Zenés színház

Mágikus kromatizmus

2017.02.01. 10:27
Ajánlom
Eötvös Péter operáját az évad legizgalmasabb bemutatójának ígérték, és nem is okozott csalódást a García Marquez-regényből készült adaptáció, csupa jóérzéssel távoztam a magyarországi premierről.

Legfőképpen azért, mert egy igazán gyönyörű zene került terítékre. Eötvös ötödik operája a mű, a tavaly a Nemzetiben bemutatott Senza sangue után a második, amit rövid időn belül hallhatott tőle a budapesti közönség. Mégis itt, A szerelemről és más démonokról esetében éreztem azt, hogy az a különleges tónus, színvilág és érzület, melyet Eötvös zenéje hordoz, ezúttal nagyszerűen megtalálta a tárgyát: a spanyol mágikus realizmust.

Fodor Bernadett és Tetiana Zhuravel

Fodor Bernadett és Tetiana Zhuravel (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

Persze, kihívás úgy használni ezt az irodalmi slágerkifejezést, hogy ne tűnjön blődnek, nem is erőltetném túlságosan. Eötvös és a szövegíró, Hamvai Kornél sem teszik, nem hangsúlyozzák a regénybeli időt és helyszínt (a 18. századi spanyol Kolumbia), hanem a történelemből kiemelve mutatják be a történetet. Eötvösnek mindenesetre kapóra jött a téma, hogy a progresszivitásukról nem híres Glyndebourne-i Operafesztiválnak bel canto típusú darabot írjon. Zenéje inkább melankolikus, mint diabolikus, még a legnagyobb csúcspontokban is inkább befelé forduló. Ez nem az, amire Ligeti azt mondta egykor, hogy "csúnya zenét" írtak (bár az sem volt az), hanem olyan, amely könnyedén és gyorsan tanítja meg a saját "nyelvére" a hallgatót.

Impozáns az opera vizuális megjelenítése. Valamiféle fúzióját kapjuk a modern és a klasszikus látványvilágnak:

a színes és úrias öltözékek, egy-két dolmány, rakott szoknya mellett a kortárs rendezői színházhoz tartozó látványelemek - akár a minimalista egyszerűségű fémállvány a második felvonásból, vagy a modern férfiöltönyben gyülekező, maszkos démonok. Helmut Stümer látvány- és jelmeztervező sikerrel keveri tehát a kártyákat, még akkor is, ha a néhol ízléstelen és tolakodó vetítés zavaróan hat.

Silviu Purcărete rendező abbéli igyekezetét, hogy egy zárt közösségben játszódó történetből kiemelje Sierva Maria történetét, félsikernek érzem. Egyrészt, a sokszereplős nagyjelenetek hatásosak, borzongatóak és nagyszerűen festenek.

A századeleji barbarizmus energiái élednek újjá a színpadon, csak éppen új köntösben és új zenei nyelven, a színpadról áradó levegő nehéz és fülledt.

 Másrészt viszont, a rendezésnek nem mindig sikerül áthidalni azt a szakadékot, mely az egyén és a közösség között tátong. Sierva Maria egy passzív főhős - mindig történnek vele a dolgok, soha nem ő alakítja a sorsát. Úgy kell bemutatni őt, mint a vallásos fanatizmus áldozatát, akit démoni erővel száll meg a szerelem. Alakja viszont távol kerül a nézőtől, nehéz beleérezni a sorsába, csupán egy hatalmas tabló egyik kockája lesz. A zenének egy második felvonásbeli ária erejéig sikerül felszámolnia ezt a távolságot, a színpadi megjelenítés viszont aligha enged közel a karakterhez. Még a Cayetano Delaura atyával közös szerelmi jelenet is inkább nyomasztó távolságtartással zajlik: a pár egymásnak háttal, szertartásos lassúsággal vetkőzik, mígnem rájuk nem rontanak a zárda lakói.

Meláth Andrea

Meláth Andrea (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

Tetiana Zhuravel ukrán szoprán törékeny alakja és könnyen képzett hangja révén tökéletes a főhősnő szerepére. Nem primadonnai szerepről van szó, sőt ha tetszik, épp az ellenkezőjéről.

Zhuravel éppen úgy ér el hatást, ahogy ebben a szerepben kell: a hibátlan technika mellé egy fokozott érzelmi töltet párosul.

