Zenés színház

Magdalena Fuchsberger: „Minden csak játék”

2017.06.06. 09:37
Ajánlom
A nyitányt és Kunigunda „Glitter and Be Gay" kezdetű áriáját leszámítva a magyar közönség kevéssé ismeri Leonard Bernstein vígoperáját, a Candide-ot. Az idei Bartók Plusz Operafesztiválon a németországi Pforzheim-i Színház vendégjátékában látható az 1956-ban a Broadway-n bemutatott darab. Rendezője az osztrák Magdalena Fuchsberger.

– A zenekritikusok is gondban vannak Bernstein művének besorolásában: musical, operett vagy vígopera jazz elemekkel. Ön szerint miben áll zeneileg a Candide korszerűsége?

– Bernstein sok zenei stílusban otthon volt. Ő maga úgy értelmezte a Candide-ot, mint egy szerelmi vallomást az európai zene irányába. És

valóban olyan művet komponált, ami ellentétes stílusok vad keverékének hat.

Magdalena Fuchsberger

Magdalena Fuchsberger (Fotó/Forrás: www.magdalena-fuchsberger.com)

A zenetudósok a mai napig vitatkoznak róla, és nem jutnak megegyezésre a tekintetben, hogy a Candide musical, vígopera vagy operett. Bernstein minden országra, ahol Candide megfordul, más motívumokat komponált a tangótól a polkáig, egyházi kórustól show-betétekig, a vége pedig úgy hangzik, mintha Gustav Mahler írta volna. Az énekesek, a zenészek és a rendező számára éppen az a kihívás benne, hogy nem lehet egyféle értelmezésbe besorolni. Abban áll ennek a műnek az ereje, hogy leveti magáról a kortárs, modern, klasszikus címkézéseket. Véglegesen soha meg nem fejthető rejtélyként maradt az utókorra.

 Az előadás ismertetőjében úgy fogalmazott, hogy a Candide ízig- vérig road-movie, az emberi szenvedések és remények panoptikumáról. Erre helyezi a hangsúly a rendezésében?

– A Candide témája a vak optimizmustól a felvilágosult kételkedésig tett kalandos utazás. Az emberi tapasztalás örök érvényű stációit járja be Candide, aki naiv fiatalemberként kezdetben azt hiszi, hogy minden úgy jó a világon, ahogy van. Utazásai során a saját bőrén kell megtapasztalnia, hogy ez merő illúzió.

Rendezőként erősen hagyatkoztam a vizuális megoldásokra, éles képváltásokat hívtam segítségül a természeti katasztrófák, a vulkánkitörés, a tengeri viharok, a háború, a kannibalizmus, a rabszolgaság, a holttestek filmszerű megjelenítéséhez. A mese, a szürreális rémálomszerű képek, a dinamikus mozgásokra épülő koreográfia mellett fut egy másik „szál” is:

Candide belső utazása, aki mindenét elvesztve jut közelebb önmagához.

A darab egyik kulcsjelenete a találkozás ifjúkori szerelmével, Kunigundával, aki prostitúcióra kényszerült. Candide nem ismeri fel őt a maga pőre valójában, sőt az egekbe emeli. Aztán a történet végén hályogként hull le a szeméről és foszlik semmivé a nevetséges, hamis optimizmusa.

Jelenet az előadásból

Jelenet az előadásból

 Mennyi komolyságot lehet belevinni ebbe a vígoperába úgy, hogy a fiatalabb közönség is megcélozza?

– Bernstein kora társadalmi szatírájának a szándékával nyúlt a Voltaire mű megzenésítéséhez. A zenés komédia műfajában tálalt komoly mondanivaló oldószere magánál Voltaire-nél is a szatíra, az irónia, a gúny. Ahhoz, hogy egyszerre tartalmas és közönségbarát, a fiatalokat is megszólító előadás szülessen, számomra is elengedhetetlen volt, hogy kövessem az eredeti Candide szellemiségét. Gyors tempóban, vicces, groteszk jelenetsorokkal állítottam színpadra ezt a rohanó és őrült történetet.

 Osztrák és német színházak szabadúszó operarendezőjeként milyen tapasztalatokat szerzett a Pforzheim-i Színházban?

