Zenés színház

Leporolni, hogy jól csengjen

2014.09.04. 09:00
Ajánlom
Donizetti A csengő című vígoperáját mutatja be szeptember 6-án az Opera különleges helyszínen, az épület melletti Szfinx-teraszon. Anger Ferenc művészeti vezető a feladatra a Színház- és Filmművészeti Egyetem színművész szakán idén végzett Fehér Balázs Benőt kérte fel, aki rendezőként is figyelemreméltó előadásokkal bizonyította már rátermettségét. INTERJÚ

Az olasz zeneszerző, Gaetano Donizetti évente négy-öt operát írt. A csengő című egyfelvonásos opera buffáját alig egy hét alatt alkotta meg, amelyhez a librettót is ő maga szerezte egy Párizsban látott vaudeville alapján. Az ősbemutatót 1836-ban tartották Nápolyban, a Teatro Nuovóban, hamarosan pedig Európa többi színpadán is sikerrel játszották.

A történet az idős patikus, Don Annibale Pistacchio lakodalmán játszódik Sorrentóban, ahol kedvére mulatozik a vendégsereg. Köztük van Enrico is, aki korábban udvarolt a fiatal és szép arának, Serafinának, ezért most nem nézi jó szemmel, hogy a lány egy öregemberhez köti az életét. Ám mindhiába, Serafinát eltántorította Enrico hűtlensége.

A fiatalember bosszút forral, és mindent elkövet, hogy megzavarja az esküvőt követő nászéjszakát. Különböző álruhákat öltve csenget be éjjel a patikushoz, hogy orvosságokat kérjen tőle. Először egy francia úrként érkezik, hogy rosszullétére kapjon gyógyszert, majd operaénekesként tér vissza, és rekedtség ellen kér valamit, végül pedig egy idős úr képében csenget újra, aki felesége bajaira szeretne orvosságot kapni, ennek számos összetevője miatt azonban a patikusnak hajnalig kell dolgoznia, hamarosan pedig indul a postakocsi, amely az eseménydús, ám sikertelen nászéjszaka után Rómába szállítja Don Annibalét.

Az előadásban a rászedett patikus szerepében Szvétek Lászlót láthatja a közönség, Serafinát Rőser Orsolya Hajnalka alakítja, míg Enricót Geiger Lajos játssza. Fellép továbbá Farkasréti Mária Serafina anyjának szerepében és Kóbor Tamás mint patikussegéd. A karmester Köteles Géza lesz. Fehér Balázs Benő rendezővel a tervelfogadás előtt beszélgettünk arról, mi izgatja a történetben, és hogyan készül erre a még ismeretlen terepen zajló munkára.

- Egyre gyakrabban találkozunk a neveddel rendezőként. Két pálya indult el párhuzamosan?

- Igen, szerencsére mindkét oldalról, színészként és rendezőként is kapok lehetőséget. Még sosem foglalkoztam operával, ezért örültem ennek a felkérésnek. Nagyon szimpatikus a nyitás az Opera részéről a pályájuk elején járó rendezők felé. Anger Ferenc elmondta, hogy általában tapasztaltabb rendezők dolgoznak náluk, ezért szeretné, hogy a fiatalok is teret kapjanak. Először megijedtem, mert azt gondoltam, hogy én nem ismerem az operarendezés szabályait, majd rájöttem, hogy valószínűleg nincsenek is.

- Mi izgat ebben a rendezésben leginkább?

- Az, hogy végig van egy zenei alap, amivel lehet foglalkozni, meg lehet bontani, át lehet hangszerelni. Az opera, azáltal, hogy zenei kísérete van, elvont műfaj, bármennyire realista is a játékmód. Szélsőségesen szeretném használni a muzsikát. Nem aláfestő szerepet szánok neki, amihez hozzászokunk egy idő után, és már fel sem tűnik, hogy van, hanem érdekel az is, hogy a szereplők tudjanak a létezéséről, és akár saját szolgálatukba állítsák egy-egy helyzetben. Erre amúgy is van példa a darabban, amikor Enrico operaénekesként jelenik meg, és hosszan áriázik, hogy húzza az időt.

