Zenés színház

Mágnás Miska: Mesélnek a zöld disznók

2012.08.24. 09:20
Ajánlom
Alföldi Róbert rendezésében a hatalmas zöld disznók nem képtelenségeket, álomvilágba illő sztorit mesélnek, hanem egy bájos történetet egy, a szerelem értékével tisztában levő idős asszonyról, aki megpróbálja unokáját a boldogság felé terelni, a boldogságot kereső parasztleányról és egy apjáért aggódó leányról.

Nagyon sokáig biztos voltam abban, hogy a Mágnás Miska a Rákosi-kor terméke, akkor keletkezett, amikor nemcsak divat volt az arisztokrácia gyalázása, de egyenesen minden szerző kötelessége, lett légyen az színpadra író tollnok, dalszerző vagy filmíró. Keleti Márton filmje mindenesetre a pártállam mindennapjainak szerves része lett, elég gyakran ment a tévében ahhoz, hogy szállóigévé nemesedjen a két Latabár vagy Mészáros Ági egy-egy mondata.

Az utóbbi - aki egyébként a legderekasabban állt helyt a filmben - "szilvalé, rongyő"-zése keltette fel bennem a gyanút: e helyt egy franciás műveltséggel rendelkező család gúnyolása zajlik, míg egy tisztességes magyar arisztokrata inkább a német nyelvben van otthon. Pedig már magának a névnek, a Korláthynak is árulkodónak kellett volna lennie, hiszen elég jól rímel a Károlyira. Vagyis Szirmai Albert és csapata nem en bloc az egész felsőbb osztályt tette nevetség tárgyává, hanem erős Tisza-pártiként a francia anyától származó, farkastorokkal született, erősen beszédhibás nagy ellenfelet és ez ő egész retyerutyáját. Mindazonáltal az 1916-ban, tehát a Károlyi-párt alakulásának idején bemutatott darab kiválóan megfelelt a proletárdiktatúra céljainak. Alig kellett valamit változtatni az arányokon ahhoz, hogy a lányáért aggódó korlátolt és családjának kiszolgáltatott apa történetéből egy, az arisztokráciáról szélsőséges véleményt alkotó pamflet legyen, sok jó zenével.

Vörös Róbert dramaturg nehéz feladata elsősorban is az volt, hogy áttegye a hangsúlyt a kifigurázó jelenetekről a személyes vonzalmakat tárgyalókra: nevezetesen ne a Tasziló-Arisztid viccekből kiollózott Pixi és Mixi meg Korláthy gróf legyen a főhős, hanem sokkal inkább a két szerelmespár, Baracs, a mérnök és Rolla, a Korláthy-lány, valamint Miska, a lovász és Marcsa, a mosogatólány. A megfelelő helyre (át)tett hangsúlyokhoz alkalmazkodott Alföldi Róbert rendezése, illetve Menczel Róbert a realitás fölé emelt, álomképszerűvé tett díszlete.

Olyan álom ez, a szegedi Mágnás Miska, amelyben minden nagyon színes. Nagyon kék Miska és szerelmese ruhája, nagyon vörös az arisztokraták hacukája (Füzér Anni jelmezei), Baracs a természet színeibe öltöztettetett: drappba, bigerli csizmába. Az első - nagyon fehér - rész egy konyhában játszódik, a második részben a leplekkel sajnálatosan rosszul lefedett konyha lesz a bálterem, a harmadik rész pedig odakünn játszódik, a kertben, ahol a sövényből helyes kis óriás disznókat nyírt a pajkos kertész. Alföldi ehhez az álomi díszlethez igazít, amelyben semmi és senki nem az, aminek/akinek látszik. A darab végére a korlátolt apát (Hirtling István) megsajnáljuk. Vérlázítónak tartjuk Miska (Stohl András) pökhendiségét, amikor megérzi, milyen jó úrnak lenni és lerázza magáról Marcsa szerelmét. Marcsán (Radnay Csilla) megesik a szívünk.

Minden esetben, amikor Marcsa belekezdett igen bővérűen előadott kis dalába, a Miskát kicsalogató népdalba, felcsattant a nevetés, vagyis a poénok ismétlése nem fárasztotta a nézőket, ahogy nem fárasztotta a többséget Hirtling István operáló - az y-t elhagyó - Korláthja sem. Rollaaaa, anyááám, Lottiiii! - ordította számtalanszor, az első magánhangzót röviden ejtve, a másodikat nazálisan elnyújtva -, és szinte minden alkalommal elérte a kellő hatást. De nem az jött le ebből, hogy ilyenek voltak, lám csak az arisztokraták, hanem az, hogy ilyen egy arisztokrataparódia. Mellette Náray Erika megbízhatóan adta a grófnőt, hasonlóképpen Haja Zsolt Baracsot. Rácz Rita kecses és elegáns grófkisasszony volt, arról nem is beszélve, hogy énekesi teljesítménye legalább annyival volt színpompásabb a többi résztvevőénél, amennyivel színgazdagabb volt ez az előadás a megszokott, kissé ostoba, a tízes-húszas éveket visszaidéző, bricseszgatyás, gavalléros-dzsentris előadásoknál.