 Szintén nagyszerű Kovácsházi István a márki szerepében, még ha nem sok teret kap hangi adottságainak megmutatására. Cayetano atya szerepében Haja Zsoltot láttuk, akinek hangja néhol beleveszett a zenekarba. Boncsér Gergely egyre magabiztosabban bánik a hangjával, előadása most ugyan mértéktartó, de ezzel együtt pontos és megbízható volt. Hasonlót mondhatok Cser Krisztiánról, aki a legkarakteresebb hanggal van megáldva a férfiszereplők közül. Egy női triász uralta a mellékszerepeket: Balatoni Éva az őrült Martina szerepében nem csak énekesként, hanem színészként is nagyszerű, Meláth Andrea az apátnő szerepében hátborzongatóan jó előadást nyújt. Fodor Bernadett a fekete szolgáló, Dominga szerepében kiváló.

Eötvös Péter operája mindenképpen erős évkezdés az operában. Én leginkább annak örülök, hogy kilenc évvel az ősbemutató után végre Budapestre is eljutott a darab, ráadásul a szerző vezényletével.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Emlékestet szervez a Nemzeti Törőcsik Mari tiszteletére

Amint a járványhelyzet lehetővé teszi. A megemlékező műsort Bérczes László rendezi.
Színház

Online színházi közvetítések Shakespeare születésnapja alkalmából

Április 23-án William Shakespeare születésnapjára, és halálának ugyanerre a napra eső évfordulójára emlékezik a színházi világ. A Pannonia Entertainment online csatornáján két legautentikus Shakespeare-színház: a Royal Shakespeare Company és a Globe Színház egy-egy előadásának felvételével tisztelegnek a világhírű drámaíró előtt.
Klasszikus

„A klasszikus zene a feleségem, a jazz a szeretőm” - Gyenyisz Macujev a Müpa Home műsorán

Április 22-én a kivételes tehetségű orosz zongorista Gyenyisz Macujev ad online koncertet a Müpa Home közönségének, de ezúttal nem a klasszikus zenei repertoárjának darabjai lesznek hallhatók, hanem megvillantva könnyedebb oldalát, exkluzív jazz-koncerttel jelentkezik.
Vizuál

A Downton Abbey visszatér a mozivászonra

Az azonos című, hat évadot megélt, többszörös díjnyertes sorozat alapján készült 2019-es Downton Abbey filmváltozatának érkezik a folytatása, melyet várhatóan 2021. december 22-én mutatnak be - adta hírül a Telex, a Hollywood Reporterre hivatkozva.
Színház

Megható kisfilm a szeretet erejéről és egymás elfogadásáról

Három ország, három nyelv, három sérült társulat találkozott márciusban az online térben, hogy egy négynapos közös workshop keretében együtt játszanak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Operahősök a nappaliban – Kérdések és válaszok az operáról

Folytatódik az Opera Magazin sorozata, amelyben zenei szakembereket faggatunk az aktuális operajátszási trendekről és a közönség megszólításának lehetséges módjairól. Ezúttal Csák Balázs kritikust, az Operaportál főszerkesztőjét és Farkas Zoltán zenetörténészt, a Bartók Béla Emlékház igazgatóját kérdeztük, akik az online közvetítések pozitívumairól és buktatóiról is beszéltek.
Zenés színház gyász

Elhunyt Jim Steinman, a Vámpírok bálja zeneszerzője

A Grammy-díjas amerikai zeneszerző, producer egy ideje veseelégtelenségben szenvedett. 73 éves korában hunyt el április 19-én.
Zenés színház interjú

Orfeum a háború árnyékában – interjú Laki Péterrel

Laki Péter 2012 óta számos szerepben bizonyított már a Budapesti Operettszínházban, legutóbb a Marica grófnő Zsupánjaként láthatta őt a közönség. Ezúttal az operettirodalom egyik legismertebb darabja, a Csárdáskirálynő Bónijaként áll a nézők elé – online. Az elmúlt időszakról, a zene iránti szeretetéről és az előadás történelmi hátteréről beszélgettünk.
Zenés színház gyász

89 évesen elhunyt Szabó Rózsa operaénekes

Lukács Ervin Kossuth-díjas karmester özvegye, Szabó Rózsa magánénekes halálhírét a Magyar Állami Operaház közölte.
Zenés színház gyász

Elhunyt Szalay Miklós, az Operaház egykori karigazgatója

Szalay Miklóst néhány nappal 86. születésnapja előtt érte a halál – tudatta az Operaház.