Zenés színház

Lőrinczy György: Ezen az úton mennék tovább

2018.06.21. 09:25
Ajánlom
Az Operettszínház főigazgatója büszke arra, hogy sokszínű intézményt vezethet és újfajta közönséget vonz a színházuk. A kultura.hu-nak adott interjúban azt is bejelentette, újra pályázik a vezetői pozícióra.

Amikor Lőrinczy György 2014-ben a Budapesti Operettszínház igazgatói posztjára jelentkezett, tizenegy pontban foglalta össze céljait: szerette volna emelni a színház elismertségét, színvonalát, az operettet mint hungarikumot kezelni, ősbemutatókat színpadra állítani. Létre kívánt hozni egy tanácsadó testületet, új tehetségeket, sztárokat felfedezni, javítani a bérezésen, újragondolni a szervezeti rendet. Célul tűzte ki a színház külső kapcsolatainak ápolását, fejlesztését, illetve a marketingtevékenység újragondolását. „Ahogy így elnézem, 90 százalékban sikerült megvalósítanom őket” – kommentálta a listát Lőrinczy a kultura.hu interjújában. Az Operettszínház igazgatójának megbízatása fél év múlva lejár, de elmondta, hogy pályázik újra.

Ezen az úton mennék tovább

– jelentette ki a kérdésre, hogy merre vinné a színházat a következő négy évben. – „Először is szeretnék a korosztályomból egy főzeneigazgatót. Az általam igen tisztelt Makláry László 2020. január 1-jéig, 70. életévének betöltéséig vállalja ezt a funkciót, ezt követően már csak karmesterként dolgozna nálunk, utódját pedig együtt jelölnénk ki. Emellett kiírnék egy főrendezői pályázatot, és megnézném, ki dolgozna velem szívesen.”

Az Operettszínház igazgatósága: Makláry László főzeneigazgató, Somfai Péter műszaki igazgató, Lőrinczy György főigazgató, Borbély László ügyvezető igazgató, Bodor Johanna balettigazgató, Oros Péter gazdasági igazgató

Az Operettszínház igazgatósága: Makláry László főzeneigazgató, Somfai Péter műszaki igazgató, Lőrinczy György főigazgató, Borbély László ügyvezető igazgató, Bodor Johanna balettigazgató, Oros Péter gazdasági igazgató (Fotó/Forrás: Bíró András)

Hozzátette, hogy örülne, ha a közönség megszeretné azokat az előadásokat, amelyeket most még idegenkedéssel fogad, és efelől nem is aggódik: „Amikor 2004-ben bemutattuk a Rómeó és Júliát kicsit szokatlan rendezésben, többen kimentek előadás közben, később mégis óriási siker lett. A chicagói hercegnőt vagy az Én és a kisöcsémet is lassan szerették meg. Ugyanakkor egyre több fiatal jár hozzánk. Ezt a kísérletezést folytatni szeretném.”

Az elmúlt négy év legfontosabb eseményei közé tartozik a színház életében a Kálmán Imre Teátrum megnyitása.

Szinetár Miklós azt mondta – és erre igazán büszke vagyok –, hogy ezt még ő is irigyli tőlem

– büszkélkedett Lőrinczy a Teátrummal.

Járja be velünk az Operettszínház új épületrészét!

Kapcsolódó

Járja be velünk az Operettszínház új épületrészét!

Április 20-án nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt a Budapesti Operettszínház új játszóhelye, a Kálmán Imre Teátrum, amit a színház tőszomszédságában álló volt Moulin Rouge helyén alakítottak ki.

Az Operettszínház anyagilag is sikeres: bevételének kétharmadát ők keresik meg, „csak a fennmaradó harmadot adja a költségvetés”. Sikerült kivívniuk a szakma elismerését: „Két előadásunkat, a Nők az idegösszeomlás szélént és a Szegény Dzsoni és Árnikát kritikusi díjra jelölték.” A chicagói hercegnő bekerült a POSZT versenyprogramjába, és Bodor Johanna és tervezőtársai a legjobb mozgástervező díját is elhozták.

A KERO-korszakra reflektálva Lőrinczy elmondta, hogy ő, a korábbi színházigazgatóval ellentétben nem aktív művészként áll az intézmény élén. „Ha viszont valaki kreatív producerként vezeti az intézményt, akkor különböző stílusú darabok, zenék, rendezők felé lehet nyitott. Én egy színes rendezői gárdára és repertoárra vágyom, amibe beleférnek fiatalok, tapasztaltabbak, a drámaiság mellett pedig sok vidám dolog. Olyan műhelyt igyekszem létrehozni, ahol többféle stílus és irányzat jelen van.”

A teljes interjú itt olvasható.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Plusz

Ilyet még nem hallottál: hódít a mongol torokének metál

Nem a hörgős metálról van szó, hanem tradicionális mongol hangszereken és énektechnikával előadott heavy metálról, aminek hirtelen rengeteg rajongója akadt világszerte.
Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház bécs

Anna Nyetrebko lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége

Anna Nyetrebko orosz-osztrák sztárszoprán és férje, Yusif Eyvazov azerbajdzsán tenor lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége.
Zenés színház hír

Meghirdették a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenyt

Az operett nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése a célja a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenynek.
Zenés színház premier

A Liliomfi zenés változatát mutatja be a Madách

A Liliomfi musicalváltozatát mutatja be március 23-án a Madách Színház. A zenés komédiát Szigligeti Ede műve alapján Szente Vajk írta, zenéjét Bolba Tamás szerezte.
Zenés színház gyász

Elhunyt a világhírű Wagner-énekes, Theo Adam

A német operaénekes, korának egyik nagy Richard Wagner- és Richard Strauss-előadója 92 éves volt.
Zenés színház magazin

Ma ünnepeljük a magyar musical napját

Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját.