Zenés színház

Létkérdés az opera – Interjú Almási-Tóth Andrással

2020.09.16. 12:55
Ajánlom
A kortárs amerikai darab, Jake Heggie Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című alkotásának magyarországi bemutatójára szeptemberben kerül sor. A színpadra állítás koncepciójáról Almási-Tóth András rendezőt kérdeztük.

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2020. őszi számában jelent meg.

Bár a kuriózumdarabok szinte megszokottá váltak az Opera repertoárján, a kortárs talán még mindig nem találta meg igazi helyét. Tévedek?

Az Eiffel Műhelyház létrehozásával óriási lépést tettünk afelé, hogy a budapesti Operaházban is rendszeresek legyenek a kortárs előadások. A játszóhely éppen arra a kísérletezésre alkalmas a legjobban, amit egy olyan nagyságú teremmel, mint amilyen az Erkel Színházban van, nem lehetne megtenni.

A kortárs előadások sajátja ugyanis az, hogy az alkotókban és a nézőkben is sok kérdés merül fel. Ez egy nagyszerű oda-vissza játék.

Heggie első operája Helen Prejean nővér valós eseményeket feldolgozó, világhírű könyve alapján készült, amelynek középpontjában a halálbüntetés problematikája áll. Mennyire beszélhetünk globális, vagy inkább sajátosan amerikai történetről?

Igaz, hogy az opera megtörtént esetet dolgoz fel, de mint minden remekmű olyan értékeket képvisel, és olyan kérdéseket vet fel, amelyek részben függetlenek a kortól, és a konkrét szituációtól. Itt egy gyilkosságról, majd az ebből következő halálos ítéltről van szó, amely aztán átfordul, pontosabban kinyílik, és az élet, mint olyan kerül a mérlegre. Az alapkérés pedig az, hogy hogyan tudunk mindehhez az értékhez viszonyulni. Ha jó az előadás – amit egyébként a zenei anyag teljes mértékben predesztinál –, akkor igenis el lehet vonatkoztatni a dokumentarizmustól.

ments_meg_uram_kreativ_reszlet-094347.jpg

Ments meg, Uram! - kreatív (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

Hogyan került a szerző az Opera és az ön látóterébe?

Amikor művészeti igazgató lettem, a Keresztény Évad koncepciója már részben készen volt, de úgy gondoltam, hogy ebbe a tematikába tökéletesen beleillik a Helen Prejean nővér visszaemlékezéseiből készült darab. A mű nagyon is mai módon boncolgatja a kereszténység dilemmáit, túllépve a felekezeti és az egyházi kötöttségeken. A fókusz azon van, hogy miként tud viszonyulni a kereszténység az értékes emberi létezéshez, mint alapvetéshez.

A látványvilágról

A rendezői koncepcióhoz és a valós történethez alkalmazkodva egy minimalista, ennél fogva szabadon alakítható színpadkép elevenedik meg. A látvány atmoszférájának létrehozása során az alkotók nagyban támaszkodtak a David Adam Moore által valós helyszínen készített képekre. A színészek a 3D-s technológiának köszönhetően kerülnek virtuálisan létrehozott környezetbe, ahol a színpadkép dinamikus változásait az egymásba kapcsolódó vetített anyagok és a gyorsan átrendezhetőnek tervezett díszletelemek teszik lehetővé. A közönség a megfigyelő szerepe helyett a történet aktív részesévé válik, közelebb kerülve ezzel a börtön nyomasztó hangulatához, valamint ahhoz a lelkiállapothoz, amit egy kivégzésére váró elítélt, és az ő lelkéért küzdő nővér él át. (A Bent Pen Music egyetértésével. Kizárólagos képviselő: Bill Holab Music. Az opera eredetileg a San Franciscó-i Opera megrendelésére készült – a szerk.)

Milyen eszközei vannak arra, hogy mindez megjelenjen a színpadon?

Egy filmes, videós világra támaszkodó, a valóságon túlmutató minimalista elődást képzeltem el, amely kötődik az amerikai hétköznapokhoz, és amelyben kevés kellékkel, de annál több mozgással a fizikai színház alapelveinek és a médiaalkotók munkáinak köszönhetően teremtődik meg az atmoszféra. A szövegből egykor Oscar-díjas film készült, amely adaptációs formát máshogy ugyan, de szerettem volna beépíteni. Éppen ezért kértem meg fiatal médiaművész hallgatókat, hogy készítsék el a látványtervet,

hiszen ők még frissen, kötöttségek nélkül gondolkodnak.