– Szerencsére csodálatos, tehetséges művészekkel dolgozhattam együtt, akik egyaránt megállják a helyüket énekesként, prózai színészként és táncosként. Mindegyikre szükség volt ehhez a darabhoz. Igazi nemzetközi stáb állt össze: Voltaire szerepében az amerikai tenor, musicalénekes Chris Murray, a címszerepet a fiatal német énekes, Johannes Strauss alakítja, Kunigundát a spanyol származású szoprán, Elisandra Melian. Rengeteg saját ötletet vittek bele az előadásba. Izgalmas megoldásnak találtam, hogy a sok kis epizódszerepet a fő szólisták között osztottam el.

A szereplők ki- be bújnak a személyiségükből, minden folyamatos változásban van a színpadon.

Minden csak játék, avagy Shakespeare után szabadon: Színház az egész világ!

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Amikor Pavarottit kifütyülték a milánói Scalában

Mindenkinek lehet gyenge pillanata, még az isteni Lucianónak is, az olasz operaközönség azonban nem elnéző. 1992-ben, egy Don Carlos előadáson még őt is kifütyülték.
Színház

Folytatódik a vita az SZFE körül, ezek a legújabb fejlemények

Megszólalt a kinevezett kuratórium két tagja, az egyetem diákjai videóban válaszoltak.
Vizuál

Raffaello nem szerette az orrát, ezért retusálta azt önarcképein

A reneszánsz olasz festő valószínűleg saját orrának "idealizált" változatát festette meg önarcképein, vélik olasz kutatók.
Zenés színház

„A művészet szépsége, hogy korlátok között szabadok lehetünk”

Az államalapítás ünnepének előestéjén, augusztus 19-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon felcsendülnek a Bánk bán című opera csodaszép, minden magyar számára ismerős dallamai. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében létrejövő produkció főbb szerepeiben Molnár Levente mellett Fischl Mónikát és Mester Viktóriát is láthatja majd a közönség. Az előadás karmesterével, a Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész Kesselyák Gergellyel a közelgő premier kapcsán beszélgettünk.
Színház

Ősbemutatókkal és különlegességekkel készül új évadára a Thália

Augusztus 10-től teljes gőzzel zajlik a munka a Thália Színházban – ettől a naptól folytatódnak a Gyilkosság az Orient Expresszen című nagyszabású produkció próbái, és hamarosan elkezdődnek a felújítópróbák is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Legyünk rá büszkék, és soha ne felejtsük el, honnan érkeztünk!”

Molnár Levente – a nemcsak itthon, de világszerte is ismert és népszerű bariton – nem először alakítja egyik legjelentősebb nemzeti operánk, a Bánk bán címszerepét. Ezúttal augusztus 19-én, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Co-Opera 2020-as bemutatójában, a Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila által rendezett produkcióban kelti majd életre a magyar történelem egyik legismertebb alakját. Az operaénekessel a közelgő premier kapcsán többek között arról is beszélgettünk, mennyire érzi közel magához a kősziklaként helytálló, hazájához és királyához hűséges nemes karakterét.
Zenés színház musical

Hallgass bele a Diana-musicalbe!

A Diana hercegnő életéről szóló musicalt a hivatalos Broadway-bemutató előtt levetíti a Netflix streamingszolgáltató.
Zenés színház interjú

Ősanya és végzetasszony – Interjú Gál Erika operaénekessel

Gál Erika mindkét karaktert elsőrendűen hozza, azonban az egyik sokkal közelebb áll hozzá. Beszélgetésünkben azt is elmondta, melyik. Az operaénekes azt is bevallotta, hogy keveset ácsingózik az újságírók figyelmére. Ezt azonban egyáltalán nem bánja.
Zenés színház interjú

„A művészet szépsége, hogy korlátok között szabadok lehetünk”

Az államalapítás ünnepének előestéjén, augusztus 19-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon felcsendülnek a Bánk bán című opera csodaszép, minden magyar számára ismerős dallamai. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében létrejövő produkció főbb szerepeiben Molnár Levente mellett Fischl Mónikát és Mester Viktóriát is láthatja majd a közönség. Az előadás karmesterével, a Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész Kesselyák Gergellyel a közelgő premier kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház magazin

Amikor Pavarottit kifütyülték a milánói Scalában

Mindenkinek lehet gyenge pillanata, még az isteni Lucianónak is, az olasz operaközönség azonban nem elnéző. 1992-ben, egy Don Carlos előadáson még őt is kifütyülték.