Zenés színház

Leporolni, hogy jól csengjen

2014.09.04. 09:00
Ajánlom
Donizetti A csengő című vígoperáját mutatja be szeptember 6-án az Opera különleges helyszínen, az épület melletti Szfinx-teraszon. Anger Ferenc művészeti vezető a feladatra a Színház- és Filmművészeti Egyetem színművész szakán idén végzett Fehér Balázs Benőt kérte fel, aki rendezőként is figyelemreméltó előadásokkal bizonyította már rátermettségét. INTERJÚ

Az olasz zeneszerző, Gaetano Donizetti évente négy-öt operát írt. A csengő című egyfelvonásos opera buffáját alig egy hét alatt alkotta meg, amelyhez a librettót is ő maga szerezte egy Párizsban látott vaudeville alapján. Az ősbemutatót 1836-ban tartották Nápolyban, a Teatro Nuovóban, hamarosan pedig Európa többi színpadán is sikerrel játszották.

A történet az idős patikus, Don Annibale Pistacchio lakodalmán játszódik Sorrentóban, ahol kedvére mulatozik a vendégsereg. Köztük van Enrico is, aki korábban udvarolt a fiatal és szép arának, Serafinának, ezért most nem nézi jó szemmel, hogy a lány egy öregemberhez köti az életét. Ám mindhiába, Serafinát eltántorította Enrico hűtlensége.

A fiatalember bosszút forral, és mindent elkövet, hogy megzavarja az esküvőt követő nászéjszakát. Különböző álruhákat öltve csenget be éjjel a patikushoz, hogy orvosságokat kérjen tőle. Először egy francia úrként érkezik, hogy rosszullétére kapjon gyógyszert, majd operaénekesként tér vissza, és rekedtség ellen kér valamit, végül pedig egy idős úr képében csenget újra, aki felesége bajaira szeretne orvosságot kapni, ennek számos összetevője miatt azonban a patikusnak hajnalig kell dolgoznia, hamarosan pedig indul a postakocsi, amely az eseménydús, ám sikertelen nászéjszaka után Rómába szállítja Don Annibalét.

Az előadásban a rászedett patikus szerepében Szvétek Lászlót láthatja a közönség, Serafinát Rőser Orsolya Hajnalka alakítja, míg Enricót Geiger Lajos játssza. Fellép továbbá Farkasréti Mária Serafina anyjának szerepében és Kóbor Tamás mint patikussegéd. A karmester Köteles Géza lesz. Fehér Balázs Benő rendezővel a tervelfogadás előtt beszélgettünk arról, mi izgatja a történetben, és hogyan készül erre a még ismeretlen terepen zajló munkára.

- Egyre gyakrabban találkozunk a neveddel rendezőként. Két pálya indult el párhuzamosan?

- Igen, szerencsére mindkét oldalról, színészként és rendezőként is kapok lehetőséget. Még sosem foglalkoztam operával, ezért örültem ennek a felkérésnek. Nagyon szimpatikus a nyitás az Opera részéről a pályájuk elején járó rendezők felé. Anger Ferenc elmondta, hogy általában tapasztaltabb rendezők dolgoznak náluk, ezért szeretné, hogy a fiatalok is teret kapjanak. Először megijedtem, mert azt gondoltam, hogy én nem ismerem az operarendezés szabályait, majd rájöttem, hogy valószínűleg nincsenek is.

- Mi izgat ebben a rendezésben leginkább?

- Az, hogy végig van egy zenei alap, amivel lehet foglalkozni, meg lehet bontani, át lehet hangszerelni. Az opera, azáltal, hogy zenei kísérete van, elvont műfaj, bármennyire realista is a játékmód. Szélsőségesen szeretném használni a muzsikát. Nem aláfestő szerepet szánok neki, amihez hozzászokunk egy idő után, és már fel sem tűnik, hogy van, hanem érdekel az is, hogy a szereplők tudjanak a létezéséről, és akár saját szolgálatukba állítsák egy-egy helyzetben. Erre amúgy is van példa a darabban, amikor Enrico operaénekesként jelenik meg, és hosszan áriázik, hogy húzza az időt.

- Számodra miért lehet érdekes ez a történet?

- Enricóban egy Dosztojevszkij által megírt karaktert látok. Nagyon intelligens, és buzog benne valamiféle rontásvágy, ami azonban játékossággal párosul. Valószínűleg erősebb a hiúsága, mint a szerelme. Tönkre akarja tenni Don Annibale és Serafina nászészakáját. Könnyen lehetne ebből hamis bohóctréfát csinálni, és elnyomni, vagy nem figyelembe venni a valódi tartalmat, ám ezt próbáljuk elkerülni. Ez nem azt jelenti, hogy tragédiát fogunk csinálni a komédiából, hanem azt, hogy élő karaktereket láthatunk majd valós motivációkkal. Nem fekete-fehér a történet.

