- Számtalan díja mellé egy újabb elismeréssel gazdagodott az év elején. A Palermoi Opera Baráti Köre Ester Mazzoleni díjjal tüntette ki. Mi a közös az olasz énekesnőben és Önben?
- A század elején nagyon ismert énekesnő sokat énekelt a Scalaban és a Veronai Aréna első fesztiválján ő volt Aida. Olyanok kapják a róla elnevezett díjat, akiknek pályája valamilyen hasonlóságot mutat az övével.
Ezt nem lehet szebben! Istennő!
Ő is sok akkori kortárs operát énekelt, akárcsak én, aki Durkó Zsolt: Mózesének vagy Szokolay Sándor Sámson c. operája bemutatójának részese voltam. Ő is énekelte a ritkán előadott Lombardokat és a Médeát is, amit én lemezre is vettem. Ez Olaszország egyik legrangosabb zenei díja, előttem például Olivero, Gencer, Ghiaurov, Simionato, Scotto, Kabaivanska, Taddei, Freni, di Stefano, Bruson, Sutherland kapta. A névsorból is látszik, hogy elsősorban olasz énekeseknek adják.
- Milyen külsőségek között zajlott a díjátadás?
- Palermo egyik legrégebbi könyvtárában rendeztek egy kis koncertet a tiszteletemre, én meg a „Szivárvány havasán”-nal köszöntöttem a jelenlévőket.
Prunyi Ilona és Sass Sylvia
- Ez egy újabb szép szakmai díj. Mi a legkedvesebb elismerés, amit rajongóktól, nézőktől kapott?
- A közönség szeretete. Májusban jött például egy levél egy debreceni ének szakos egyetemista lánytól, aki arról írt, hogy most olvassa másodszor a Belső hang című könyvemet, amiben minden bölcsességet aláhúz, ez az ő „Ji csing”- je. Az is nagyon kedves számomra, hogy egy fiatal prágai énekesnő, aki részt vett néhány kurzusomon, a diplomáját belőlem írta.
Itt Londonban ő volt messze a legjobb Norma Callas óta!
Tosca - Budapest
- Mostanában a Római Magyar Akadémián tanít.
- Kurzusokat adok, a januárira húsz országból jelentkeztek. Minden évben a Magyar Kultúra Napján tartjuk a záró koncertet, a kötelező anyagban mindig van Liszt-dal. Ezen kívül nagyjából havi rendszerességgel rendezünk hangversenyt, ahova a legtehetségesebb tanítványokból választok közreműködőket. A koncertet megelőzi egy egyhetes képzés. Húszan járnak rendszeresen hozzám a világ minden tájáról, természetesen otthonról is. Denk Viktória, Molnár Ágnes több koncerten is részt vett.
A másik feladatom az intézmények közötti kapcsolatépítés, szeptember 14-én lesz a következő koncertünk az Olasz Intézetben Budapesten. Az ősz folyamán pedig Budrióban, Gyula testvérvárosában mi tartjuk az évadnyitót a város gyönyörű kis ékszerdoboz színházában. A hangversenyen szerepelnek majd Erkel művek is, hiszen Gyula híres szülötte Erkel Ferenc. A Torinoi Egyetemen pedig A kékszakállút fogjuk előadni.
Szívét, lelkét, mindenét átadja a hallgatónak, a nézőnek. Ő a legnagyobb élő magyar énekesünk!
- A legtöbbet énekelt szerepe a Tosca, első operaélménye a Traviata volt.
- Öt éves lehettem és a szüleim szerint azt kérdeztem: miért sírnak a hegedűk?
A találkozó kicsit feszült légkörben indult és úgy tűnt, hamar véget is ér. Callas a saját Traviata értelmezését, elképzelését akarta a fiatal énekesnőnek talán kicsit túl határozottan is átadni. Sass Sylvia két nap múlva énekelte Hamburgban a szerepet és szerette volna megőrizni magának azt a képet, amit ő alakított ki Violettáról. Udvariasan, de sietősen elköszönt, mire Callas: végre találtam valakit, aki megért!...... Itt változott meg minden és a kimért, távolság tartó művésznő kedves, kollegiális légkörben még vagy öt órát beszélgetett a fiatal operasztárral. ”Maga az új Callas?!” Nyílt az elején az ajtó, majd néhány órával később a sofőr csengetése vetett véget a beszélgetésnek.
