Zenés színház

„Magamból építkezve bújok az adott karakter bőrébe” – interjú Laki Péterrel

2022.08.08. 10:30
Ajánlom
Laki Péter mozgalmas időszakot tudhat maga mögött. A Budapesti Operettszínház évadát záró két jubileumi gála mellett a tízéves évfordulóját ünneplő Budavári Palotakoncerten is láthatta őt a közönség, ráadásul a következő évadban egy új szerepkörben is bemutatkozik. Az elmúlt időszakról, műfaji határátlépésekről, valamint az új szakmai kihívásokról beszélgettünk.

Az évad második fele a jubileumok jegyében telt, hiszen két legendás operettszerzőt is ünnepelt a társulat.

Mind a Huszka-, mind a Lehár-gála nagyon élvezetesre sikerült, miközben Ionel Pantea tanár úr és Homonnay Zsolt más-más oldalról közelített az estek felé. Előbbi az opera világából érkezett, ezért kézenfekvő volt, hogy Lehár Ferencet az életmű felől tanulmányozva mutassa meg, ellenben a Szabadság, szerelem című előadáson az színészi szempontok domináltak. Ennek ellenére mindkét rendező jó helyzeteket teremtett a színpadon, ahol életre kelhetett a történet. Közös pont volt a két zeneszerző megjelenítése, Pantea tanár úr elgondolásában egy vetítés formájában, Zsoltnál pedig Kiss-Balbinát Ádám személyében elevenedtek meg a figurák. Huszka más formában is megjelent: Dénes Viktor a gála egy pontján a zeneszerzőként lépett színpadra, elmerengve azon, hogy reméli, az életműve a későbbiekben is fennmarad. Ez nagyon szép színpadi képet szült a körülötte előtűnő, ikonikus karakterekkel, például a Lili bárónő vagy a Mária főhadnagy szereplőivel.

Ionel Pantea az opera világából jött, te pedig korábban kacsintgattál a műfaj irányába. Milyen terveid vannak most az operaénekléssel?

Az elmúlt időszakban ez az irány picit háttérbe szorult, de nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy ha megkeresnek egy feladattal, vagy elhívnak egy meghallgatásra, akkor operát énekeljek.

Több olyan visszajelzés is érkezett, hogy jó lennék karaktertenor szerepekben, én pedig nyitottan állok hozzá, és kíváncsi lennék, hogy mit bír el a hangom.

Ugyanakkor azt gondolom, hogy nekem a fő csapásirány továbbra is az operett és a musical marad, amiben igyekszem tovább fejlődni, illetve számos olyan szerep van még, amit szívesen eljátszanék, és sok olyan rendező, akit szívesen megismernék. Érdekel a gondolkodásmódjuk, a koncepciójuk és az operett műfajához való hozzáállásuk.

Nyáron az Operettszínházon kívül is számos alkalommal láthat téged a közönség, többek között Dancs Annamarival járjátok az országot.

Az évadot a Budavári Palotakoncert próbáival fejeztük be júniusban, majd mindkét estén – augusztus 5-én és 6-án – telt ház előtt játszottunk az Oroszlános udvarban. Idén nyáron kevesebb elfoglaltságom akadt, a július inkább a pihenésről szólt, augusztusban viszont egymást érik a koncertek, a kisebb települések rendezvényeitől kezdve a nagyobb városok eseményeiig.

Az ilyen fellépések alkalmával milyen szempontok szerint állítjátok össze a műsort?

A dalok összeállítását sok dolog befolyásolja: egyrészt igyekszünk megfelelni a megrendelő kívánságának, másrészt azt is nézzük, hogy a közönség mit szeret. A tapasztalat azt mutatja, hogy a musical, az operett és a könnyűzenei vonal a legnépszerűbb.

Amikor korábban az operettről beszélgettünk, azt mondtad, hogy azért áll hozzád annyira közel, mert romantikus alkat vagy, és ezen keresztül meg tudod mutatni ezt az oldaladat is. A II. Debreceni Ünnepi játékokon viszont egy másik műfajban, egy rockoperában találkozhat veled a közönség. Mit közvetítesz ezen keresztül?

Mindig arra törekszem, hogy magamat adjam a színpadon, és magamból építkezve bújjak az adott karakter bőrébe, ne pedig a figura karikatúráját játsszam. Persze, az adott műfajnak vannak bizonyos elemei, amiktől nem lehet eltérni, de ha nem tudom belevinni a saját személyiségem, akkor hiteltelen lesz, amit csinálok. Szerencsére a visszajelzések is azt mutatják, hogy ez jó irány. A Mária evangéliumában ráadásul rappelek, ami egy új feladat, de közel áll hozzám a műfaj, úgyhogy izgalommal dolgoztam rajta.

