Zenés színház

Létkérdés az opera – Interjú Almási-Tóth Andrással

2020.09.16. 12:55
Ajánlom
A kortárs amerikai darab, Jake Heggie Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című alkotásának magyarországi bemutatójára szeptemberben kerül sor. A színpadra állítás koncepciójáról Almási-Tóth András rendezőt kérdeztük.

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2020. őszi számában jelent meg.

Bár a kuriózumdarabok szinte megszokottá váltak az Opera repertoárján, a kortárs talán még mindig nem találta meg igazi helyét. Tévedek?

Az Eiffel Műhelyház létrehozásával óriási lépést tettünk afelé, hogy a budapesti Operaházban is rendszeresek legyenek a kortárs előadások. A játszóhely éppen arra a kísérletezésre alkalmas a legjobban, amit egy olyan nagyságú teremmel, mint amilyen az Erkel Színházban van, nem lehetne megtenni.

A kortárs előadások sajátja ugyanis az, hogy az alkotókban és a nézőkben is sok kérdés merül fel. Ez egy nagyszerű oda-vissza játék.

Heggie első operája Helen Prejean nővér valós eseményeket feldolgozó, világhírű könyve alapján készült, amelynek középpontjában a halálbüntetés problematikája áll. Mennyire beszélhetünk globális, vagy inkább sajátosan amerikai történetről?

Igaz, hogy az opera megtörtént esetet dolgoz fel, de mint minden remekmű olyan értékeket képvisel, és olyan kérdéseket vet fel, amelyek részben függetlenek a kortól, és a konkrét szituációtól. Itt egy gyilkosságról, majd az ebből következő halálos ítéltről van szó, amely aztán átfordul, pontosabban kinyílik, és az élet, mint olyan kerül a mérlegre. Az alapkérés pedig az, hogy hogyan tudunk mindehhez az értékhez viszonyulni. Ha jó az előadás – amit egyébként a zenei anyag teljes mértékben predesztinál –, akkor igenis el lehet vonatkoztatni a dokumentarizmustól.

ments_meg_uram_kreativ_reszlet-094347.jpg

Ments meg, Uram! - kreatív (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

Hogyan került a szerző az Opera és az ön látóterébe?

Amikor művészeti igazgató lettem, a Keresztény Évad koncepciója már részben készen volt, de úgy gondoltam, hogy ebbe a tematikába tökéletesen beleillik a Helen Prejean nővér visszaemlékezéseiből készült darab. A mű nagyon is mai módon boncolgatja a kereszténység dilemmáit, túllépve a felekezeti és az egyházi kötöttségeken. A fókusz azon van, hogy miként tud viszonyulni a kereszténység az értékes emberi létezéshez, mint alapvetéshez.

A látványvilágról

A rendezői koncepcióhoz és a valós történethez alkalmazkodva egy minimalista, ennél fogva szabadon alakítható színpadkép elevenedik meg. A látvány atmoszférájának létrehozása során az alkotók nagyban támaszkodtak a David Adam Moore által valós helyszínen készített képekre. A színészek a 3D-s technológiának köszönhetően kerülnek virtuálisan létrehozott környezetbe, ahol a színpadkép dinamikus változásait az egymásba kapcsolódó vetített anyagok és a gyorsan átrendezhetőnek tervezett díszletelemek teszik lehetővé. A közönség a megfigyelő szerepe helyett a történet aktív részesévé válik, közelebb kerülve ezzel a börtön nyomasztó hangulatához, valamint ahhoz a lelkiállapothoz, amit egy kivégzésére váró elítélt, és az ő lelkéért küzdő nővér él át. (A Bent Pen Music egyetértésével. Kizárólagos képviselő: Bill Holab Music. Az opera eredetileg a San Franciscó-i Opera megrendelésére készült – a szerk.)

Milyen eszközei vannak arra, hogy mindez megjelenjen a színpadon?

Egy filmes, videós világra támaszkodó, a valóságon túlmutató minimalista elődást képzeltem el, amely kötődik az amerikai hétköznapokhoz, és amelyben kevés kellékkel, de annál több mozgással a fizikai színház alapelveinek és a médiaalkotók munkáinak köszönhetően teremtődik meg az atmoszféra. A szövegből egykor Oscar-díjas film készült, amely adaptációs formát máshogy ugyan, de szerettem volna beépíteni. Éppen ezért kértem meg fiatal médiaművész hallgatókat, hogy készítsék el a látványtervet,

hiszen ők még frissen, kötöttségek nélkül gondolkodnak.

Az előadást Vajda Gergely vezényli majd, aki maga is írt „amerikai operát”, közös munkáik pedig hosszú évekre tekintenek vissza. Hogyan dolgoznak?

A kapcsolatunk valóban nagyon régi, szinte a pályáink eleje óta együttműködünk. Írtam már számára szövegkönyvet, sőt, az említett Georgia Bottoms című opust is én vittem színre Magyarországon. Nem volt tehát kérdés, hogy ő legyen a karmester, arról nem is beszélve, hogy Gergő olyan valaki, akinek első kézből vannak tapasztalatai a kortárs amerikai létezésről. Ahogy pedig mi dolgozunk, annál természetesebb alkotói erőt és egyértelműbb összhangot nehezen tudok elképzelni.

