Zenés színház

Liliom hazatalál

Interjú Béres Attila rendezővel
2019.04.19. 17:10
Ajánlom
Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.

Végigkísérte az életét Molnár Ferenc drámája, a Liliom. Miért ragadt meg Önben a történet?

Nagyjából húsz éve foglalkoztam először a drámával, amikor a Marosvásárhelyi Nemzetiben Babarczy László rendező mellett asszisztensként dolgoztam. Megfogott, amit Babarczy erről a szerelemről mondott: ez nem egy lángoló szenvedély, amiért meghalnak a veronai fiatalok, vagy ami Lady Macbethet mozgatja. Liliom és Julika szerelme végtelenül szemérmes, csendes. Abban az előadásban a rendező megcserélte a két utolsó képet: Liliom előbb megy a mennyországba, előbb tudja meg, mi történik a lányával, és utána hal meg. Később volt szerencsém kétszer Liliomot rendezni, és két másik alkalommal a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen vizsgaként is dolgoztam vele.

Tehát ez a hatodik alkalom, hogy a történethez nyúl.

Gyakran kérdik tőlem, hogy nem unom-e. Nem a zenétől nagyszerű ez a darab, hanem attól, amit a mondatai rejtenek. Nem telik el év, hogy ne olvasnám el öt-hatszor a szöveget, pedig tudom már kívülről.

Átértelmezte ezt a szerelmet a húsz év alatt?

Nem. Lehet, hogy azért ragadt meg bennem a dráma, mert a saját életemet is így élem meg.

_E_L6850_GE-142947.jpg

Béres Attila (középen) és az Operettszínház alkotói egy olvasópróbán (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Budapesti Operettszínház)

A Carousel világsikerű musical lett Richard Rodgers és Oscar Hammerstein II feldolgozásában. Mégis azt mondja, hogy félreértették az amerikaiak a történetet. Miért?

Nem értették ennek a szerelemnek a mélységét. Az első felvonásban rögtön csináltak egy nagy szerelmi jelenetet, de szerintem Liliom és Julika – azaz Billy Bigelow és Julie Jordan – sokkal szemérmesebbek, sokkal mélyebbek. Nem kifelé élnek, de nem is tudják kimutatni az érzelmeiket. A musicalben viszont fizikailag és a szövegben is rögtön közel kerülnek egymáshoz.

Ezért Lőrinczy Attila dramaturggal kitűztük, hogy visszacsempésszük a történetbe az eredeti Molnár Ferenc-i karaktert.

Mennyi mozgásterük volt? Az amerikai jogtulajdonosok híresen szigorúak ezekben a kérdésekben.

Valóban, a Broadway-sikerek jogtulajdonosai mindig ragaszkodnak a bevált recepthez. Viszont leveleztünk egy képviselőjükkel, aki megértette, hogy mit jelent, hogy Magyarországon mutatják be ezt a darabot, és azt, hogy nem játszhatjuk itt, Molnár Ferenc hazájában ugyanazt, mint New Yorkban. Végül elfogadta az ajánlatainkat, még azt is, hogy a két zárójelenetet megcseréljük. Attila írt neki egy pontos elemzést, hogy a jelenetcsere nélkül miért mese, azzal pedig miért valódi dráma ez a darab.

_E_L6832_GE-142946.jpg

Béres Attila (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Budapesti Operettszínház)

Milyen változtatásokat eszközölnek még?

Lőrinczy Attilával leültünk, és mi, a két Liliom-rajongó, megegyeztünk az elképzeléseinkben. Más lett a darab nyelvezete, mások a karakterek, ami szintén az amerikai-magyar különbségekből fakad. A Carousel egy tengerparton játszódik, nyilván nincsenek olyan szereplői, mint a pesti cselédek, hintásfiúk, ficsúrok. Van egy jelenet, amely arról szól, hogy Liliom lánya leérettségizik – itt hangzik el a You’ll Never Walk Alone című sláger. Én viszont nem hiszem, hogy Molnár Ferenc meg szerette volna mutatni, mi történik a lánnyal. Az amerikaiak a mennyországban játszódó eseményeket meseként értelmezték, nálunk viszont egy Fellini-szerű vízióban lép színre a földi rendőrségre emlékeztető mennyei ítélőszék. A zene dramaturgiájához viszont hűek maradtunk.

Závada Péter írt dalszövegeket a Carouselhez. Mennyire tartotta rajta a szemét a szövegírók munkáján?

Lőrinczy Attila kezdetben ragaszkodott az eredeti szövegkönyvhöz,

én meg győzködtem, hogy márpedig micsoda mondat az eredeti drámában szereplő „eriggy, te, mert rádlépek” – és társai.

Végül egy Molnárhoz hű librettó készült. Závada Péter szövegei, amelyekben gyönyörű sorok vannak, önállóan is megállnák a helyüket.

_E_L6918_GE-142944.jpg

A Carousel alkotói (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Budapesti Operettszínház)

Beszéljünk a színészekről: Széles Flórával egy új színésznő debütál az Operettszínház színpadán, Dolhai Attilát viszont senkinek sem kell bemutatni.

Úgy gondolom, hogy Liliom kortalan karakter, kicsit olyan, mint a 007-es ügynök, akit velem egykorúnak éreztem húsz- és ötvenévesen is. Egy ereje teljében lévő, macsó férfi, aki összekerül egy törékeny lánnyal. Két különböző Liliomunk lesz: Sándor Péter a maga féktelenségével, illetve Dolhai Attila a végtelenül alázatos, racionális attitűdjével egész máshogy fognak játszani. Széles Flóra és Vágó Zsuzsi karakterében pedig egyaránt megvan az, ami Julikát – Julie-t – jellemzi, a tisztaság, az őszinte rácsodálkozás a világra.

