Zenés színház

Lutherek a ragtime ritmusában

2017.06.19. 16:00
Ajánlom
Hallott ön már ragtime-operát? És tangó-operát? Az idei Bartók Plusz programja az opera újjászületése, a műfaji határok átlépése körül forog. Így tegnapra mindkét hibrid műfajból jutott egy-egy, ráadásul az egyik ősbemutató volt.

Mindeddig egyetlen ragtime-opera létezett, amit Scott Joplin írt a Kékszakállú keletkezésével azonos évben, 1911-ben. Ittzés Tamás most megírta a másodikat A Lutherek címmel, Lanczkor Gábor szövegére. A fesztivál és a debreceni Csokonai Nemzeti Színház közösen állította az MNSz Nagyszínházának színpadára a kétfelvonásos darabot, mely az amerikai baptista tiszteletes és polgárjogi harcos, Martin Luther King életének néhány mozzanatát dolgozza fel. De tényleg csak néhányat, és ez a darab legfőbb problémája: nincs ütős cselekménye, ami működtetné. Az első felvonásban megházasodik és beszédet mond híveinek – azt, hogy gyermeke születik, hogy tiltakozásokat szervez a feketék elnyomása ellen, vagy, hogy már számtalanszor letartóztatták, csak felesége párbeszédeiből és a narrátor szövegéből tudjuk meg.

Pedig micsoda lehetőségeket kínál egy ilyen téma! A következő rész elején aztán mindjárt meg is gyilkolják Kinget, csak az a kár, hogy nem a közönség előtt.

Persze nem vérre szomjazom, hanem cselekményre, drámára!

A teljes második felvonás a Luther Mártonnal való mennyországi találkozásával, feleségével való spirituális kommunikációjával és eszméinek zengedezésével megy el. A téma fennkölt, transzcendális jellegű, a ragtime viszont laza – hogyan egyeztethető ez össze? Rajongok a korai jazzműfajokért, de néhány ponton kifejezetten zavarba ejtett az a zene, amire egyébként táncolni szokás. Hozzá kell tennem, hogy igazán szellemes megoldás volt egy koráldallam jazzes feldolgozása King halála után: a vidám zene itt felfogható az üdvözülés, a Lutherrel való találkozás ábrázolásaként is. Ezt a találkozást azonban végképp máshogy képzelném. Martin Luther King ugyanis kicsit sincs meglepve vagy megilletődve példaképétől, sőt. Ő maga mondja ki: „Méltó vagyok hozzád.”

Nagyon tetszettek a zene swinges, bluesos, gospeles elemei. Az opera egy vonósnégyest és egy tizenegy tagú jazz-zenekart foglalkoztat. A tegnapi ősbemutatón a kibővített Bohém Ragtime Jazz Band játszott, a zongoránál maga a zeneszerző ült – stílushű, érzékeny, színes zenélést hallhattunk tőlük. Néhány énekes szám is kifejezetten magával ragadott, például Lucy Memphisről szóló dala a második felvonás elején, bár ehhez kétség kívül hozzájárult az előadó teljesítménye is. A műfajok ütköztetése mindig nagy kihívás elé állítja az énekeseket. Tegnap este a Lucyt alakító Mudrák Mariann találta meg a leghitelesebb utat: klasszikus hangképzése jazzesen dögös és musicalesen szabad volt. A narrátort alakító Sárközi-Nagy Ilona és a Luther Márton szerepében fellépő Kovács István is bravúrosan szerepelt. A tánckoreográfiák nem sikerültek túl fantáziadúsra, de a hagyományos, mégis változatos díszlet és jelmezek (Mészáros Zsófia munkái), illetve a kreatív fénykezelés nagyon élvezetessé tették a látványt. Az előadás minden gyengesége ellenére bebizonyította, hogy

az opera más műfajokkal való keresztezése működőképes darabokat segíthet a napvilágra.

Jómagam nagyon örülnék, ha a jövőben minél több ragtime-opera születne.

Astor Piazzola tangó-operája a Buenos Aires-i Maria történetét feldolgozó szürreális darab, főelemei ugyanis a hangulat, az érzelmek és a ritmus. Bár a zene és a tánc magával ragadó, igényes és érthető volt, a nehezen követhető szöveggel és cselekménnyel sokan megküzdöttünk. A Kamaraszínházból kifelé hömpölygő tömegben kétszer is elkaptam ugyanazt a mondatot: „Hát, nem igazán sikerült az, amit a Bősze [Ádám] az elején tanácsolt: nem tudtam elengedni magam.”

Annak viszont örülök, hogy a publikum végül is lelkes vastapssal jutalmazta A Luthereket. A fesztivál célkitűzése megvan,

újabb közönségbarát, szórakoztató kortárs opera került színpadra.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.