Zenés színház

Márta István: Az utolsó percig kísérletezünk

2010.10.06. 07:40
Ajánlom
Az idei Budapesti Őszi Fesztivál egyik legizgalmasabb zenei eseményének ígérkezik Márta István Szálinger Balázs librettójára komponált operatóriuma, a Csodálatos mobilvilág. Márta Istvánt elsőként arról kérdeztük, hogy milyen a kapcsolata a mobilvilággal.

- Nyilvánvaló, hogy a mobiltelefon már messze túlmutat azon, hogy kommunikációs eszköz: testünk, szellemünk, lelkünk részévé vált. Ha tetszik, ha nem, van, akinek a füle, a szeme, a szája, az orra, az érzékszervpótlója. Abban nem foglalnék állást, ez jó vagy rossz. Aki engem ismer, az tudja, hogy mobiltelefon-filmecskéket, werkfilmeket, etűdöket csinálok már több esztendeje, Sőt, két mobiltelefonfilm-fesztivált is rendeztem. A pillanatnyiság adta lehetőség révén azonnal tudok reagálni a világra, mi több, lehet, hogy én magam is tudom azt valamennyire manipulálni.

- Zeneileg és színpadilag milyen megközelítésre törekedtek? Mennyire lesz megkomponált zenemű, illetve improvizatív az előadás?

- Az ember és a mobiltelefon kapcsolatából indultunk ki Szálinger Balázzsal, aki hagyományos operalibrettót írt egy teljesen szokványosnak tűnő kapcsolatról. Egy házaspár kapcsolatáról, amelyben a telefon és az a szakrális világ, ami körülvesz minket, valamilyen módon alakítja az életüket. Nagyon fontos szereplő a Hír angyala, aki a térerőt ránk borítja, emellett van a Jó és a Rossz, továbbá a Nő és a Férfi és az ő Lelkiismerete. Az Opera művészeiből alakult kamaraegyüttest Szennai Kálmán vezényli. A zene eklektikus, mint a világ, amelyben most élünk, ahol a zene Bachtól Beethovenig sokszor csak háttérzörejként van jelen. Az én zeném az elejétől a végéig megkomponált, huszonnégy fejezetből álló operatórium, és nagyon kevés benne az improvizációs lehetőség.

- A műfajok kereszteződését választotta?

- Egyrészt a szerkezete picit az oratóriumra hasonlít, közben a szcenírozása egyértelműen operai jellegű. Vannak benne statikus oratóriumi tételek és mozgalmas jelenetek. Tehát valahol a kettő között lebeg.

- Mennyire teszik idézőjelbe a mobilcivilizáció csodálatos mivoltát? Kihallható belőle némi irónia is?

- Ki-ki döntse el. Az énekbeszéd, az áriák, a recitativók, az ariosók, a passacagliára emlékeztető zenei forma vagy egy furcsa a cappella kvartett: mindezekkel megpróbáltam az európai zenetörténetből kimetszeni egy-egy szeletet, és azokat egy új stiláris minőségben összerakni. Az énekesek egyébként bizonyos helyeken prózában szólalnak meg, és a prózai színészeknek is vannak énekelt részeik.

- A téma találta meg önt, vagy ön találta témára?

- Régóta foglalkoztat a kérdés, hogy miként lehet "megzenésíteni" az ember és telefon kapcsolatot. A darab eleji figyelmeztetés, hogy kapcsolják be a mobiltelefont, azt sugallja, egyfajta interaktivitásról lesz szó. Most dolgozunk azon, miként tudjuk tartani a közönséggel a kapcsolatot a telefonokon keresztül. Keressük azt a technikát, amelynek a segítségével, ha a közönség bekapcsolja a telefont, audiovizuális impulzusokat tudunk adni. Úgy nézi ki, hogy kapunk száz-kétszáz Blackberry készüléket, s ezeken keresztül kap az előadás közben a közönség információkat.

- Tehát abszolút kísérleti jellegű az előadás?

- Igen, kicsit bonyolultabb, mint amilyennek elgondoltam. Például a kvázi-nyitányt, az előjátékot is úgy képzeltem el, hogy mobiltelefonon szólal meg, és szép lassan átmegy élő zenébe. Az utolsó pillanatig kísérletezünk. A hangok, a ritmusok, az ütemek a helyén vannak, most lehet elkezdeni játszani az anyaggal.

- Az elejétől evidens volt a koprodukció a Magyar Állami Operaházzal és a Budapesti Őszi Fesztivállal?