- Számodra miért lehet érdekes ez a történet?

- Enricóban egy Dosztojevszkij által megírt karaktert látok. Nagyon intelligens, és buzog benne valamiféle rontásvágy, ami azonban játékossággal párosul. Valószínűleg erősebb a hiúsága, mint a szerelme. Tönkre akarja tenni Don Annibale és Serafina nászészakáját. Könnyen lehetne ebből hamis bohóctréfát csinálni, és elnyomni, vagy nem figyelembe venni a valódi tartalmat, ám ezt próbáljuk elkerülni. Ez nem azt jelenti, hogy tragédiát fogunk csinálni a komédiából, hanem azt, hogy élő karaktereket láthatunk majd valós motivációkkal. Nem fekete-fehér a történet.

- Milyennek látod a korábbi megvalósításokat?

- A '66-os felvételt láttam, Melis Györggyel a főszerepben. Egy kicsit porosnak találtam a játékmódot, és zavart, hogy az énekesek alapvető motivációja az volt, hogy viccesek legyenek.

- Az eddigi rendezéseidben a közönség intenzív jelenléte és bekapcsolása meghatározó elem volt. Most is van erre mód?

- A bekapcsolás nem feltétlen a néző-színész viszony bolygatásával érhető el, hanem azzal, ha érdekes az, ami a színpadon történik. A végeredmény azonban derüljön ki ősszel, a Szfinx teraszon!

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Végigsöpör a tao-változások előszele a színházi szakmán

Az Orlai Produkciós Iroda és a Veres1Színház is csatlakozott a vészharangot megkongató magánszínházakhoz, akik a társasági adókból történő kultúratámogatási lehetőség megszűnése miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Vizuál

Színházi reklámfogás volt a megtalált Picasso-festmény

Hamisnak bizonyultak a hat éve ellopott Picasso-festmény felbukkanásáról szóló hírek. A kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint "tréfa áldozata lett". Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megtalálót és hamisítvány a Romániában talált, Picassónak tulajdonított festmény - közölte a holland NOS televízió.
Színház

A Magvető Café-ban is elmaradnak a tervezett bemutatók januártól

A kulturális tao-támogatás megvonása a Magvető Cafét is érzékenyen érinti. Közleményükben arról írnak, januártól biztosan elmaradnak a tervezett saját előadások.
Klasszikus

Ismét tehetséges fiataloké az Óbudai Társaskör színpada

Gitármuzsika, az év fiatal jazz-zenészei és olaszmánia Óbudán.
Vizuál

A Ruben Brandt és a Napszállta tarolt Sevillában

Milorad Krstic akció-thrillere a legjobb forgatókönyv, a legjobb elsőfilm és az andalúz forgatókönyvíró szövetség díját is elnyerte a sevillai filmfesztiválon, Nemes Jeles László filmjét pedig a legjobb európai koprodukciót megillető Eurimages-díjjal tüntették ki.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház kult50

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.
Zenés színház magazin

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Zenés színház ajánló

Egy operettlegenda a József Attila Színház színpadán

Három emblematikus operettet jegyez a magyar színháztörténet: a Csárdáskirálynőt, a Mágnás Miskát illetve a Csókos asszonyt. Utóbbi Szilágyi László és Zerkovitz Béla örökbecsű műve, ami második éve fut a József Attila Színházban.
Zenés színház opera

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Zenés színház opera

Vajda Gergely Kékszakállút vezényel Palermóban

Schönberg A sors keze című egyfelvonásosát és Bartók Béla Kékszakállúját játssza a palermói Teatro Massimo. Utóbbinak két főszereplője Bretz Gábor és Schöck Atala.