A többi közreműködő pedig a realitás, de még az átlag magyar zenés színház színvonala fölé is emelték ezt az előadást. A más Szirmai-művekből elcsent áriákkal gazdagított nagymama szerepet formáló Molnár Piroska, a család kleptomán összetartója, összefogója, akiről az is kiderül, nemcsak a szíve nagy, de - e verzió szerint - a természete is. A mulatság közben, helyre legények kíséretében megérkező nagyasszony őszinte felsóhajtása - "lám, forr még a kis csupor" - több volt, mint komikus. Ebben az egy kis jelenetben valóban feltárult egy sors, egy régi élet, egy tragédia. Stohl András különösen a Radnay Csillával közös epizódokban mutatkozott vérbeli Miskának: az operett egyik legismertebb kettősét, a Csiribiri kék dolmányt energikusan, mint a vesződések és egymás nyakába borulások történetét adták elő. Stohl igazán érzi a nagy teret, rendkívül sokat mozog, fut, de sosem fullad ki, és sosem érezni azt, hogy a nagy tértől ijedtében, kényszeresen tenné meg köreit. (A legnevezetesebb slágerek egyike, a Cintányéros cudar világ kissé elsikkadt - nem a nagyszerűen teljesítő karmesteren, Silló Istvánon múlott -, talán pont azért, mert az ezt előadók Stohlhoz képest nem érezték annyira jól a teret, hogy hová kell állni, mennyit lehet mozogni.) Radnay Csilla egyetlen jelenetben sem tette közönségessé, legfeljebb csak egyszerűvé a vérmes parasztlány figuráját: ezt az egysíkú szerepet karakteressé, többdimenzióssá alakította. A Pixi és Mixi kettős (Znamenák István, László Zsolt) legfőbb erénye az volt, hogy nem tolakodtak az előtérbe, és nem próbálták meg a kopírozhatatlan Latabárokat másolni.

Alföldi Róbert rendezésében a hatalmas zöld disznók nem képtelenségeket, egy álomvilágba illő sztorit mesélnek, hanem egy bájos történetet egy, a szerelem értékével tisztában levő idős asszonyról, aki megpróbálja unokáját a boldogság felé terelni, a boldogságot kereső parasztleányról és egy apjáért aggódó leányról. E változatnak is vannak dramaturgiai hibái, nem is kevés, és van közte elég súlyos is - miért is kell megtenni Miskát Eleméri grófnak?, miért ez Baracs bosszúja?, miért fontos, hogy a vasút a kastély előtt álljon meg, ha amúgy az uradalmat nem kerüli el? -, ám Alföldi ezeket rendre feledtetni tudja, vagyis a természetellenes zöld hízók uralta kép, azaz a látszat ellenére nem gúnyolja ki sem a műfajt, sem a darabot. Tisztelettel kezeli. Ahogy felsőbb osztálybélieket szokás. Nem a hátuk mögött nevet rajtuk, hanem velük. A sorsukon. A hibáikon.

Kapcsolódó cikkeinkben végigkövethetik az előadás készülésének folyamatát.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A néző bosszantása és kényeztetése – jegyzetek az idei POSZT-ról

Ha valaki valóban egy fesztiválra kíváncsi, arról szeretne összbenyomást kapni, leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Csak látszólag egyszerű megoldás, hogy módszeresen végignézi valamennyi előadást.
Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Tánc

40 évesen Júliát táncolni? Nem lehetetlen!

Kenneth MacMillan Rómeó és Júlia-koreográfiájának címszerepében debütál New Yorkban a 40 éves ragyogó szépség, Stella Abrera.
Zenés színház

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Vizuál

Hollywood elfeledett férfi ikonja

James Dean és Marlon Brando mellett a legnagyobb sztárok közé tartozott - míg rájuk azonban ma is emlékszünk, Montgomery Cliftnek csak zseniális filmjei maradtak fent.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház bartók plusz 2018

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Zenés színház bartók plusz 2018

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Zenés színház opera

Erkel Ferenc, a nemzeti opera megteremtője

Százhuszonöt éve, 1893. június 15-én halt meg Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. A jubileum alkalmából Erkel-emlékévet tartanak.
Zenés színház bartók plusz 2018

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Zenés színház hír

Goethe-éremmel tüntetik ki Eötvös Pétert

A világhírű zeneszerző-karmester, korunk egyik legjelentősebb operaszerzője Német Szövetségi Köztársaság hivatalos érdemjelét veheti át augusztus 28-án Weimarban.