Zenés színház

Leporolni, hogy jól csengjen

2014.09.04. 09:00
Ajánlom
Donizetti A csengő című vígoperáját mutatja be szeptember 6-án az Opera különleges helyszínen, az épület melletti Szfinx-teraszon. Anger Ferenc művészeti vezető a feladatra a Színház- és Filmművészeti Egyetem színművész szakán idén végzett Fehér Balázs Benőt kérte fel, aki rendezőként is figyelemreméltó előadásokkal bizonyította már rátermettségét. INTERJÚ

Az olasz zeneszerző, Gaetano Donizetti évente négy-öt operát írt. A csengő című egyfelvonásos opera buffáját alig egy hét alatt alkotta meg, amelyhez a librettót is ő maga szerezte egy Párizsban látott vaudeville alapján. Az ősbemutatót 1836-ban tartották Nápolyban, a Teatro Nuovóban, hamarosan pedig Európa többi színpadán is sikerrel játszották.

A történet az idős patikus, Don Annibale Pistacchio lakodalmán játszódik Sorrentóban, ahol kedvére mulatozik a vendégsereg. Köztük van Enrico is, aki korábban udvarolt a fiatal és szép arának, Serafinának, ezért most nem nézi jó szemmel, hogy a lány egy öregemberhez köti az életét. Ám mindhiába, Serafinát eltántorította Enrico hűtlensége.

A fiatalember bosszút forral, és mindent elkövet, hogy megzavarja az esküvőt követő nászéjszakát. Különböző álruhákat öltve csenget be éjjel a patikushoz, hogy orvosságokat kérjen tőle. Először egy francia úrként érkezik, hogy rosszullétére kapjon gyógyszert, majd operaénekesként tér vissza, és rekedtség ellen kér valamit, végül pedig egy idős úr képében csenget újra, aki felesége bajaira szeretne orvosságot kapni, ennek számos összetevője miatt azonban a patikusnak hajnalig kell dolgoznia, hamarosan pedig indul a postakocsi, amely az eseménydús, ám sikertelen nászéjszaka után Rómába szállítja Don Annibalét.

Az előadásban a rászedett patikus szerepében Szvétek Lászlót láthatja a közönség, Serafinát Rőser Orsolya Hajnalka alakítja, míg Enricót Geiger Lajos játssza. Fellép továbbá Farkasréti Mária Serafina anyjának szerepében és Kóbor Tamás mint patikussegéd. A karmester Köteles Géza lesz. Fehér Balázs Benő rendezővel a tervelfogadás előtt beszélgettünk arról, mi izgatja a történetben, és hogyan készül erre a még ismeretlen terepen zajló munkára.

- Egyre gyakrabban találkozunk a neveddel rendezőként. Két pálya indult el párhuzamosan?

- Igen, szerencsére mindkét oldalról, színészként és rendezőként is kapok lehetőséget. Még sosem foglalkoztam operával, ezért örültem ennek a felkérésnek. Nagyon szimpatikus a nyitás az Opera részéről a pályájuk elején járó rendezők felé. Anger Ferenc elmondta, hogy általában tapasztaltabb rendezők dolgoznak náluk, ezért szeretné, hogy a fiatalok is teret kapjanak. Először megijedtem, mert azt gondoltam, hogy én nem ismerem az operarendezés szabályait, majd rájöttem, hogy valószínűleg nincsenek is.

- Mi izgat ebben a rendezésben leginkább?

- Az, hogy végig van egy zenei alap, amivel lehet foglalkozni, meg lehet bontani, át lehet hangszerelni. Az opera, azáltal, hogy zenei kísérete van, elvont műfaj, bármennyire realista is a játékmód. Szélsőségesen szeretném használni a muzsikát. Nem aláfestő szerepet szánok neki, amihez hozzászokunk egy idő után, és már fel sem tűnik, hogy van, hanem érdekel az is, hogy a szereplők tudjanak a létezéséről, és akár saját szolgálatukba állítsák egy-egy helyzetben. Erre amúgy is van példa a darabban, amikor Enrico operaénekesként jelenik meg, és hosszan áriázik, hogy húzza az időt.

- Számodra miért lehet érdekes ez a történet?

