Zenés színház

Lukács Gyöngyi: „A Lady nem gonosz ember”

2011.02.22. 09:40
Ajánlom
Kossuth-díjas drámai szopránunk lenyűgöző énekesi, színészi kvalitásai mellett igazi díva. Lady Macbeth figurája szinte a névjegyévé vált, az operairodalom egyik legnehezebb szerepével bejárta a világot. Huszonhét évesen debütált vele óriási sikerrel a Covent Gardenben. 2002-ben énekelte először a Magyar Állami Operaházban. A március 22-i bemutatón Szinetár Miklós rendezésében Győriványi Ráth György vezényletével Alexandru Agache partnereként közel nyolcvanadszor ölti magára Lady Macbeth jelmezét.

- Változott-e az évek során a megközelítése Lady Macbeth szerepéhez?

- Nagyon örültem, amikor az Operaház közölte, hogy műsorra tűzi a Macbethet. Verdi monumentális darabját nem lehet nem szeretni. A londoni Covent Garden-béli szereplésem óta szinte folyamatosan jártam vele a világot. Annyi produkcióban játszottam már, hogy volt alkalmam jó néhány rendezést is megismerni. A figura szinte hozzám nőtt - nemigen hallottam más énekesnőt, aki azt mondta volna, amit én szoktam: Lady Macbeth a kedvenc szerepem. Az operavilágban ez ugyanis egy „mumus szerep", mert olyan nehézségek vannak benne, amelyek eléneklésére még a régi nagy énekesek közül sem sokan mertek vállalkozni. Bizony, lehetne sorolni, hogy ki mindenki veszítette el a hangját ebben a szerepben. Nekem szerencsém van, nagyon jól fekszik a hangomra, soha nem bántotta a torkomat. Ez annak is köszönhető, hogy a drámai hangvétel ellenére nem kell forszíroznom, sem sötétítenem, és technikailag is győzöm, ami nagyon fontos egy ilyen nehézségű feladatnál. Nem hiába hívják tehát hanggyilkos szerepnek, de én inkább azt emelném ki, hogy egy nem mindennapi asszony története, amely még a színészi játékra is lehetőséget nyújt az énekesnek.

- Fajsúlyosságában, drámaiságában is illik a személyiségéhez?

- Nem tagadom, nehéz megformálni. Lelkileg mind ahányszor tönkretesz, de miután a zeneisége már belém ivódott, mára inkább azért visel meg, mert mélyen azonosulok vele. Shakespeare Lady Macbethjét sem meri elvállalni minden színésznő. Eszenyi Enikővel beszélgettem erről, aki annak idején a Vígszínházban játszotta a szerepet. Az ő véleménye egyezik az enyémmel: egy nagyon összetett figuráról van szó. Az emberek képzeletében a Lady nem más, csak egy gonosz nő. Egy nemrég megjelent regény történelmi tényekre alapozva boncolgatja a személyiségét, s ebből az írásból az derül ki, hogy egyáltalán nem volt gonosz ember. Igaz, hatalomra törekedett, királynő akart lenni, de tetteit nagyban befolyásolták a körülmények. Régen és ma is sokakat visznek bűnözésbe a körülmények, ami persze nem mentség. Lady Macbethet a kor és a helyzet, amibe került is predesztinálta a szörnyűségre.

- Szinetár Miklós Macbeth-rendezésében mire helyeződik a hangsúly?

- Nekem mindig nagyon megható ebben a műben a bűn és a bűnhődés kölcsönhatása. A Biblia azt mondja, hogy a bűn zsoldja a halál. A bemutató előtt nem szeretnék sokat elárulni, talán csak annyit, hogy Szinetár Miklós rendezésében csodálatosan kibomlik a két főhős, a két ember bukása. Mindketten szembesülnek azzal, hogy mit tettek és miért jutottak idáig.

- Bizonyára inspirálóan hat, hogy Szöul után újra a nagy bariton, Alexandru Agache a partnere, aki az életben is a társa.

- Hogyne, valóban inspiráló. Nemcsak a színházban, de otthon is dolgozunk a szerepeinken - megtesszük kritikai megjegyzéseinket is, de gyakrabban fogadjuk el egymás tanácsát. Szakmai értelemben is tiszteljük egymást, én őt azért is, mert kapcsolatunk során a művészi alázatra is tanított. Rendkívüli az önfegyelme. Nem egy hisztérikus operaénekes, aki a színpadon kívül is meg akarná mutatni a nagyságát. Igazi hangfenomén, rendkívüli adottságú bariton; nem véletlenül csinált világkarriert. Óriási művész, nagy öröm vele dolgozni, de ezt nem az elfogultság mondatja velem - az énekes kollégák is nagyon szeretik szerte a világon, sőt külföldön a partnerek, a munkatársak a legnagyobb énekeseknek járó tisztelet jeléül mindenütt Maestrónak szólítják.

