Zenés színház

Létkérdés az opera – Interjú Almási-Tóth Andrással

2020.09.16. 12:55
Ajánlom
A kortárs amerikai darab, Jake Heggie Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című alkotásának magyarországi bemutatójára szeptemberben kerül sor. A színpadra állítás koncepciójáról Almási-Tóth András rendezőt kérdeztük.

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2020. őszi számában jelent meg.

Bár a kuriózumdarabok szinte megszokottá váltak az Opera repertoárján, a kortárs talán még mindig nem találta meg igazi helyét. Tévedek?

Az Eiffel Műhelyház létrehozásával óriási lépést tettünk afelé, hogy a budapesti Operaházban is rendszeresek legyenek a kortárs előadások. A játszóhely éppen arra a kísérletezésre alkalmas a legjobban, amit egy olyan nagyságú teremmel, mint amilyen az Erkel Színházban van, nem lehetne megtenni.

A kortárs előadások sajátja ugyanis az, hogy az alkotókban és a nézőkben is sok kérdés merül fel. Ez egy nagyszerű oda-vissza játék.

Heggie első operája Helen Prejean nővér valós eseményeket feldolgozó, világhírű könyve alapján készült, amelynek középpontjában a halálbüntetés problematikája áll. Mennyire beszélhetünk globális, vagy inkább sajátosan amerikai történetről?

Igaz, hogy az opera megtörtént esetet dolgoz fel, de mint minden remekmű olyan értékeket képvisel, és olyan kérdéseket vet fel, amelyek részben függetlenek a kortól, és a konkrét szituációtól. Itt egy gyilkosságról, majd az ebből következő halálos ítéltről van szó, amely aztán átfordul, pontosabban kinyílik, és az élet, mint olyan kerül a mérlegre. Az alapkérés pedig az, hogy hogyan tudunk mindehhez az értékhez viszonyulni. Ha jó az előadás – amit egyébként a zenei anyag teljes mértékben predesztinál –, akkor igenis el lehet vonatkoztatni a dokumentarizmustól.

ments_meg_uram_kreativ_reszlet-094347.jpg

Ments meg, Uram! - kreatív (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

Hogyan került a szerző az Opera és az ön látóterébe?

Amikor művészeti igazgató lettem, a Keresztény Évad koncepciója már részben készen volt, de úgy gondoltam, hogy ebbe a tematikába tökéletesen beleillik a Helen Prejean nővér visszaemlékezéseiből készült darab. A mű nagyon is mai módon boncolgatja a kereszténység dilemmáit, túllépve a felekezeti és az egyházi kötöttségeken. A fókusz azon van, hogy miként tud viszonyulni a kereszténység az értékes emberi létezéshez, mint alapvetéshez.

A látványvilágról

A rendezői koncepcióhoz és a valós történethez alkalmazkodva egy minimalista, ennél fogva szabadon alakítható színpadkép elevenedik meg. A látvány atmoszférájának létrehozása során az alkotók nagyban támaszkodtak a David Adam Moore által valós helyszínen készített képekre. A színészek a 3D-s technológiának köszönhetően kerülnek virtuálisan létrehozott környezetbe, ahol a színpadkép dinamikus változásait az egymásba kapcsolódó vetített anyagok és a gyorsan átrendezhetőnek tervezett díszletelemek teszik lehetővé. A közönség a megfigyelő szerepe helyett a történet aktív részesévé válik, közelebb kerülve ezzel a börtön nyomasztó hangulatához, valamint ahhoz a lelkiállapothoz, amit egy kivégzésére váró elítélt, és az ő lelkéért küzdő nővér él át. (A Bent Pen Music egyetértésével. Kizárólagos képviselő: Bill Holab Music. Az opera eredetileg a San Franciscó-i Opera megrendelésére készült – a szerk.)

Milyen eszközei vannak arra, hogy mindez megjelenjen a színpadon?

