Végigkísérte az életét Molnár Ferenc drámája, a Liliom. Miért ragadt meg Önben a történet?
Nagyjából húsz éve foglalkoztam először a drámával, amikor a Marosvásárhelyi Nemzetiben Babarczy László rendező mellett asszisztensként dolgoztam. Megfogott, amit Babarczy erről a szerelemről mondott: ez nem egy lángoló szenvedély, amiért meghalnak a veronai fiatalok, vagy ami Lady Macbethet mozgatja. Liliom és Julika szerelme végtelenül szemérmes, csendes. Abban az előadásban a rendező megcserélte a két utolsó képet: Liliom előbb megy a mennyországba, előbb tudja meg, mi történik a lányával, és utána hal meg. Később volt szerencsém kétszer Liliomot rendezni, és két másik alkalommal a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen vizsgaként is dolgoztam vele.
Tehát ez a hatodik alkalom, hogy a történethez nyúl.
Gyakran kérdik tőlem, hogy nem unom-e. Nem a zenétől nagyszerű ez a darab, hanem attól, amit a mondatai rejtenek. Nem telik el év, hogy ne olvasnám el öt-hatszor a szöveget, pedig tudom már kívülről.
Átértelmezte ezt a szerelmet a húsz év alatt?
Nem. Lehet, hogy azért ragadt meg bennem a dráma, mert a saját életemet is így élem meg.
Béres Attila (középen) és az Operettszínház alkotói egy olvasópróbán (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Budapesti Operettszínház)
A Carousel világsikerű musical lett Richard Rodgers és Oscar Hammerstein II feldolgozásában. Mégis azt mondja, hogy félreértették az amerikaiak a történetet. Miért?
Nem értették ennek a szerelemnek a mélységét. Az első felvonásban rögtön csináltak egy nagy szerelmi jelenetet, de szerintem Liliom és Julika – azaz Billy Bigelow és Julie Jordan – sokkal szemérmesebbek, sokkal mélyebbek. Nem kifelé élnek, de nem is tudják kimutatni az érzelmeiket. A musicalben viszont fizikailag és a szövegben is rögtön közel kerülnek egymáshoz.
Ezért Lőrinczy Attila dramaturggal kitűztük, hogy visszacsempésszük a történetbe az eredeti Molnár Ferenc-i karaktert.
Mennyi mozgásterük volt? Az amerikai jogtulajdonosok híresen szigorúak ezekben a kérdésekben.
Valóban, a Broadway-sikerek jogtulajdonosai mindig ragaszkodnak a bevált recepthez. Viszont leveleztünk egy képviselőjükkel, aki megértette, hogy mit jelent, hogy Magyarországon mutatják be ezt a darabot, és azt, hogy nem játszhatjuk itt, Molnár Ferenc hazájában ugyanazt, mint New Yorkban. Végül elfogadta az ajánlatainkat, még azt is, hogy a két zárójelenetet megcseréljük. Attila írt neki egy pontos elemzést, hogy a jelenetcsere nélkül miért mese, azzal pedig miért valódi dráma ez a darab.
Béres Attila (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Budapesti Operettszínház)
Milyen változtatásokat eszközölnek még?
Lőrinczy Attilával leültünk, és mi, a két Liliom-rajongó, megegyeztünk az elképzeléseinkben. Más lett a darab nyelvezete, mások a karakterek, ami szintén az amerikai-magyar különbségekből fakad. A Carousel egy tengerparton játszódik, nyilván nincsenek olyan szereplői, mint a pesti cselédek, hintásfiúk, ficsúrok. Van egy jelenet, amely arról szól, hogy Liliom lánya leérettségizik – itt hangzik el a You’ll Never Walk Alone című sláger. Én viszont nem hiszem, hogy Molnár Ferenc meg szerette volna mutatni, mi történik a lánnyal. Az amerikaiak a mennyországban játszódó eseményeket meseként értelmezték, nálunk viszont egy Fellini-szerű vízióban lép színre a földi rendőrségre emlékeztető mennyei ítélőszék. A zene dramaturgiájához viszont hűek maradtunk.
Závada Péter írt dalszövegeket a Carouselhez. Mennyire tartotta rajta a szemét a szövegírók munkáján?
Lőrinczy Attila kezdetben ragaszkodott az eredeti szövegkönyvhöz,
én meg győzködtem, hogy márpedig micsoda mondat az eredeti drámában szereplő „eriggy, te, mert rádlépek” – és társai.
Végül egy Molnárhoz hű librettó készült. Závada Péter szövegei, amelyekben gyönyörű sorok vannak, önállóan is megállnák a helyüket.
A Carousel alkotói (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Budapesti Operettszínház)
Beszéljünk a színészekről: Széles Flórával egy új színésznő debütál az Operettszínház színpadán, Dolhai Attilát viszont senkinek sem kell bemutatni.
Úgy gondolom, hogy Liliom kortalan karakter, kicsit olyan, mint a 007-es ügynök, akit velem egykorúnak éreztem húsz- és ötvenévesen is. Egy ereje teljében lévő, macsó férfi, aki összekerül egy törékeny lánnyal. Két különböző Liliomunk lesz: Sándor Péter a maga féktelenségével, illetve Dolhai Attila a végtelenül alázatos, racionális attitűdjével egész máshogy fognak játszani. Széles Flóra és Vágó Zsuzsi karakterében pedig egyaránt megvan az, ami Julikát – Julie-t – jellemzi, a tisztaság, az őszinte rácsodálkozás a világra.
Fejléckép: A Carousel főszereplői: Dolhai Attila, Széles Flóra, Sándor Péter, Vágó Zsuzsi és Gömöri András Máté. Fotó: Budapesti Operettszínház
hírlevél
