Zenés színház

Magyarországi bemutató: Lear

2016.01.13. 14:06
Ajánlom
Az Opera Shakespeare-évadának egyik súlypontja lesz január 30-án a Lear magyarországi bemutatója. A német Aribert Reimann darabját a müncheni ősbemutatót rendező legendás alkotó, Jean-Pierre Ponnelle munkája nyomán Anger Ferenc viszi színre.

Magyarországra érkezik a legsikeresebb német kortárs opera, amelyet a Bajor Állami Operaház rendelt meg Aribert Reimanntól. Az 1978-as ősbemutató óriási sikert aratott, s ami a kortárs művek között igen ritkán fordul elő: a pozitív szakmai visszhang mellett a közönség tetszését is azonnal elnyerte a vállaltan nem könnyen élvezhető mű. A kritikusok úgy fogalmaztak, hogy a bonyolult zenei anyag minden nehézsége ellenére sikerrel alkalmazkodik az operaértő közönség ízléséhez is.

Tómas Tómasson, Jávorszky György, Stefan Soltész, Ókovács Szilveszter

Tómas Tómasson, Jávorszky György, Stefan Soltész, Ókovács Szilveszter (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia)

Az elmúlt harmincöt évben a német nyelvterület tucatnyi nagyobb és kisebb operaháza mellett San Franciscóban és Tokióban is bemutatták a darabot, az idei évadban pedig Budapest mellett Párizsban is műsorra tűzik.

A hazai operajátszásban nem gyakori a rendezői adaptáció. Aribert Reimann Shakespeare-operájának bemutatója több szempontból is jelentős kulturális esemény: a Magyarországon első alkalommal színre kerülő előadás Jean-Pierre Ponnelle művészete előtt is tiszteleg. A francia rendező Németországban kezdte pályáját, amely később a világ legjelentősebb operaházaiban teljesedett ki – dolgozott persze Bayreuthban, és sok egyéb helyszín mellett a Metropolitanben és a Covent Gardenben is. A Lear ősbemutatójára így emlékezett:

"Az elején valamelyest bizalmatlan voltam az anyaggal... az volt a gondom, hogy a Shakespeare-mű önmagában annyi operai tulajdonsággal bír, hogy egy megkomponált Lear könnyen túlzásnak hathat... de attól a perctől kezdve, hogy megkaptam az első fénymásolt partitúraoldalakat, és rendszeresen találkoztunk, világos lett számomra, hogy ez a Lear lenyűgöző mű lesz."

Ponnelle nyílt, üres színpada a természetet idézi – az alkotó tiszta, technikai állapotot említ, melyben a színpaddeszkák filmes pontossággal kialakított megformálása jelenti a kontrasztot, mint egy mocsárvidék. Ebben olyan színházi formát keresett, amelyben a történet minden anekdotikus historizálástól mentesen elmesélhető. A színészvezetés némileg az ázsiai színházat idézi a kabuki és a bunraku-marionett színház elemeivel. Ponnelle munkája alapján a magyarországi bemutatót Anger Ferenc instruálja rendezőként, a színpadi világot pedig a sikeres, fiatal látványtervező, Zöldy Z Gergely adaptálja.

Lear

Lear

A birodalmát lányai között felosztó Lear történetével az elmúlt évszázadokban több zeneszerző – Berlioz és Debussy is – foglalkozott, Verdi is tervbe vette a téma feldolgozását, másfél évtizede pedig egy finn szerző operáját mutatták be Helsinkiben. A megvaló­sult feldolgozások közül egyértelműen kiemelkedik Aribert Reimann műve. Ahhoz, hogy megértsük a Lear éjfekete világának sajátosságait, érdemes felidézni a szerző életének mozzanatait. Aribert Reimann a második világégés idején, családi tragédiák árnyékában gyerekeskedett neves orgonaművész és énekes-tanár házaspár fiaként. Tízéves korában már zongorára írt darabot, húszas éveiben keresett zon­goristaként és korrepetitorként tűnik fel. Három évtizeden át tanít kortárs ének szakon, emellett zenekari és vokális műveket egyaránt szerez. Minden minőségében: tanárként, dalszerzőként, operakomponistaként is foglalkoztat­ja az emberi hang és annak határai, a szakirodalom az énekesek komponistájaként emlegeti.

Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy egyszerű helyzet elé állítaná énekeseit, sőt: mivel pontosan ismeri az énekhang lehetőségeit, gyakran a megva­lósíthatóság végső határaiig megy el. Az Operaház Lear-premierje kivételes kihívás elé állítja az énekeseket. A bemutatón Tómas Tómasson lép színpadra a címszerepben. A nemzetközi hírű énekes hősbariton címszerepekkel (A bolygó hollandi, Wozzeck) kezdte pályáját. Az izlandi művész világszerte a legjelentékenyebb koncerttermek és operaházak vendége, fellépett többek között a Covent Gardenben, a milánói Scalában, a brüsszeli La Monnaie-ben, a tengerentúlon a Los Angeles-i és a San Franciscó-i Opera is vendégei között köszönthette. Dolgozott mások mellett Riccardo Mutival, Dariel Barenboimmal, Lorin Maazellel.