- Hol tart az opera, amit Callasról ír?
- A libretto kész, egy Budapesten élő spanyol zeneszerző dolgozik a művön. A címe La diva - nem csak Callas életéből ragadtam ki epizódokat. Ez bármelyik világhíres énekesnő élete lehet.
Egyik legkedvesebb figurája Lady Macbeth. Akárhány rendezésben játszotta, mindig segített, hogy újra és újra át kellett gondolni. Azokkal a rendezőkkel szeretett dolgozni, akik nagyon színésznősen kérték a figurát.
Salome - Budapest
- Hogy lehet előadás után visszatérni a normális világba, ha az ember előzőleg meghal, mindenki zokog körülötte vagy mondjuk Lady Macbeth-ként végig gyilkolta az estét?
- Nekem mindig azzal volt problémám, hogy véget ér az előadás, egy másodperc alatt összecsukódik a függöny és felállni, kimenni, meghajolni, mosolyogni. Mostanában a MET közvetítésekben látjuk, amint lemegy a függöny, már kezdődik a rohangálás, jön a műszak, szedik szét a színpadot. Rögtön megszólal az ébresztőóra. Nekem ez a váltás nehéz.
- De aztán szerencsére el lehet menni Scarpiaval – miután Toscaként leszúrta - egy jót palacsintázni. Mint egykoron Giuseppe Taddeivel. Kik voltak azok a kollégák, akikkel a legjobban működött a kémia a színpadon?
- Renato Bruson a legelső helyen van. Életem első Macbeth-jét Torinóban vele énekeltem. Ő egészen fantasztikus kifejezőkészséggel bírt! Egyetlen másodperc sem volt, ami privát lett volna. A másik nagy élményem Boris Christoff. A Covent Gardenben egy ünnepi Don Carlos előadáson, amin az ottani fellépésének sokadik évfordulóját ünnepelték, én voltam Erzsébet mellette . Hát én még ilyen elementáris erejű tekintetet nem láttam! Óriási, álomszép hang és az a tekintet! Az ember valósággal rettegett tőle. Grace Bunbry-t is borzasztóan tiszteltem. Ő egy másik Don Carlos előadásban volt Eboli, én Erzsébet. A duettünkben olyan gyönyörűen muzsikáltunk együtt, mintha egy tőről fakadna a hangunk! Pedig előfordul, hogy az Ebolit éneklő művésznő meg akarja mutatni, hogy neki is van szép erős hangja. Grace Bunbry olyan fokon tudott figyelni a másikra, hogy csak a legnagyobb tisztelettel tudok róla beszélni, nem csak mint művészről, hanem mint kollégáról is.
- A június 6-i koncerten az Óbudai Társaskörben azok mellett a Strauss-dalok mellett, amiket egy lakatlan szigetre is magával vinne, elhangzik az ugyancsak nagyon szeretett Liszt-dalok között egy, amely különösen fontos az Ön számára.
- Forrai Miklósnál tanultam a Zeneakadémián dalirodalmat, ahol Prunyi Ilona volt a zongorakísérő. Forrai tanár úr Liszt kutatással foglalkozott és éppen akkoriban találták meg Szentpéterváron ezt a dalt. Forrai tanár úr megkért, hogy tanuljam meg és énekeljem el. Tehát az én nevemhez köthető a dal bemutatása, bár lehet, hogy abban az időben már énekelték, de erről nem tudunk. Ez az egyetlen Liszt-dal, ami orosz szövegre született. A verset Alekszej Tolsztoj, az író unokaöccse írta, később lemezfelvétel is készült belőle.
*Idézetek Sass Sylvia felvételeihez írt kommentekből a youtube-ról.
hírlevél
