Zenés színház

Leporolni, hogy jól csengjen

2014.09.04. 09:00
Ajánlom
Donizetti A csengő című vígoperáját mutatja be szeptember 6-án az Opera különleges helyszínen, az épület melletti Szfinx-teraszon. Anger Ferenc művészeti vezető a feladatra a Színház- és Filmművészeti Egyetem színművész szakán idén végzett Fehér Balázs Benőt kérte fel, aki rendezőként is figyelemreméltó előadásokkal bizonyította már rátermettségét. INTERJÚ

Az olasz zeneszerző, Gaetano Donizetti évente négy-öt operát írt. A csengő című egyfelvonásos opera buffáját alig egy hét alatt alkotta meg, amelyhez a librettót is ő maga szerezte egy Párizsban látott vaudeville alapján. Az ősbemutatót 1836-ban tartották Nápolyban, a Teatro Nuovóban, hamarosan pedig Európa többi színpadán is sikerrel játszották.

A történet az idős patikus, Don Annibale Pistacchio lakodalmán játszódik Sorrentóban, ahol kedvére mulatozik a vendégsereg. Köztük van Enrico is, aki korábban udvarolt a fiatal és szép arának, Serafinának, ezért most nem nézi jó szemmel, hogy a lány egy öregemberhez köti az életét. Ám mindhiába, Serafinát eltántorította Enrico hűtlensége.

A fiatalember bosszút forral, és mindent elkövet, hogy megzavarja az esküvőt követő nászéjszakát. Különböző álruhákat öltve csenget be éjjel a patikushoz, hogy orvosságokat kérjen tőle. Először egy francia úrként érkezik, hogy rosszullétére kapjon gyógyszert, majd operaénekesként tér vissza, és rekedtség ellen kér valamit, végül pedig egy idős úr képében csenget újra, aki felesége bajaira szeretne orvosságot kapni, ennek számos összetevője miatt azonban a patikusnak hajnalig kell dolgoznia, hamarosan pedig indul a postakocsi, amely az eseménydús, ám sikertelen nászéjszaka után Rómába szállítja Don Annibalét.

Az előadásban a rászedett patikus szerepében Szvétek Lászlót láthatja a közönség, Serafinát Rőser Orsolya Hajnalka alakítja, míg Enricót Geiger Lajos játssza. Fellép továbbá Farkasréti Mária Serafina anyjának szerepében és Kóbor Tamás mint patikussegéd. A karmester Köteles Géza lesz. Fehér Balázs Benő rendezővel a tervelfogadás előtt beszélgettünk arról, mi izgatja a történetben, és hogyan készül erre a még ismeretlen terepen zajló munkára.

- Egyre gyakrabban találkozunk a neveddel rendezőként. Két pálya indult el párhuzamosan?

- Igen, szerencsére mindkét oldalról, színészként és rendezőként is kapok lehetőséget. Még sosem foglalkoztam operával, ezért örültem ennek a felkérésnek. Nagyon szimpatikus a nyitás az Opera részéről a pályájuk elején járó rendezők felé. Anger Ferenc elmondta, hogy általában tapasztaltabb rendezők dolgoznak náluk, ezért szeretné, hogy a fiatalok is teret kapjanak. Először megijedtem, mert azt gondoltam, hogy én nem ismerem az operarendezés szabályait, majd rájöttem, hogy valószínűleg nincsenek is.

- Mi izgat ebben a rendezésben leginkább?

- Az, hogy végig van egy zenei alap, amivel lehet foglalkozni, meg lehet bontani, át lehet hangszerelni. Az opera, azáltal, hogy zenei kísérete van, elvont műfaj, bármennyire realista is a játékmód. Szélsőségesen szeretném használni a muzsikát. Nem aláfestő szerepet szánok neki, amihez hozzászokunk egy idő után, és már fel sem tűnik, hogy van, hanem érdekel az is, hogy a szereplők tudjanak a létezéséről, és akár saját szolgálatukba állítsák egy-egy helyzetben. Erre amúgy is van példa a darabban, amikor Enrico operaénekesként jelenik meg, és hosszan áriázik, hogy húzza az időt.