A zenei palettám ebből a szempontból nagyon színes, a klasszikus színházi műfajokon, az operán, operetten és musicalen túl szívesen hallgatok például rockot vagy rapet, emellett régóta gitározom.

Egy rockoperát viszont máshogy énekel az ember, mint az operettet.

Ez így van, természetesen műfajfüggő, hogy hogyan, milyen technikával kell énekelni, melyik stílus mit követel meg. Szerencsére egyelőre bírja a hangom és rendszeresen képzem is magam Ionel Panteánál, akinél két éve tanulok.

Ionel Pantea ezek szerint nem csak a klasszikus irányába képez?

Az órákon inkább a klasszikusabb műfajokra specializálódunk, tehát az operára és az operettre, de ha szeretnék, vihetnék hozzá könnyedebb műfajú darabokat is.

Eközben pedig az operett kitölti az életed, a hazai rendezvények mellett rendszeresen képviseled az Operettszínházat külföldi gálákon is.

Ebben az évadban is többször voltam kint a színház képviseletében, tavasszal Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön az Összetartozunk gálával, de ha a jövőbe tekintek, augusztus 21-én fellépünk a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az évad elején Dubaji Világkiállításra is eljutottunk, de korábban jártunk Kínában és önálló szervezésben Dél-Koreában. Utóbbi azért is volt különleges, mert a koncert után tartottunk egy rögtönzött tánctanítást a jelenlévőknek. Nagyon exkluzív rendezvény volt, ahol Magyarország volt a meghívott vendég.

Hogyan viszonyul a külföldi közönség az operettekhez?

A Kárpát-medencében, főként a német nyelvterületeken ismerik és kedvelik a műfajt, illetve keletebbre, például Ukrajnában vagy Oroszországban is nagyon pozitív a fogadtatása.

De kiemelhetném bármelyik más országot Belgiumtól Angliáig, akárhova hívnak, mindenütt nagy sikerrel futnak a koncertek. Érdekes volt látni például, hogy Kínában, ahol az emberek kevésbé ismerik az operetteket, mennyire befogadóak voltak mind a dallam-, mind a látványvilág tekintetében. Ugyanezt tapasztaltuk Ománban is, ahol a talpig fehér ruhába öltözött helyi vendégek beültek és felszabadultan élvezték az előadást.

Az Operettszínházban bemutatott Lehár Ferenc- és Huszka Jenő-gálák láthatóak lesznek a jövőben?

Vannak tervek arra nézve, hogy a későbbiekben is játsszuk őket, illetve szeptember 10-én és 11-én újabb nagyszabású esttel készülünk, Kálmán Imre születésének 140. évfordulója alkalmából. A műsorterv már elkészült, augusztus végén kezdjük el próbálni Homonnay Zsolt irányításával. A következő évad egyébként egy másik izgalmas feladatot is tartogat számomra: a 2023 márciusában bemutatásra kerülő Mária főhadnagyban nem táncos-komikusként, hanem a fiatal bonvivánként, Jancsó Bálintként láthat a közönség.

Szerepkört váltasz?

Lehetőség adódott rá, én pedig szívesen próbálom ki magam új dolgokban. Természetesen Zwickli Tóbiás szerepe is nagyon közel áll hozzám, de mivel régóta vonz a bonviváni szerepkör, megragadtam az alkalmat, és izgatottan várom a próbaidőszak kezdetét.

Visszatérve a jubileumokhoz: a Budavári Palotakoncert is tízéves évfordulójához érkezett augusztus 5-én és 6-án, a koncert pedig szinte a kezdetektől végigkíséri a pályád.

Az első esten még nem vettem részt, nem sokkal később, 2013-ban csatlakoztam a színházhoz – akkor még stúdiósként. A 2014-es gálán aztán már lehetőségem adódott kisebb szólista-szerepekben megmutatni magam, 2015 óta pedig mint teljesértékű szólista énekelhetek a Palotakoncerten. Idén külön öröm, hogy

az egyik állandó partnerem, Szendy Szilvi, egy hosszabb kihagyás után, ezen a gálán tért vissza a színpadra.

A Palotakoncerten eltöltött a kilenc évbe rengeteg emlékezetes pillanat belefér.