- Enricóban egy Dosztojevszkij által megírt karaktert látok. Nagyon intelligens, és buzog benne valamiféle rontásvágy, ami azonban játékossággal párosul. Valószínűleg erősebb a hiúsága, mint a szerelme. Tönkre akarja tenni Don Annibale és Serafina nászészakáját. Könnyen lehetne ebből hamis bohóctréfát csinálni, és elnyomni, vagy nem figyelembe venni a valódi tartalmat, ám ezt próbáljuk elkerülni. Ez nem azt jelenti, hogy tragédiát fogunk csinálni a komédiából, hanem azt, hogy élő karaktereket láthatunk majd valós motivációkkal. Nem fekete-fehér a történet.

- Milyennek látod a korábbi megvalósításokat?

- A '66-os felvételt láttam, Melis Györggyel a főszerepben. Egy kicsit porosnak találtam a játékmódot, és zavart, hogy az énekesek alapvető motivációja az volt, hogy viccesek legyenek.

- Az eddigi rendezéseidben a közönség intenzív jelenléte és bekapcsolása meghatározó elem volt. Most is van erre mód?

- A bekapcsolás nem feltétlen a néző-színész viszony bolygatásával érhető el, hanem azzal, ha érdekes az, ami a színpadon történik. A végeredmény azonban derüljön ki ősszel, a Szfinx teraszon!

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Hallotta már Blaha Lujza hangját? Most csak egy kattintásra van!

Több mint 2600 digitalizált hangfelvételt tett online elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a Hangtár elnevezésű digitális adatbázisban. A legkorábbi felvételeken a legendás színésznőt, Blaha Lujzát hallhatják az érdeklődők.
Zenés színház

Új Örökös Tagokat avattak a Budapesti Operettszínházban

Négy új tagot választott Örökös Tagjai közé a Budapesti Operettszínház január 22-én, a Magyar Kultúra Napján. Az ünnepségen, amely ezúttal a járványügyi szabályok betartásával, szűk körben zajlott, Kiss-B. Atilla, a színház főigazgatója méltatta a kitüntetetteket.
Színház

Balázs Péter 14 év után távozik a Szolnoki Szigligeti Színház éléről

Nem pályázott újra Balázs Péter, a Szolnoki Szigligeti Színház jelenlegi igazgatója, így 14 év után új vezetője lesz az intézménynek. A Kossuth-díjas színész-rendező 2019-ben egyedüli indulóként kapott bizalmat a közgyűléstől, megbízatása 2021 júniusáig szól.
Vizuál

Politikailag független társaságot alapított 42 magyar operatőr

Megalakult a Magyar Filmoperatőrök Egyesülete, amely a a magyar filmművészet legkiemelkedőbb operatőreit hivatott magába tömöríteni. Tiszteletbeli elnöke Ragályi Elemér, elnöke Szabó Gábor lett.
Klasszikus

Sosem hallott Mozart-mű csendül fel a zeneszerző születésének évfordulóján

A salzburgi mester születése után 265 évvel nem mindennapi alkalom egy ősbemutató. Egy újonnan előkerült zenemű csendül fel Mozart születésnapján.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Botrányos siker a drezdai Operaházban – 110 éves Strauss vígoperája, A rózsalovag

Közel két év tervezés után, 1911. január 26-án bemutatták a drezdai Operaházban A rózsalovagot, Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal később nagy vitákat kiváltó háromfelvonásos zenés játékát.
Zenés színház hír

Új Örökös Tagokat avattak a Budapesti Operettszínházban

Négy új tagot választott Örökös Tagjai közé a Budapesti Operettszínház január 22-én, a Magyar Kultúra Napján. Az ünnepségen, amely ezúttal a járványügyi szabályok betartásával, szűk körben zajlott, Kiss-B. Atilla, a színház főigazgatója méltatta a kitüntetetteket.
Zenés színház kvíz

KVÍZ: Felismered a musicaleket az első mondatuk alapján?

Talán nem is gondolnánk, hogy az első jelenet mennyire meghatározhatja egy darab egészét: megadja a hangulatát, előrevetíti a cselekményt, még talán a végkifejletre is utal.
Zenés színház ajánló

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Zenés színház hír

Cseh Tamásra emlékezik a Vígszínház a Magyar Kultúra Napján

Koncertszínházi előadással idézi meg Cseh Tamás alakját január 22-én a Vígszínház. A zeneszerző, énekes éppen a Magyar Kultúra Napján lenne 78 éves, a Kelet-nyugati pályaudvar című est két nagy sikerű lemezének – a Fontátvonulás és a Nyugati pályaudvar – dalait dolgozza fel.