- Számodra miért lehet érdekes ez a történet?

- Enricóban egy Dosztojevszkij által megírt karaktert látok. Nagyon intelligens, és buzog benne valamiféle rontásvágy, ami azonban játékossággal párosul. Valószínűleg erősebb a hiúsága, mint a szerelme. Tönkre akarja tenni Don Annibale és Serafina nászészakáját. Könnyen lehetne ebből hamis bohóctréfát csinálni, és elnyomni, vagy nem figyelembe venni a valódi tartalmat, ám ezt próbáljuk elkerülni. Ez nem azt jelenti, hogy tragédiát fogunk csinálni a komédiából, hanem azt, hogy élő karaktereket láthatunk majd valós motivációkkal. Nem fekete-fehér a történet.

- Milyennek látod a korábbi megvalósításokat?

- A '66-os felvételt láttam, Melis Györggyel a főszerepben. Egy kicsit porosnak találtam a játékmódot, és zavart, hogy az énekesek alapvető motivációja az volt, hogy viccesek legyenek.

- Az eddigi rendezéseidben a közönség intenzív jelenléte és bekapcsolása meghatározó elem volt. Most is van erre mód?

- A bekapcsolás nem feltétlen a néző-színész viszony bolygatásával érhető el, hanem azzal, ha érdekes az, ami a színpadon történik. A végeredmény azonban derüljön ki ősszel, a Szfinx teraszon!

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Elmaradnak a Billy Elliot előadásai

Tizenöt előadás marad el a két éve futó Billy Elliotból. A közelmúltban kormányközeli oldalról kritizált musicalnek egy ezernyolcszáz férőhelyes színházat kellene megtöltenie gyakran naponta kétszer.
Vizuál

Amit ne hagyjon ki a Múzeumok Éjszakáján

Hasznos tudnivalók és szerkesztőségünk tagjainak tippjei.
Színház

Működik a kémia Vecsei H. Miklós és Mészáros Blanka között

Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok új Shakespeare-bemutatójának, a Rómeó és Júlia próbái Hegedűs D. Géza vezetésével.
Klasszikus

„A kezdetekben minden zene kamarazene volt”

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás világhírű hegedűművészek által alapított Fesztiválakadémiát július 23-29-ig rendezik a Liszt Ferenc Zeneakadémián.
Zenés színház

Lőrinczy György: Ezen az úton mennék tovább

Az Operettszínház főigazgatója büszke arra, hogy sokszínű intézményt vezethet és újfajta közönséget vonz a színházuk. A kultura.hu-nak adott interjúban azt is bejelentette, újra pályázik a vezetői pozícióra.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház opera

Magasrangú francia kitüntetést kapott Jonas Kaufmann

A német tenor, aki továbbra is egy személyben látja el az előző generáció három tenorjának feladatait, a Művészi Érdemrend tiszti fokozatát kapta meg a franciáktól.
Zenés színház operaház

Elmaradnak a Billy Elliot előadásai

Tizenöt előadás marad el a két éve futó Billy Elliotból. A közelmúltban kormányközeli oldalról kritizált musicalnek egy ezernyolcszáz férőhelyes színházat kellene megtöltenie gyakran naponta kétszer.
Zenés színház interjú

Lőrinczy György: Ezen az úton mennék tovább

Az Operettszínház főigazgatója büszke arra, hogy sokszínű intézményt vezethet és újfajta közönséget vonz a színházuk. A kultura.hu-nak adott interjúban azt is bejelentette, újra pályázik a vezetői pozícióra.
Zenés színház veszprémfest

José Cura: „A művészetben nincs helye a skatulyáknak”

José Cura az olasz operairodalom slágereivel és a West Side Story fináléjával tér vissza a VeszprémFestre. Ebből az alkalomból adott interjút a Fideliónak a sokoldalú művész, aki éppen Nabuccót rendez Prágában.
Zenés színház csillagóra

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.