Ki lehetne emelni számos olyan alkalmat, amire szívesen emlékszem vissza, de alapjáraton az egész rendezvénynek van egy olyan hangulata, ami miatt önmagáért is szeretem ezt a gálát. A Palotakoncert egy olyan ikonikus nyárközepi eseménnyé nőtte ki magát, rendkívül nívós környezetben, ahová mindig jó megérkezni. Az Oroszlános udvar olyan környezet, ahol azt érezzük, hogy a műfaj megtalálta a helyét, hiszen megvan az operetthez méltó eleganciája. Az pedig külön öröm, hogy a jubileumra gyakorlatilag napok alatt elfogytak a jegyek, ami egyben azt is jelenti, hogy évről évre sikerül úgy összeválogatni a felcsendülő dalokat, hogy a magyar operett populárius műfajjá váljon.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Laki Péter (fotó: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)

Budapesti Operettszínház

Legolvasottabb

Színház

„Nem a csönd, a némaság jelzi a díj függetlenségét” – újabb reakciók Vilmányi Benett visszautasított elismerése kapcsán

A korábbi Junior Prima díjasok közleménye után Tompa Andrea, Gábor György és Kovács Bálint is közzétette gondolatait a véleményszabadságról, a díjak függetlenségéről és a színészszakma összefogásáról.
Plusz

Patti Smith-napot rendeznek a Freeszfe hallgatói

Jóformán minden művészeti ág képviseli magát október 1-jén a hét helyszínen zajló Patti Smith-napon, koncert, színház, kiállítás, tánc, és megannyi program várja azokat, akik szeretik átlépni a megszokott határokat.
Könyv

5+1 izgalmas könyvbemutató a hamarosan kezdődő Könyvfesztiválon

Kortárs olasz regény, kisiskolásoknak szóló mesék az igazán nehéz kérdésekről, verses antológia a társadalom és az erőszak kapcsolatáról vagy épp történelmi elemzés Trianonról szlovák szemmel: mutatjuk, mire érdemes odafigyelni a hamarosan kezdődő 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
Könyv

Mutatjuk, kik az irodalmi Nobel-díj legnagyobb esélyesei

Michel Houellebecq és Salman Rushdie a két fő várományosa a 2022-es irodalmi Nobel-díjnak, de ezúttal is szoríthatunk Nádas Péterért, illetve Krasznahorkai Lászlóért. Cikkünkben mutatjuk, hogy látják a leghíresebb kortárs írók esélyeit a fogadóirodák.
Klasszikus

„Wagner zenéje úgy hat rám, mint a drog, a mai napig függő vagyok” – Exkluzív interjú Michael Volléval

Budapesten Bachot és Lisztet énekelt korábban, de a világ legnagyobb operaházai elsősorban Wagner-szerepeiről ismerik. Michael Volle október 10-én a Müpába érkezik, ennek kapcsán kedvenc szerepe mellett a zeneszerző iránti rajongásáról is mesélt.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Az év ősbemutatójának választotta az Opernwelt Eötvös Péter darabját

Az egyik legjelentősebb német kulturális folyóirat, az Opernwelt idén is évkönyv formájában összegezte az elmúlt évad legkiválóbb előadásait. Eötvös Péter Berlinben színre vitt, Sleepless című operáját a Zürichi Operában előadott Stefan Wirth-darabbal együtt választották a legjobb ősbemutatónak.
Zenés színház magazin

„Én tehát színésznő lettem!” – 150 éve hunyt el Déryné Széppataki Róza

A 19. század egyik legnépszerűbb színésznője, az első magyar opera-énekesnőként számon tartott művésznő több mint három évtizeden keresztül volt meghatározó és megkerülhetetlen alakja a magyar színházi életnek.
Zenés színház ajánló

A mozikban is láthatók a londoni Royal Opera House előadás-közvetítései

Szeptember végétől a hazai operabarátok is megtekinthetik a világ legnevesebb operaházai között számon tartott londoni Királyi Operaház előadásait: a 2022-23-as évad moziközvetítéseit – köztük több világpremiert – Budapesten és országszerte számos helyszínen tűzik műsorra a filmszínházak.
Zenés színház kritika

Egy elrajzolt valóságkép karikatúrája – kritika az Aranyoskám című előadásról

Három film-szín-játék és az 1848/49-es eseményeket feldolgozó drámai musical, A tizenötödik után a Madách Színház visszatért a könnyedebb, szórakoztató témákhoz. Az Aranyoskám Szirtes Tamás rendezésében azonban több, mint egyszerű vígjáték: humoros formában beszél elfojtott vágyakról, kudarcokról és az emberi kapcsolatokról.
Zenés színház magazin

Az igazi Mária főhadnagy: Lebstück Mária Ludovika, aki Jókainak mondta tollba az élettörténetét

Lebstück Mária neve elsőre talán nem cseng ismerősen, azonban Huszka Jenő Vértől pirosló ősi kard című áriáját, vagy a Ladilomot hallva egyből eszünkbe juthat egy huszárruhába öltözött fiatal nő, Mária főhadnagy.