versenyszakasza. A klasszikussá érett rockoperára épülő össznemzeti identitáserősítő program ezzel újabb állomásához érkezett: a kiválasztott külhoni és anyaországi kisdiákok részvételével hamarosan elkezdődhetnek az előkészületek, hogy nagyszabású premieren mutassák be a közönségnek az István, a király immár harmadik generációs változatát.
Zenés színház ajánló

Online, ingyenesen követhető az idei Wagner-napok

A Budapesti Wagner-napok 2006 óta páratlan nemzetközi sikerrel zajló eseménysorozata 2020-ban újabb jelentős mérföldkövéhez érkezik: a Müpa első alkalommal tesz mindenki számára ingyenesen elérhetővé egy teljes fesztiválnyi felvételt a Wagner-napok gazdag archívumából.
Zenés színház hír

Augusztus 20-án mutatja be a Bánk bánt a Coopera

Vidnyánszky Attila rendezésének díszbemutatóját a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartják.
Zenés színház hír

Elhunyt Gabriel Bacquier francia operaénekes

A 20. század egyik vezető baritonja 96 évesen halt meg szerdán otthonában, a normandiai Lestre-ben.
Zenés színház hír

Elmarad a miskolci operafesztivál

A koronavírus-járvány miatt idén nem tartják meg a Bartók Plusz Operafesztivált.