Zenés színház

Magyar énekesnővel mutatták be a Pillangókisasszonyt Amerikában

2019.10.27. 09:55
Ajánlom
Mi marad egy híres énekesnőből, aki immáron kilencvenöt éve halott? Kritikák, megsárgult színlapok, néhány fotó, szerencsésebb esetben pár recsegő gramofonfelvétel. Az utókor ezek alapján próbálja megérteni a művész egykori nagyságát, hiszen szemtanúk és videók nem állnak rendelkezésre. Hogyan lehet megmenteni az egykori csillagokat a feledéstől?

Szamosi Elza korának vitathatatlanul legnagyobb magyar Puccini-énekese volt. Az első hazai Mimì, Cso-cso-szán, Minnie, aki nemcsak szerepeit csiszolhatta a zeneszerzővel, de az ő ajánlásával került ki Amerikába, hogy az ottani első Pillangókisasszony legyen. Itthoni népszerűsége olyan operett-sztárokéval vetekedett mint Fedák Sári vagy Küry Klára. Az Operaház színpadára alig huszonkét évesen Carmenként robbant be. „A közönség, mely ma igen nagy számmal volt az Operaházban, eleinte megütődött a mai Carmenen.

Ismeretlen név, fiatal, új művésznő, akitől legjobb esetben is az igen tehetséges kezdő próbatételét várják, és aki minden várakozás ellenére oly biztos a maga szerepében, mint sok régi művész is alig,

és oly közvetetlen [sic!] az előadásban és olyannyira Carmen, hogy eleinte a hallgató alig tud magának számot adni az álmélkodásáról” – írta a korabeli kritika.

Szamosi_Elza-155544.jpg

Szamosi Elza

Szamosi karrierje Lipcsében indult, majd a Király Színházban és a Népszínházban énekelt – operetteket. Az Operaház 1904 őszén szerződtette, ahol Carmen mellett olyan mezzoszoprán és alt szerepeket formált meg, mint Amneris, Delila, Mignon és Erda. Ezután következett Mimì, majd az ismert és elfeledett verista művek izgalmas nőalakjai, melyek közül természetesen a legfontosabbak Puccini figurái voltak. Szamosi nemzetközi hírnevét a maga korában igen felkapott belga üdülőhelyi koncertekkel alapozta meg Ostendében, ezután következett London és 1906-ban az USA.

Egy évvel később tért vissza az Operaházhoz, melynek 1914-ig maradt tagja, az utolsó években második férjével, a tenorista Környei Bélával alkotva a korszak álompárját. Vélhetően a hang fokozott igénybevétele okozta Szamosi hanyatlását, aki utoljára 1920-ban, mindössze harminckilenc évesen vonult vissza a színpadtól. Az énekesnőnek további négy év adatott meg, váratlanul hunyt el 1924. július 14-én szívgyengeség következtében.

70685064_10156635472413181_3260237514648059904_o-160609.jpg

A Magyar Állami Operaház felújíttatta, majd ünnepélyes keretek között, 2019 szeptemberében felavatta Szamosi Elza sírhelyét. (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Operaház)

Az Operaház Archívumának és Emléktárának dolgozói kötelességüknek érzik a színház elhunyt nagyságai sírjainak ápolását. Szamosi Elza végső nyughelye azonban sokáig ismeretlen volt, míg végül egy temetői nyilvántartásból kiderült, hogy Reisz Józsefné Szamek Erzsébet néven temették el a Kozma utcában. Tavaly májusban az egykori sírból már csak egy borostyánnal benőtt halom maradt egy földbe süllyedt mészkőtáblával. A Puccini-év tiszteletére Kincses Veronika művésznő – Szamosi szerepeinek egyik méltó örököse – javaslatára az örökös tagok maguk közé emelték Szamosi Elzát. Ezután kerülhetett sor a sír felújítására, mely immáron méltó nyughelye lesz az egyik legnagyobb magyar Puccini-énekesnek. Szamosi Elza sírkövét szeptember 19-én – a Puccini-év záróaktusaként – avatta az Operaház a Kozma utcai temetőben.

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2019. őszi számában jelent meg.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Meghalt Josef Abrhám, a Kórház a város szélén Blažej doktora

Az egyik legnépszerűbb cseh színész nyolcvankét éves volt. Bár rengeteg tévéjátékban és filmben játszott, legtöbben a Kórház a város szélén című legendás sorozat Blažej doktoraként emlékeznek rá - adta hírül az ujszo.com szlovák hírportál. 
Könyv

Visszatér a Városmajorba a Margó Fesztivál

Június 9-12. között, az Ünnepi Könyvhéttel egy időben, a Városmajori Szabadtéri Színpadon rendezik meg a Margó Irodalmi Fesztivált, ahol többek közt Nádas Péterrel, Tóth Krisztinával, Romsics Ignáccal, Bereményi Gézával, Péterfy Borival, Zoltán Gáborral és az Alkalmáté Truppal is találkozhatunk.
Vizuál

100 éve lappangó remekműveket árverez el a Virág Judit Galéria

A 25 éves Virág Judit Galéria jubileumi aukcióján Rippl-Rónai József, Vaszary János és Kádár Béla kivételesen értékes alkotása is kalapács alá kerülnek. Mindhárom festmény eddig magángyűjteményekben rejtőzött. A művek két héten át ingyenesen megtekinthetők a Falk Miksa utcai galériában. 
Plusz

A kultúra fogalmát a lehető legtágabban értelmezi a kultúráért és innovációért felelős miniszterjelölt

Csák János a kinevezése előtti meghallgatáson elmondta, az új minisztérium maga is innovációnak tekinthető. A miniszterjelölt kinevezését a bizottság 1 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett 11 szavazattal támogatta.
Vizuál

Jobbnál jobb filmekkel jön az Artmozik éjszakája

Premier előtti vetítések és az elmúlt évek legjobb filmjei várják a filmrajongókat az idei Artmozik éjszakáján, május 20-án késő délutántól másnap hajnalig, öt fővárosi moziban. Ezúttal is filmről filmre vándorolhatunk a Művész, a Puskin, a Toldi, a Tabán és a Kino Cafe mozik között.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Elisabeth Sobotka lesz a Berlini Állami Opera új főigazgatója

A Bregenzi Fesztivál vezetője 2024 szeptemberében kezdheti meg munkáját az intézmény élén. A jelenlegi főigazgató, Matthias Schulz 2025-től a Zürichi Operát vezeti majd.
Zenés színház hír

Rost Andrea tart ősszel mesterkurzust

A világhírű énekesnő PályaStart címmel vezet összetett képzést az ősz folyamán a Magyar Állami Operaházban, melyen operaénekes-növendékek és pályakezdő művészek tökéletesíthetik tudásukat.
Zenés színház hír

Bretz Gábor kapta a Székely Mihály-emlékplakettet

Az Operaház egykori legendás énekesének emlékére létrehozott díjat egy arra érdemes énekesnek adják át, művészi és emberi magatartásának elismerésére. Idén a világszerte ismert basszbaritonra esett a választás.
Zenés színház interjú

„Az igazi nőnek mindig titka van” – interjú Fischl Mónikával

Fischl Mónika az operettirodalom csaknem minden jelentős primadonnaszerepét eljátszotta már, az évad végéhez közeledve pedig többek között a Csárdáskirálynőben és a Marica grófnőben lesz látható a Budapesti Operettszínházban. A színésznővel a nemrég átvett Liszt Ferenc-díjáról, tanításról, az operett és musical kapcsolatáról, valamint az előadások egyedi rendezői koncepciójáról beszélgettünk.
Zenés színház lapszemle

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.