A budapesti Lear-bemutatón a magyar származású Stefan Soltész áll a dirigensi dobogón, értő irányításával szólal meg Reimann sötét, bonyolult és meditatív zenéje, amely egy zenetörténész szerint szinte fizikailag hat hallgatójára-nézőjére: a kizökkent világot a sikolyok, a recsegések-ropogások, a fogcsikorgatásra emlékeztető erős hanghatások húsbavágó erővel érzékeltetik. A Lear zavarba ejtő, szuverén, monumentális alkotás, amit a zenetudósok korunk legszélsőségesebb, legféktelenebb zenéi között tartanak számon. A különleges hangzásvilágot a Magyar Állami Operaház kiváló szólistái interpretálják – a főbb szerepekben Bátori Éva, Kovácsházi István, Palerdi András, Rálik Szilvia és Sümegi Eszter lép színpadra. Az előadás a január 30-i bemutató után még öt alkalommal látható az Andrássy úti dalszínházban.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Napfény a dörzspapíron” – Szakácsi Sándor, a nyughatatlan lélek

Szakácsi Sándort, bár már gyerekkorában nagy jövőt jósoltak neki a színészi pályán, kisebb korában gúnyolták iskolatársai, felnőttként pedig alkoholproblémákkal küzdött, magát La Mancha lovagjának, szélmalomharcosnak nevezte. Saját bevallása szerint a szerepeiből merített erőt a folytatáshoz.
Klasszikus

A nagyok titkai

Vezető karmesterük, Kirill Petrenko vezényletével adta elő a Berlini Filharmonikusok Csajkovszkij Pikk dáma című operáját, saját koncerttermében, Berlinben. Az április 21-i, koncertszerű előadáson megpróbáltuk kideríteni, mit tudhat az a dirigens, akit egy ilyen jelentőségű zenekar mindenáron magának akart.
Könyv

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor kapta a Libri irodalmi elismeréseit

2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.
Jazz/World

Csak betyárosan: lemezbemutatót és turnézáró koncertet és táncházat tart a Góbé a Fonóban

Online már korábban megjelent, fizikai formájában tavasszal jött ki a Góbé Élem című lemeze, az első nagylemez, amelyet a zenekar megújult felállásában jelentetett meg. A csapat május 28-án turnézáró koncertet, lemezbemutatót tart a Fonóban, amit egy táncházzal fejelnek meg.
Klasszikus

Ne féltsük a kortárs zenét!

Maratoni hosszúságú diplomakoncerten mutatkoztak be május 6-án este a Zeneakadémia harmadéves zeneszerzés és alkalmazott zeneszerzés szakos hallgatói. A rendkívül gazdag és sokszínű programban számos stílus és műfaj szerepelt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Csipike történetén keresztül nekünk is megadatik az önmagunkra találás lehetősége” – beszélgetés Molnár Levente operaénekessel

Csipikének, a fontoskodó, de jószándékú törpének kalandos történetei számos gyermek és felnőtt szívét meghódították már. Fodor Sándor meséje a Coopera gondozásában hamarosan egy családi opera formájában elevenedik majd meg. A készülő mű ötletgazdájával és művészeti vezetőjével, Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas operaénekessel beszélgettünk egyebek mellett arról, milyen fejlődésen megy keresztül a történet során, és mi mindenre tanít meg bennünket is ez az erdélyi gyerekek és felnőttek körében egyaránt ismert és kedvelt kis mesehős.
Zenés színház hír

Elisabeth Sobotka lesz a Berlini Állami Opera új főigazgatója

A Bregenzi Fesztivál vezetője 2024 szeptemberében kezdheti meg munkáját az intézmény élén. A jelenlegi főigazgató, Matthias Schulz 2025-től a Zürichi Operát vezeti majd.
Zenés színház hír

Rost Andrea tart ősszel mesterkurzust

A világhírű énekesnő PályaStart címmel vezet összetett képzést az ősz folyamán a Magyar Állami Operaházban, melyen operaénekes-növendékek és pályakezdő művészek tökéletesíthetik tudásukat.
Zenés színház hír

Bretz Gábor kapta a Székely Mihály-emlékplakettet

Az Operaház egykori legendás énekesének emlékére létrehozott díjat egy arra érdemes énekesnek adják át, művészi és emberi magatartásának elismerésére. Idén a világszerte ismert basszbaritonra esett a választás.
Zenés színház interjú

„Az igazi nőnek mindig titka van” – interjú Fischl Mónikával

Fischl Mónika az operettirodalom csaknem minden jelentős primadonnaszerepét eljátszotta már, az évad végéhez közeledve pedig többek között a Csárdáskirálynőben és a Marica grófnőben lesz látható a Budapesti Operettszínházban. A színésznővel a nemrég átvett Liszt Ferenc-díjáról, tanításról, az operett és musical kapcsolatáról, valamint az előadások egyedi rendezői koncepciójáról beszélgettünk.