 

Fejléckép: A Carousel főszereplői: Dolhai Attila, Széles Flóra, Sándor Péter, Vágó Zsuzsi és Gömöri András Máté. Fotó: Budapesti Operettszínház

„Molnár Ferenc világraszóló zseni volt”

Kapcsolódó

„Molnár Ferenc világraszóló zseni volt”

Április 26-án mutatja be az Operettszínház Béres Attila rendezésében a Liliomot. Az előadás két prózai szereplőjével, Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással arról is beszélgettünk, mi az a „molnárferenciség”, amihez a musicalben is ragaszkodni kell.

Az évszázad legjobb musicalje lett a magyar drámából, most az Operettben kerül színpadra

Az évszázad legjobb musicalje lett a magyar drámából, most az Operettben kerül színpadra

Április 26-án mutatja be az Operettszínház a Molnár Ferenc Liliom c. drámájából készült musicalt, a Carouselt. Pillantson be az olvasópróbára.

Závada Péter: „Nem tilos nagy szavakat leírni, csak jól kell őket elhelyezni”

Závada Péter: „Nem tilos nagy szavakat leírni, csak jól kell őket elhelyezni”

Egyértelmű, hogy véget ért a posztmodern, de nem ez számít, jó verset kell írni. Az sem számít, hogy rap vagy musicalszöveg, ha szöveg, mellesleg az alkotás józanul megy a legjobban. Závada Péterrel beszélgettünk.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

„Az együttjáték olyan, mint egy megújuló energiaforrás” – Beszélgetés Fejérvári Zoltánnal

Fejérvári Zoltánt az utóbbi években a legváltozatosabb koncerteken hallhatta a közönség, emellett rendszeresen tanít is, idén kezdte meg oktatói tevékenységét Bázelben. A zongoraművésszel az egyedüllét fontosságáról, a kortárs zenéről és a zenetanítás feladatairól is beszélgettünk.
Zenés színház

Vörös Szilvia Kékszakállú-felvételét Grammy-díjra jelölték

Az énekesnő két évvel ezelőtt Helsinkiben vette lemezre Bartók operáját, a produkciót most az öt legjobb operafelvétel közé választotta a neves zenei díj bírálóbizottsága.
Vizuál

Mikortól színész a színész? - Megjelent Trokán Nóra fotóalbuma

Trokán Nóra egész életét áthatja a színházi közeg varázslatos világa, amelyre gyermekkora óta második otthonként tekint. Színésztársairól készült portrésorozata, a színpadi fellépés előtti átváltozás varázslatos és a néző számára elképzelhetetlen pillanatait rögzíti.
Könyv

„Ne hagyd a sorsod csillagokra” – 100 éve született Pilinszky János

November 27-én ünnepeljük a 20. századi magyar költészet egyik legtitokzatosabb alakja, Pilinszky János születésének 100. évfordulóját, akinek irodalmi hatása máig elevenen él. Szikár sorai számos művészt megérintettek és megihlettek, megemlékező cikkünkben olyan alkotók méltatják a költőt, akik saját munkásságukkal is szorosan kapcsolódnak Pilinszky János költészetéhez.
Klasszikus

Adventi koncert a Belvárosi-templomban a Soproni Szimfonikusokkal

December 3-án ad adventi koncertet a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban Magyarország egyik legrégebbi szimfonikus zenekara, az 1829-ben alapított Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

Elhunyt a Broadway-legenda, Stephen Sondheim

Az Oscar-, Tony- és Pulitzer-díjas zeneszerző, dalszövegíró, az amerikai zenés színház egyik legismertebb alkotója 91 éves volt – tudatta az MTI.
Zenés színház ajánló

Ragyogjon az Operaház aranyfényeitől a karácsony!

A Magyar Állami Operaház megkezdte a 2022. január 1. és július 31. közötti előadások jegyeinek értékesítését, így az Erkel Színház és az Eiffel Műhelyház mellett, az Operaház épületébe is újra válthatnak jegyeket az opera és a balett szerelmesei.
Zenés színház ajánló

Jótékonysági gálaelőadás idős artistaművészek megsegítésére – A Fővárosi Nagycirkusz adventi ajánlata

A Fővárosi Nagycirkusz az Artistaművészek és Cirkuszi Dolgozók Szakszervezetével együttműködve Elkaplak! címmel jótékonysági gálaelőadást szervez az idős artistaművészek megsegítésére. A Csillagtánc című klasszikus cirkuszi előadás teljes bevételét az idős artistaművészeink támogatására fordítják.
Zenés színház színházkoncert

Oláh Ibolya központi szív-panaszirodája nyitva áll mindenki előtt

Oláh Ibolya Női posta című előadása dallevelek formájában félig színházi, félig koncertélményt ígér. Az énekesnő legutóbbi, Voltam Ibojka albumának dalait, és az arra épülő színházkoncert zenéjét Presser Gábor írta, az előadás rendezője Bíró Kriszta, a zenészek Födő Sándor és Furák Péter.
Zenés színház hír

Vörös Szilvia Kékszakállú-felvételét Grammy-díjra jelölték

Az énekesnő két évvel ezelőtt Helsinkiben vette lemezre Bartók operáját, a produkciót most az öt legjobb operafelvétel közé választotta a neves zenei díj bírálóbizottsága.