Az előadást Vajda Gergely vezényli majd, aki maga is írt „amerikai operát”, közös munkáik pedig hosszú évekre tekintenek vissza. Hogyan dolgoznak?

A kapcsolatunk valóban nagyon régi, szinte a pályáink eleje óta együttműködünk. Írtam már számára szövegkönyvet, sőt, az említett Georgia Bottoms című opust is én vittem színre Magyarországon. Nem volt tehát kérdés, hogy ő legyen a karmester, arról nem is beszélve, hogy Gergő olyan valaki, akinek első kézből vannak tapasztalatai a kortárs amerikai létezésről. Ahogy pedig mi dolgozunk, annál természetesebb alkotói erőt és egyértelműbb összhangot nehezen tudok elképzelni.

Szerző: Ur Máté

Ments meg, Uram!

Eiffel Műhelyház, szeptember 16. 20:00, 17. 19:00, 20. 19:00, 25. 20:00

További információ ide kattintva>>>

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2020. őszi számában jelent meg.

Fejléckép: Almási-Tóth András (forrás: Metropolitan Egyetem)

Az opera főszereplőjével, David Adam Moore-ral készült interjúnk itt olvasható.

Az operaénekes, aki a vesztőhelyet is megjárta egy szerepért

Kapcsolódó

Az operaénekes, aki a vesztőhelyet is megjárta egy szerepért

Az egész világon keresett énekes, aki tavaly október után újra Budapesten jár: a Ments meg, Uram! főszerepét énekli az Eiffel Műhelyházban. A világhírű baritont, David Adam Moore-t kortárs és klasszikus operákról és ellentmondásos operatémákról kérdeztük.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A színház volt az én igazi házasságom – Máthé Erzsi 95 éves

A születésnapját ünneplő Máthé Erzsi olykor úgy érzi, annyi figurát játszott már el élete során, hogy sokszor önmagát kell keresnie. Pedig mindegyik alakításában teljes lényével jelen volt. A színésznő néhány éve már a nyilvánosságtól visszavonultan él. Az alábbi interjút tizenöt éve, 2007-ben adta Canjavec Juditnak a Buda Lapjában, a másodközlés a szerző engedélyével történt.
Zenés színház

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.
Tánc

Egyed Bea és Bozsányi Liliána győzelmével ért véget a X. Nemzetközi Monotánc Fesztivál

A különleges hangulatú és látványvilágú előadás mellett a nemzetközi táncszakma képviselői is tiszteletüket tették a Bethlen Téri Színházban.
Klasszikus

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Vizuál

Goya, Tiepolo, Canaletto – Újra láthatóak a Régi Képtár kincsei

Megújult terekben, újrarendezve nyílt meg a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának új állandó kiállítási egysége. Immár hat évszázad európai művészeti irányzatairól és a legfontosabb alkotóiról kaphatunk átfogó képet, a korai gótikától egészen a klasszicizmus korának művészetéig.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Bretz Gábor kapta a Székely Mihály-emlékplakettet

Az Operaház egykori legendás énekesének emlékére létrehozott díjat egy arra érdemes énekesnek adják át, művészi és emberi magatartásának elismerésére. Idén a világszerte ismert basszbaritonra esett a választás.
Zenés színház interjú

„Az igazi nőnek mindig titka van” – interjú Fischl Mónikával

Fischl Mónika az operettirodalom csaknem minden jelentős primadonnaszerepét eljátszotta már, az évad végéhez közeledve pedig többek között a Csárdáskirálynőben és a Marica grófnőben lesz látható a Budapesti Operettszínházban. A színésznővel a nemrég átvett Liszt Ferenc-díjáról, tanításról, az operett és musical kapcsolatáról, valamint az előadások egyedi rendezői koncepciójáról beszélgettünk.
Zenés színház lapszemle

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.
Zenés színház kritika

Nyomokban Kovalikot tartalmaz – Széljegyzetek a Mefistofeléhez

Több mint tíz éve, 2010 őszén mutatta be a Magyar Állami Operaház Boito Mefistofele című operáját Kovalik Balázs rendezésében. A produkció a márciusi újranyitást követően, jelentősen megváltozott szereposztással újra műsorra került.
Zenés színház gyász

Elhunyt Teresa Berganza

A világhírű spanyol énekesnőt, számos mezzoszoprán szerep feledhetetlen alakítóját nyolcvankilenc éves korában érte a halál. A hírt a művész közösségi oldalán is közzétették.