Zenés színház

Lesz-e kukoricaeső Szegeden?

2012.07.05. 08:01
Ajánlom
Még az is meglehet. Teatralitásban ezen a nyáron biztosan vinné a pálmát – már ha ezzel a képzavarral élhetünk –, ha ilyen fináléval zárulna a Mágnás Miska. BESZÁMOLÓ AZ OLVASÓPRÓBÁRÓL GALÉRIÁVAL ÉS VIDEÓVAL

A Nemzeti Színházban vége az évadnak, a büfé a nyári szünet és a hétfő reggel ellenére azonban lassan megtelik. Nem véletlen: a Mágnás Miska próbafolyamata kezdődik. (Arról, hogy egy próbafolyamat milyen etapokból áll, gyors áttekintést kaphatnak ebből a cikkünkből.) Láthatóan örömteli üdvözlések, a nap első vagy többedik kávéja, hozzá gyors cigi, és aztán mindenki indul két emelettel lejjebb, a Kaszás Attila Terembe, ahová már bekészítettek egy jó hosszú asztalt, és hét ajtókeret is a helyén áll.

Szükség is van a hosszú asztalra az olvasópróbához, mert hosszú a szereplők listája - többnyire a Nemzeti Színház tagjai -, ám a színészeken kívül ott ülnek a táncosok is - egyébként a magyar kortárstánc-élet jeles képviselői, akiknek a nevével világoskék táncrovatunkban rendre találkozhatnak olvasóink -, akikre a rendező, Alföldi Róbert nem csupán táncosként számít. A válogatáson személyiségeket keresett, mert nem statisztériaként fognak a kiválasztottak szerepelni amellett persze, hogy Kovács Gerzson Péter koreográfiáját prezentálják, ráadásul nekik kell majd a legtöbbet öltözni. Ahogyan a kórusnak is szerepet szán - teszi hozzá, majd hozzáfűzi, hogy a szegediekkel jól lehet dolgozni.

Kemény, de jó meló lesz - készíti fel Alföldi azokat, akik még nem dolgoztak Szegeden, és arról, hogy mi vár a csapat tagjaira a budapesti egy hónap után, elmeséli, hogy a Csárdáskirálynő egyik próbáját akkor fújta le, amikor Stohl András papucsa odaragadt a Dóm téri színpadhoz. (Láthatóan ez senkinek a kedvét nem vette el. A díszletek kapcsán később elhangzó "agyrém nehéz" kifejezés sem.) Szegedre tehát úgy kell érkezniük, hogy az előadás nyolcvan százalékban kész, hogy mindenki tudja a dolgát, és már csak a térhez adaptálják a helyzeteket.

A Mágnás Miska kevésbé operettes operett, a klasszikus operett és a zenés vígjáték között áll: az operett alapszabályait, a szerepekhez tartozó konvenciókat megtartja, de a szövegkönyv első tizenöt oldala próza. A történetszövés, a Csárdáskirálynőhöz hasonlítva, bugyutább - és Alföldi e ponton Molnár Piroskától kér megerősítést, Molnár Piroska pedig (akitől e műfajból ha más nem is, de a kaposvári Csárdáskirálynő Cecíliája és a Luxemburg grófja Madame Fleuryje alapkövetelmény) megerősít. A rendező nem akar mosolygós zenés színházat, ő helyzeteket és létező embereket szeretne a színpadon. Aktualizálni sem akar, de a jelenre ki fog kacsintani és a műfaj is fricskát kap, hiszen a Mágnás Miska története olyanokról szól, akik úgy gondolják, a vélt vagy valós okok, születésük vagy a történelmi hagyomány miatt különbek másoknál, jelen esetben egy szakembernél, arról, hogy minek szeretnénk látszani, és hogy valójában mi van e látszat mögött.

És ahogy ez az olvasópróbákon szokás, a koncepcióismertetéshez hozzátartozik a díszlet és a jelmez bemutatása is. Menczel Róbert tervein rajzlapokon, grafitceruzával három tér. Az első felvonás konyhája - ezért kell a már említett hét ajtó, és az olvasópróba asztala is marad jelzésként -, ahol "őrület" lesz már a háromperces nyitány alatt. Gőzölögnek majd a fövő ételek - ezek nem lesznek igaziak, mint ahogy csirkék nyakát sem fogják a színpadon elvágni -, jobbról-balról vonulnak majd át a színpadon az állatok - ezek viszont élő állatok lesznek -, az ötemberes családnak százhúsz ember sürög-forog. Ez aztán kastélybelsővé alakul át, a rendezői remények szerint egy bravúrszámmal, a második felvonásra pedig egy műfű borítja be a Dóm teret - persze, csak a színpadot -, és több díszletelem - poént nem lövünk le - utal arra, hogy Korláthyéké egy hazug világ. A harmadik felvonásban az előbbi terek keverékét látja a néző, ebből távozik Rolla és Baracs, és hagyja ott "a virtusos élet maradékát". (Alföldi ide szeretné a kukoricaesőt. Majd meglátjuk, lesz-e.)

Ennyi embert nem könnyű megkülönböztetni, pláne a távolabbi szektorokból, de Füzér Anni színkódolt jelmezeinek köszönhetően ez sem okoz majd problémát. A rajzok alapján elképesztően szép ruhákra számíthatunk, olyan jelmezekre, amilyenekről minden kislány álmodik. Csupa szép ruha - és értsük ez alatt a hagyományos, kvázi-korhű jelmezeteket -, ahogy az egy kastélyban dukál(t), természetesen a díszmagyar sem hiányozhat, bár ha belegondolunk, hogy a díszmagyarnak mennyi köze van a magyar népi hagyományokhoz... No meg abba, hogy szép, szép ez az öltözet, de hogy hány kilót nyom egy ilyen, és augusztus közepén, reflektorok kereszttüzében milyen kellemes lehet hordani, valószínűleg komoly empátia ébred bennünk a színészek iránt.

"Nem, nem és nem! Nem adok, nem adok több pénzt!" - a nagymama, azaz Molnár Piroska mondataival kezdődik a Mágnás Miska, a premier augusztus 17-én lesz, az előadás négy estén látható. A jegyértékesítés jól áll - ezt Bátyai Edinától, a Szegedi Szabadtéri Játékok vezetőjétől tudjuk -, Szeged pedig várja a közreműködőket, akikkel augusztus elejétől lehet találkozni a városban. Szintén össze lehet futni majd Alföldi Panka nevű kutyájával, aki a színész-rendező-igazgató drámai rendezéseit nem bírja - ezt Alföldi Róberttől tudjuk -, a zenéseket szereti, a kedvence a Csárdáskirálynő. Csak emlékeztetőül: azt is Szegeden játszották.

Videoriport az olvasópróbáról

(Az előadás készülésének próbafolyamatát a 2011-es Valahol Európában-hoz hasonlóan követjük.)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Könyv

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.
Zenés színház operett

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Zenés színház kritika

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Zenés színház interjú

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.