Zenés színház

Márta István: Az utolsó percig kísérletezünk

2010.10.06. 07:40
Ajánlom
Az idei Budapesti Őszi Fesztivál egyik legizgalmasabb zenei eseményének ígérkezik Márta István Szálinger Balázs librettójára komponált operatóriuma, a Csodálatos mobilvilág. Márta Istvánt elsőként arról kérdeztük, hogy milyen a kapcsolata a mobilvilággal.

- Nyilvánvaló, hogy a mobiltelefon már messze túlmutat azon, hogy kommunikációs eszköz: testünk, szellemünk, lelkünk részévé vált. Ha tetszik, ha nem, van, akinek a füle, a szeme, a szája, az orra, az érzékszervpótlója. Abban nem foglalnék állást, ez jó vagy rossz. Aki engem ismer, az tudja, hogy mobiltelefon-filmecskéket, werkfilmeket, etűdöket csinálok már több esztendeje, Sőt, két mobiltelefonfilm-fesztivált is rendeztem. A pillanatnyiság adta lehetőség révén azonnal tudok reagálni a világra, mi több, lehet, hogy én magam is tudom azt valamennyire manipulálni.

- Zeneileg és színpadilag milyen megközelítésre törekedtek? Mennyire lesz megkomponált zenemű, illetve improvizatív az előadás?

- Az ember és a mobiltelefon kapcsolatából indultunk ki Szálinger Balázzsal, aki hagyományos operalibrettót írt egy teljesen szokványosnak tűnő kapcsolatról. Egy házaspár kapcsolatáról, amelyben a telefon és az a szakrális világ, ami körülvesz minket, valamilyen módon alakítja az életüket. Nagyon fontos szereplő a Hír angyala, aki a térerőt ránk borítja, emellett van a Jó és a Rossz, továbbá a Nő és a Férfi és az ő Lelkiismerete. Az Opera művészeiből alakult kamaraegyüttest Szennai Kálmán vezényli. A zene eklektikus, mint a világ, amelyben most élünk, ahol a zene Bachtól Beethovenig sokszor csak háttérzörejként van jelen. Az én zeném az elejétől a végéig megkomponált, huszonnégy fejezetből álló operatórium, és nagyon kevés benne az improvizációs lehetőség.

- A műfajok kereszteződését választotta?

- Egyrészt a szerkezete picit az oratóriumra hasonlít, közben a szcenírozása egyértelműen operai jellegű. Vannak benne statikus oratóriumi tételek és mozgalmas jelenetek. Tehát valahol a kettő között lebeg.

- Mennyire teszik idézőjelbe a mobilcivilizáció csodálatos mivoltát? Kihallható belőle némi irónia is?

- Ki-ki döntse el. Az énekbeszéd, az áriák, a recitativók, az ariosók, a passacagliára emlékeztető zenei forma vagy egy furcsa a cappella kvartett: mindezekkel megpróbáltam az európai zenetörténetből kimetszeni egy-egy szeletet, és azokat egy új stiláris minőségben összerakni. Az énekesek egyébként bizonyos helyeken prózában szólalnak meg, és a prózai színészeknek is vannak énekelt részeik.

- A téma találta meg önt, vagy ön találta témára?

- Régóta foglalkoztat a kérdés, hogy miként lehet "megzenésíteni" az ember és telefon kapcsolatot. A darab eleji figyelmeztetés, hogy kapcsolják be a mobiltelefont, azt sugallja, egyfajta interaktivitásról lesz szó. Most dolgozunk azon, miként tudjuk tartani a közönséggel a kapcsolatot a telefonokon keresztül. Keressük azt a technikát, amelynek a segítségével, ha a közönség bekapcsolja a telefont, audiovizuális impulzusokat tudunk adni. Úgy nézi ki, hogy kapunk száz-kétszáz Blackberry készüléket, s ezeken keresztül kap az előadás közben a közönség információkat.

- Tehát abszolút kísérleti jellegű az előadás?

- Igen, kicsit bonyolultabb, mint amilyennek elgondoltam. Például a kvázi-nyitányt, az előjátékot is úgy képzeltem el, hogy mobiltelefonon szólal meg, és szép lassan átmegy élő zenébe. Az utolsó pillanatig kísérletezünk. A hangok, a ritmusok, az ütemek a helyén vannak, most lehet elkezdeni játszani az anyaggal.

- Az elejétől evidens volt a koprodukció a Magyar Állami Operaházzal és a Budapesti Őszi Fesztivállal?