- Milyennek látod a korábbi megvalósításokat?

- A '66-os felvételt láttam, Melis Györggyel a főszerepben. Egy kicsit porosnak találtam a játékmódot, és zavart, hogy az énekesek alapvető motivációja az volt, hogy viccesek legyenek.

- Az eddigi rendezéseidben a közönség intenzív jelenléte és bekapcsolása meghatározó elem volt. Most is van erre mód?

- A bekapcsolás nem feltétlen a néző-színész viszony bolygatásával érhető el, hanem azzal, ha érdekes az, ami a színpadon történik. A végeredmény azonban derüljön ki ősszel, a Szfinx teraszon!

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

„Azért élek, mert valamit el akarok mondani” – interjú Mészáros Mártával

Mészáros Márta szeptember 19-én ünnepli 90. születésnapját. Ebből az alkalomból kerestük fel a rendezőt, akivel a film lényegéről, filmtörténeti csókjeleneteiről, a valósághoz vezető lépésekről és új filmtervéről is beszélgettünk. 
Színház

Kováts Adél egy mázsás jégtömböt tolt keresztül Budapesten

A Radnóti Színház igazgatója a nyár legforróbb hetére időzítette performanszát, a Margit hídtól a Radnóti Tesla Laborig tolta jeget, míg a melegben az teljesen semmivé nem vált.
Színház

Vidnyánszky válasza Wilsonnak: „Sajnálom, hogy egyoldalúan tájékozódott”

A Nemzeti Színház igazgatója azután reagált, hogy a MITEM fesztiválra meghívott rendező, Robert Wilson közleményben tudatta, előadása után járó honoráriuma felét a FreeSZFE egyesületnek ajánlja fel.
Színház

Híd, ami összeköt: a tehetség – új tagokat avatott a Halhatatlanok Társulata

„Jó egészséget kívánok mindenkinek, pályatársaimnak remek előadásokat és boldogságot, boldogságot, boldogságot” – tolmácsolta Lázár Kati szavait Jordán Tamás szeptember 18-án a Budapesti Operettszínház előtti Halhatatlanok sétányán, ahol nyolc művész csatlakozott a Halhatatlanok Társulatához.
Klasszikus

„Szeretnék ajtóstul rontani a házba” – beszélgetés Rajna Martinnal

Mindössze huszonöt évesen lett a Győri Filharmonikus Zenekar vezető karmestere, az évadnyitó koncerten Kodály és Bartók művei mellett Balogh Máté új kompozícióját is vezényli, amelyet a zeneszerző számukra írt. Rajna Martinnal győri tervei mellett a modern zene fontosságáról is beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

A sors lépcsőfokain járva – interjú Dolhai Attilával

A Budapesti Operettszínház idei évadának első bemutatója a Federico Fellini 8 és ½ című önéletrajzi ihletésű filmje alapján készült Nine-Kilenc, amely egy alkotói válságban lévő rendező belső vívódásait, illetve nőkhöz való viszonyát mutatja be. A Guidót alakító Dolhai Attilával a főhősről, az előadásról és vallásról beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Ki lesz a vadak ura? – Új családi musical a láthatáron!

A TBG Production és a Soproni Petőfi Színház a Tesla musical alkotóinak közreműködésével bemutatja: a Vadak Ura – The Covenant musical show-t.
Zenés színház hír

Musical az ártatlanság koráról – a Nine premierjével indul az Operettszínház új évada

Közönségtalálkozóval egybekötött sajtótájékoztatón mutatkoztak be a Budapesti Operettszínház új bemutatójának szereplői. A Nine-Kilenc Federico Fellini Oscar-díjas 8 és ½ című filmje alapján készül Balázs Zoltán rendezésében.
Zenés színház kritika

Sanzon-szerelmek Pokorny Liával

Hányféle szerelem létezik? És melyik az igazi? Ismerős helyzetek, valódi drámák és félve elsuttogott vallomások váltják egymást a Centrál Színházban, Pokorny Lia zenés estjén, amely több, mint sanzonokká formált érzelmek kavalkádja: önmagunkkal való szembenézés.
Zenés színház ajánló

Mitől működik egy házasság? – II. János Pál pápa darabja az Opera Eiffel Műhelyházában sejteti a választ

Karol Józef Wojtyła, a későbbi II. János Pál pápa Az aranyműves boltja című darabját Krzysztof Penderecki zenéjével és székesfehérvári Vörösmarty Színházzal együttműködésben mutatja be 2021. szeptember 8-án a Magyar Állami Operaház.