- Hármas koprodukció nélkül nem tudtuk volna megcsinálni. A három intézmény adta össze a pénzt az előadáshoz, utána pedig castingoltunk Szikora Jánossal. Nem mintha nem ismerném az Operaház énekeseit, ám arra gondoltam, hogy csak úgy tudom megcsinálni a darabot, ha olyan énekeseket találok partnernek, akik százszázalékosan részt vesznek ebben a játékban. A választásoknak megfelelően alakítottam a hangok világát, tulajdonképp személyre szabottan készült az opera. Egy zeneszerzőnek ez egy nagyon nagy lehetőség.

- Az Erkel-évfordulóra szánt szvitet leszámítva önálló zeneszerzőként manapság ritkán hallat magáról.

- Úgy látszik, most jött el az idő, hogy többet tudok foglalkozni a zeneszerzéssel. Az Új Színházban olyan jó a csapatmunka, hogy talán egy picit lazíthatok. Egy nagyobb szabású oratorikus műre kértek fel, ennek nyáron lesz a bemutatója, és tervezek még egy gyerekeknek szóló operát is a Magyar Állami Operaházban. Valahogy annyira megszerettem az énekeseimet, színészeimet, hogy rájöttem: a zeneszerzés - tanult szakmám és hivatásom - tényleg fantasztikus dolog, ha jók az előadók és a csapat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Hiába fest jobban Szűz Mária a restaurálás után, a tulajdonos reklamál

Ez már nem az, akit ismert és szeretett, állítja, miután egy restaurátor szebb küllemet varázsolt a szobrának. Akár bíróság elé is kerülhet az ügy. Inverz „bundás Krisztus”-eset Lengyelországból.
Vizuál

Mindkét magyar film Ezüst Medvét nyert Berlinben

Mindkét magyar filmet, Nagy Dénes Természetes fény és Fliegauf Bence Rengeteg című alkotását is díjazták a 71. Berlini Filmfesztiválon. Míg Nagy Dénes a legjobb rendezőnek járó trófeát vehette át, addig Kizlinger Lilla a Legjobb Mellékszereplő díját nyerte el a Rengetegben nyújtott alakításáért.
Színház

Bakos-Kiss Gábor lett a Győri Nemzeti Színház új igazgatója

A kilenctagú szakmai bizottság javaslatára Bakos-Kiss Gábort választották a Győri Nemzeti Színház élére – tudatta Facebook-oldalán Dr. Dézsi Csaba András, Győr polgármestere. Az új igazgató 2021. július 1-jétől vezetheti a színházat.
Plusz

Ezek a 75 éves David Gilmour kedvenc Pink Floyd-dalai

Ma ünnepli 75. születésnapját David Gilmour, a Pink Floyd szólógitárosa, aki egyébként a basszusgitártól a billentyűkön át a szaxofonig számos hangszeren játszik, mégis karakteres húrhajlításairól, összetéveszthetetlen soundjáról és kitartott hangjairól ismerünk.
Vizuál

90 év után bukkant fel a magyar származású Amrita Sher-Gil festménye

Az indiai Frida Kahlóként is emlegetett magyar származású festőnő portréja akár a 2,8 millió dolláros (849 millió forint) leütési árat is elérheti a Christie's aukciósház árverésén.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Agyhullámok zenéje – interjú Somogyi Szilárddal

A Pendragon-legenda és az Abigél után új előadással bővül a Budapesti Operettszínház online repertoárja. A Virágot Algernonnak 2015-ben hódította meg a Raktárszínház színpadát, az előadás rendezőjével Somogyi Szilárddal a felvétel körülményeiről, a jelenről és a következő produkcióról beszélgettünk.
Zenés színház gyász

Elhunyt Palcsó Sándor operaénekes

A kétszeres Liszt Ferenc-díjas operaénekest, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagját 91 éves korában érte a halál.
Zenés színház hír

Az autósmozik mintájára autósszínházat terveznek Manchesterben

Musical koncertekkel indulna a nyári színházi szezon Manchesterben, ahol mindenki élőben, de biztonságban, a saját autójában ülve élvezhetné az előadásokat.
Zenés színház ajánló

Börtöndráma az Operaházban

A megrázó erejű Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című Jake Heggie-operával folytatódik az Opera Otthonra fizetős streamsorozata. Az Almási-Tóth András rendezte produkció szombaton Meláth Andrea és Sólyom-Nagy Máté főszereplésével látható.
Zenés színház magazin

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.