- Néhány éve élvezetes útinaplóban is megosztotta a szöuli és a San Franciscó-i Macbeth-előadások élményeit. San Franciscóban modern rendezésben alakította Thomas Hampson partnereként.

- Az amerikainál modernebb rendezések is voltak szép számban. Münchenben, Tokióban vagy legutóbb tavaly szeptemberben Santiagóban. A chilei rendező például levetkőztette a kórust és a teljes statisztériát, olykor azt sem tudtam, hová nézzek a színpadon. Semmi másról nem szólt a darab, mint a meztelenségről. Az ilyen mértékű rendezői önmegvalósítást nem szeretem, ezeknek az eredménye rendszerint olyan fokú torzításhoz vezet, amelyben a mű eredeti értelme elvész. A másik, amit nehezen viselek, amikor egy rendező nem veszi figyelembe az énekesi szempontokat, sőt, talán az énekesekre fordítja a legkisebb figyelmet, mintha csak utálná az énekhangot. Túlzásnak tartom a mai trendet az opera világában. A rendező-centrikus szemléletet, amikor már nem a karmester, hanem a rendező választja meg a szereposztást. Egy-két karmestert, a legnagyobbakat - mint Levine vagy Muti - leszámítva, a dirigenseknek nem sok beleszólásuk van szerepkiírásokba. Ezt abszurdumnak tartom, sok tönkrement énekes ennek a módszernek az áldozata. Ma már nincsenek huszonöt-harminc éves karrierek, mert nem az énekhang és az énekes védelme a legelső szempont. Pedig minden másnak ezután kéne következnie. Ha tehetném, harcolnék azért, hogy az éneklés újra olyan megbecsültséget élvezzen, mint néhány évtizede. 

- Karrierje csúcsán van. Mit tesz annak érdekében, hogy megőrizze a hangját?

- Ez egy nagyon összetett kérdés. A hang állapota dönti el ugyanis, hogy ki, meddig gyakorolhatja a pályáját. Sok múlik persze az életmódon is, de nekem nem esik nehezemre betartani az alapvető szabályokat. Soha életemben nem ittam egy korty alkoholt, és soha nem cigarettáztam. Nem fekszem le éjfél után, mert nagyon figyelek arra, hogy kellően kipihenjem magam - de erre nemcsak a hangnak van nagy szüksége, hanem nekünk, nőknek is. A színpadot választó nőknek még inkább.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Könyv

Nyerd meg a nyári könyvtáradat!

Egy könyvcsomag hat szóért vagy ötven kötet egyetlen vásárlásért. Júliusban több kiadó is segít, hogy akár egész évre elég olvasnivalónk legyen.
Könyv

Ausztrália kedvenc krimiírója a természetet is szereplővé emelte

Jane Harper Ausztrália talán legsikeresebb krimiírója, aki magyarul a Gabo Kiadónál megjelent három regényében (Aszály, A természet ereje, Az elveszett férfi) úgy mutatja be a könyörtelen ausztrál környezetet, ahogyan korábban senki; zűrös családokról és kisközösségekről szóló történetei a hazai olvasókat is lebilincselték. A szerzőt fordítója, Roboz Gábor kérdezte.
Színház

Télig tart a nyár Szentendrén

A Szentendrei Teátrum augusztusban két ősbemutatóval indul és a nyár végével sem zárul. A kőszínházi évadban további bemutatók és előadások várják a közönséget Szentendrén.
Klasszikus

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Schiller és Verdi tette halhatatlanná: 475 éve született Don Carlos

A 16. században élt spanyol infáns nevét Schiller drámája és az ennek nyomán született Verdi-opera tartotta fenn, de a történeti igazsághoz egyiknek sincs sok köze.
Zenés színház ajánló

Világsztárokkal indul a nyár a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon

A színház vezetése a már megtervezett programokból, valamint új eseményekből, koncertekből és előadásokból egy újraépített nyári repertoárral kívánja megszólítani és beinvitálni a közönséget.
Zenés színház interjú

Szántó Andrea: „Tőlem kérdezed, aki nem vagyok dívatípus?”

Mezzoszoprán és alt szerepekben egyaránt tündököl: Juditként érzékeny és megejtő, Carmenként vad és szenvedélyes. Ha nem söpri el a bemutatót a világjárvány, Kundry szerepében mutatkozott volna be az Operaház új Parsifal-előadásában. Szántó Andreát március elején faggattam operákról, operaszerepekről, de óhatatlanul is magasabb kérdések felé terelődött a beszélgetés.
Zenés színház hír

Szabadtéri koncertsorozatot indít júliusban az Operettszínház

A musical és az operett szerelmeseinek egyaránt kínálnak könnyed, nyáresti szórakozást egy különleges belvárosi helyszínen, a Pesti Vármegyeháza udvarán.
Zenés színház hír

A jövő héten nyit a milánói Scala

A koronavírus-járvány miatti négy hónapos kényszerszünet után a koncerten a közönség és az énekesek számát is csökkentette az operaház.