Szerző: Ur Máté

Ments meg, Uram!

Eiffel Műhelyház, szeptember 16. 20:00, 17. 19:00, 20. 19:00, 25. 20:00

További információ ide kattintva>>>

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2020. őszi számában jelent meg.

Fejléckép: Almási-Tóth András (forrás: Metropolitan Egyetem)

Az opera főszereplőjével, David Adam Moore-ral készült interjúnk itt olvasható.

Az operaénekes, aki a vesztőhelyet is megjárta egy szerepért

Kapcsolódó

Az operaénekes, aki a vesztőhelyet is megjárta egy szerepért

Az egész világon keresett énekes, aki tavaly október után újra Budapesten jár: a Ments meg, Uram! főszerepét énekli az Eiffel Műhelyházban. A világhírű baritont, David Adam Moore-t kortárs és klasszikus operákról és ellentmondásos operatémákról kérdeztük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Művészeit díjazta a Magyar Állami Operaház az évadzáró gálán

308 operaházi, 63 Eiffel műhelyházas és 9 Erkel színházi nagytermi előadásán mintegy 300 ezer nézőt fogadott 141. évadában a Magyar Állami Operaház. Az intézmény a Csillagóra gálán díjátadóval összegezte az évadot, ami azonban még augusztus közepéig tart.
Klasszikus

Hat magyar zongorista vehet részt a Bartók Világverseny élő fordulóiban

A több mint 51 ezer euró (20 millió forint) összdíjazású, zongoristáknak rendezendő szeptemberi megmérettetés rangos nemzetközi zsűrijének elnöke a New York-i Juilliard School tanszékvezetője, Yoheved Kamplinsy lesz.
Klasszikus

„Ha nagy művészek mellett állsz a színpadon, az megváltoztatja a perspektívádat” – beszélgetés Abouzahra Amira hegedűművésszel

Kisgyerekkora óta ismeri a hazai közönség a fiatal hegedűművészt, Abouzahra Amirát, aki idén az MVM Zrt. által támogatott Junior Prima díjban részesült magyar zeneművészet kategóriában.
Vizuál

Magyar Mozgókép Fesztivál: a Hogyan tudnék élni nélküled? kapta a legjobb játékfilm díját

Orosz Dénes zenés vígjátékát több kategóriában is elismerték. A szemle gáláján díjat érdemelt ki többek között a Véletlenül írtam egy könyvet, a KIX, a Holnap meghalok, a Cipők és Paták, valamint az Ők tudják, mi a szerelem című alkotás is.
Zenés színház

15 sor zenés színház: Együtt! – Szentivánéji álom

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra, és érdemes tudni róla. A következő írás a Magyar Állami Operaház és négy művészeti egyetem Együtt! című produkciójáról szól. 15 sor zenés színház.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház kritika

15 sor zenés színház: Együtt! – Szentivánéji álom

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra, és érdemes tudni róla. A következő írás a Magyar Állami Operaház és négy művészeti egyetem Együtt! című produkciójáról szól. 15 sor zenés színház.
Zenés színház hír

Művészeit díjazta a Magyar Állami Operaház az évadzáró gálán

308 operaházi, 63 Eiffel műhelyházas és 9 Erkel színházi nagytermi előadásán mintegy 300 ezer nézőt fogadott 141. évadában a Magyar Állami Operaház. Az intézmény a Csillagóra gálán díjátadóval összegezte az évadot, ami azonban még augusztus közepéig tart.
Zenés színház ajánló

Szörényi Levente: „Az áldozatvállalás kérdése miatt kezdtünk el foglalkozni a Kőműves Kelemennel”

Több mint negyven évvel az ősbemutatót követően a Városmajori Szabadtéri Színpadon mutatják be a Bródy–Szörényi alkotópáros Kőműves Kelemen című rockballadáját Alföldi Róbert rendezésében. A sajtónyilvános olvasópróba után Szörényi Levente nyilatkozott a Fideliónak.
Zenés színház ajánló

Szerelem és végzet – a Margitszigetre érkezik a Rudolf musical

Július 3-án, 4-én és 5-én mutatják be a Margitszigeti Színházban a Rudolf című musicalt. Frank Wildhorn és Jack Murphy világhírű musicalje Budapesten kizárólag a Margitszigeten látható, méghozzá sztárénekesekkel a főszerepben.
Zenés színház interjú

Dénes Viktor: „Egy színész attól színész, hogy sokféle műfajt tud képviselni”

Dénes Viktor 2020-ban csatlakozott a Budapesti Operettszínház társulatához. Elsősorban operettek táncos komikusi szerepeiben találkozhat vele a közönség, egyik legkedvesebb szerepe pedig Mótel a Hegedűs a háztetőn című musicalből. Erősen vonzza őt a film világa is.