Egy filmes, videós világra támaszkodó, a valóságon túlmutató minimalista elődást képzeltem el, amely kötődik az amerikai hétköznapokhoz, és amelyben kevés kellékkel, de annál több mozgással a fizikai színház alapelveinek és a médiaalkotók munkáinak köszönhetően teremtődik meg az atmoszféra. A szövegből egykor Oscar-díjas film készült, amely adaptációs formát máshogy ugyan, de szerettem volna beépíteni. Éppen ezért kértem meg fiatal médiaművész hallgatókat, hogy készítsék el a látványtervet,

hiszen ők még frissen, kötöttségek nélkül gondolkodnak.

Az előadást Vajda Gergely vezényli majd, aki maga is írt „amerikai operát”, közös munkáik pedig hosszú évekre tekintenek vissza. Hogyan dolgoznak?

A kapcsolatunk valóban nagyon régi, szinte a pályáink eleje óta együttműködünk. Írtam már számára szövegkönyvet, sőt, az említett Georgia Bottoms című opust is én vittem színre Magyarországon. Nem volt tehát kérdés, hogy ő legyen a karmester, arról nem is beszélve, hogy Gergő olyan valaki, akinek első kézből vannak tapasztalatai a kortárs amerikai létezésről. Ahogy pedig mi dolgozunk, annál természetesebb alkotói erőt és egyértelműbb összhangot nehezen tudok elképzelni.

Szerző: Ur Máté

Ments meg, Uram!

Eiffel Műhelyház, szeptember 16. 20:00, 17. 19:00, 20. 19:00, 25. 20:00

További információ ide kattintva>>>

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2020. őszi számában jelent meg.

Fejléckép: Almási-Tóth András (forrás: Metropolitan Egyetem)

Az opera főszereplőjével, David Adam Moore-ral készült interjúnk itt olvasható.

Az operaénekes, aki a vesztőhelyet is megjárta egy szerepért

Kapcsolódó

Az operaénekes, aki a vesztőhelyet is megjárta egy szerepért

Az egész világon keresett énekes, aki tavaly október után újra Budapesten jár: a Ments meg, Uram! főszerepét énekli az Eiffel Műhelyházban. A világhírű baritont, David Adam Moore-t kortárs és klasszikus operákról és ellentmondásos operatémákról kérdeztük.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Zenés színház

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Színház

Szarka Gábor büszke: „az utolsó simításokat” végzik

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) történetének legjelentősebb fejlesztési programja vette kezdetét, amelynek első lépéseként új intézetnevekkel és megújult, modern oktatási helyszínekkel várják a hallgatókat és oktatókat - közölte Szarka Gábor kancellár az SZFE új, naphegyi campusának csütörtöki sajtóbejárásán.
Klasszikus

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Új Örökös Tagokat avattak a Budapesti Operettszínházban

Négy új tagot választott Örökös Tagjai közé a Budapesti Operettszínház január 22-én, a Magyar Kultúra Napján. Az ünnepségen, amely ezúttal a járványügyi szabályok betartásával, szűk körben zajlott, Kiss-B. Atilla, a színház főigazgatója méltatta a kitüntetetteket.
Zenés színház kvíz

KVÍZ: Felismered a musicaleket az első mondatuk alapján?

Talán nem is gondolnánk, hogy az első jelenet mennyire meghatározhatja egy darab egészét: megadja a hangulatát, előrevetíti a cselekményt, még talán a végkifejletre is utal.
Zenés színház ajánló

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Zenés színház hír

Cseh Tamásra emlékezik a Vígszínház a Magyar Kultúra Napján

Koncertszínházi előadással idézi meg Cseh Tamás alakját január 22-én a Vígszínház. A zeneszerző, énekes éppen a Magyar Kultúra Napján lenne 78 éves, a Kelet-nyugati pályaudvar című est két nagy sikerű lemezének – a Fontátvonulás és a Nyugati pályaudvar – dalait dolgozza fel.
Zenés színház hír

„Húsz évem már a múlt” – 20 éves a Rómeó és Júlia musical

2001. január 19-én mutatták be a párizsi Palais des Congrès-ben Gérard Presgurvic musicaljét, a Shakespeare drámája nyomán írt Rómeó és Júliát.