- Hármas koprodukció nélkül nem tudtuk volna megcsinálni. A három intézmény adta össze a pénzt az előadáshoz, utána pedig castingoltunk Szikora Jánossal. Nem mintha nem ismerném az Operaház énekeseit, ám arra gondoltam, hogy csak úgy tudom megcsinálni a darabot, ha olyan énekeseket találok partnernek, akik százszázalékosan részt vesznek ebben a játékban. A választásoknak megfelelően alakítottam a hangok világát, tulajdonképp személyre szabottan készült az opera. Egy zeneszerzőnek ez egy nagyon nagy lehetőség.

- Az Erkel-évfordulóra szánt szvitet leszámítva önálló zeneszerzőként manapság ritkán hallat magáról.

- Úgy látszik, most jött el az idő, hogy többet tudok foglalkozni a zeneszerzéssel. Az Új Színházban olyan jó a csapatmunka, hogy talán egy picit lazíthatok. Egy nagyobb szabású oratorikus műre kértek fel, ennek nyáron lesz a bemutatója, és tervezek még egy gyerekeknek szóló operát is a Magyar Állami Operaházban. Valahogy annyira megszerettem az énekeseimet, színészeimet, hogy rájöttem: a zeneszerzés - tanult szakmám és hivatásom - tényleg fantasztikus dolog, ha jók az előadók és a csapat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Rudolf Péter ismertette a Vígszínház következő évadának terveit

A Vígszínház új igazgatója kilenc bemutatót tervez, köztük egy zenés produkció premierjét az intézmény alapításának 125-dik évfordulója alkalmából, jövő májusban.
Színház

Ragályi Elemér, Cserhalmi György, Molnár Piroska és további hetven művész emelt szót az SZFE ügyében

Az Emmy- és Kossuth-díjas operatőr, filmrendező, Ragályi Elemér kezdeményezésére született nyílt levél aláírói arra kérik Semjén Zsoltot, hogy vonja vissza a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakításáról szóló törvényjavaslatot. FRISSÍTVE!
Színház

Újabb nyílt levél az SZFE modellváltásáról szóló törvény kapcsán

Több mint hetven színész, rendező, színházi művész támogatta aláírásával a Színművészeti Egyetem modellváltását lehetővé tevő törvényt.
Klasszikus

Elhunyt Ida Haendel, az egykori csodagyerek, akinek Sibelius gratulált

Lengyelországban született, háromévesen felfedezték zenei tehetségét. Kanadában élte le élete jelentős részét. Sibelius levélben gratulált neki a hegedűversenyének előadásáért.
Színház

Szabó Magda: Régimódi történet – online közvetítés

A Tasnádi Csaba által rendezett történet visszarepít a múltba, ahol hasonló problémákkal küzdöttek Szabó Magda hősei, mint a mostaniak, csak szebb ruhákban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Szántó Andrea: „Tőlem kérdezed, aki nem vagyok dívatípus?”

Mezzoszoprán és alt szerepekben egyaránt tündököl: Juditként érzékeny és megejtő, Carmenként vad és szenvedélyes. Ha nem söpri el a bemutatót a világjárvány, Kundry szerepében mutatkozott volna be az Operaház új Parsifal-előadásában. Szántó Andreát március elején faggattam operákról, operaszerepekről, de óhatatlanul is magasabb kérdések felé terelődött a beszélgetés.
Zenés színház hír

Szabadtéri koncertsorozatot indít júliusban az Operettszínház

A musical és az operett szerelmeseinek egyaránt kínálnak könnyed, nyáresti szórakozást egy különleges belvárosi helyszínen, a Pesti Vármegyeháza udvarán.
Zenés színház hír

A jövő héten nyit a milánói Scala

A koronavírus-járvány miatti négy hónapos kényszerszünet után a koncerten a közönség és az énekesek számát is csökkentette az operaház.
Zenés színház koktélparti

Brünnhilde és Wotan pszichológiája – 150 éve mutatták be A walkürt

A főisten leszállt a halandók közé, hogy fiút nemzzen. A fiú és ikerhúga között szerelem gyúlt, amely nyomán felsejlettek a múlt traumái. Brünnhilde pedig integritást nyert azáltal, hogy szembeszállt apjával. Wagner tetralógiája nem csak a zenetudomány, hanem a pszichológia számára is kutatási terület.
Zenés színház hír

Jövőre halasztják a Marton Éva Nemzetközi Énekversenyt

A koronavírus-járvány miatt 2021 őszére halasztja az idén minden eddiginél több jelentkezőt vonzó IV. Marton Éva Nemzetközi Énekversenyt a Zeneakadémia.