Zenés színház

Márta István: Az utolsó percig kísérletezünk

2010.10.06. 07:40
Ajánlom
Az idei Budapesti Őszi Fesztivál egyik legizgalmasabb zenei eseményének ígérkezik Márta István Szálinger Balázs librettójára komponált operatóriuma, a Csodálatos mobilvilág. Márta Istvánt elsőként arról kérdeztük, hogy milyen a kapcsolata a mobilvilággal.

- Nyilvánvaló, hogy a mobiltelefon már messze túlmutat azon, hogy kommunikációs eszköz: testünk, szellemünk, lelkünk részévé vált. Ha tetszik, ha nem, van, akinek a füle, a szeme, a szája, az orra, az érzékszervpótlója. Abban nem foglalnék állást, ez jó vagy rossz. Aki engem ismer, az tudja, hogy mobiltelefon-filmecskéket, werkfilmeket, etűdöket csinálok már több esztendeje, Sőt, két mobiltelefonfilm-fesztivált is rendeztem. A pillanatnyiság adta lehetőség révén azonnal tudok reagálni a világra, mi több, lehet, hogy én magam is tudom azt valamennyire manipulálni.

- Zeneileg és színpadilag milyen megközelítésre törekedtek? Mennyire lesz megkomponált zenemű, illetve improvizatív az előadás?

- Az ember és a mobiltelefon kapcsolatából indultunk ki Szálinger Balázzsal, aki hagyományos operalibrettót írt egy teljesen szokványosnak tűnő kapcsolatról. Egy házaspár kapcsolatáról, amelyben a telefon és az a szakrális világ, ami körülvesz minket, valamilyen módon alakítja az életüket. Nagyon fontos szereplő a Hír angyala, aki a térerőt ránk borítja, emellett van a Jó és a Rossz, továbbá a Nő és a Férfi és az ő Lelkiismerete. Az Opera művészeiből alakult kamaraegyüttest Szennai Kálmán vezényli. A zene eklektikus, mint a világ, amelyben most élünk, ahol a zene Bachtól Beethovenig sokszor csak háttérzörejként van jelen. Az én zeném az elejétől a végéig megkomponált, huszonnégy fejezetből álló operatórium, és nagyon kevés benne az improvizációs lehetőség.

- A műfajok kereszteződését választotta?

- Egyrészt a szerkezete picit az oratóriumra hasonlít, közben a szcenírozása egyértelműen operai jellegű. Vannak benne statikus oratóriumi tételek és mozgalmas jelenetek. Tehát valahol a kettő között lebeg.

- Mennyire teszik idézőjelbe a mobilcivilizáció csodálatos mivoltát? Kihallható belőle némi irónia is?

- Ki-ki döntse el. Az énekbeszéd, az áriák, a recitativók, az ariosók, a passacagliára emlékeztető zenei forma vagy egy furcsa a cappella kvartett: mindezekkel megpróbáltam az európai zenetörténetből kimetszeni egy-egy szeletet, és azokat egy új stiláris minőségben összerakni. Az énekesek egyébként bizonyos helyeken prózában szólalnak meg, és a prózai színészeknek is vannak énekelt részeik.

- A téma találta meg önt, vagy ön találta témára?

- Régóta foglalkoztat a kérdés, hogy miként lehet "megzenésíteni" az ember és telefon kapcsolatot. A darab eleji figyelmeztetés, hogy kapcsolják be a mobiltelefont, azt sugallja, egyfajta interaktivitásról lesz szó. Most dolgozunk azon, miként tudjuk tartani a közönséggel a kapcsolatot a telefonokon keresztül. Keressük azt a technikát, amelynek a segítségével, ha a közönség bekapcsolja a telefont, audiovizuális impulzusokat tudunk adni. Úgy nézi ki, hogy kapunk száz-kétszáz Blackberry készüléket, s ezeken keresztül kap az előadás közben a közönség információkat.

- Tehát abszolút kísérleti jellegű az előadás?

- Igen, kicsit bonyolultabb, mint amilyennek elgondoltam. Például a kvázi-nyitányt, az előjátékot is úgy képzeltem el, hogy mobiltelefonon szólal meg, és szép lassan átmegy élő zenébe. Az utolsó pillanatig kísérletezünk. A hangok, a ritmusok, az ütemek a helyén vannak, most lehet elkezdeni játszani az anyaggal.

- Az elejétől evidens volt a koprodukció a Magyar Állami Operaházzal és a Budapesti Őszi Fesztivállal?

- Hármas koprodukció nélkül nem tudtuk volna megcsinálni. A három intézmény adta össze a pénzt az előadáshoz, utána pedig castingoltunk Szikora Jánossal. Nem mintha nem ismerném az Operaház énekeseit, ám arra gondoltam, hogy csak úgy tudom megcsinálni a darabot, ha olyan énekeseket találok partnernek, akik százszázalékosan részt vesznek ebben a játékban. A választásoknak megfelelően alakítottam a hangok világát, tulajdonképp személyre szabottan készült az opera. Egy zeneszerzőnek ez egy nagyon nagy lehetőség.

- Az Erkel-évfordulóra szánt szvitet leszámítva önálló zeneszerzőként manapság ritkán hallat magáról.

- Úgy látszik, most jött el az idő, hogy többet tudok foglalkozni a zeneszerzéssel. Az Új Színházban olyan jó a csapatmunka, hogy talán egy picit lazíthatok. Egy nagyobb szabású oratorikus műre kértek fel, ennek nyáron lesz a bemutatója, és tervezek még egy gyerekeknek szóló operát is a Magyar Állami Operaházban. Valahogy annyira megszerettem az énekeseimet, színészeimet, hogy rájöttem: a zeneszerzés - tanult szakmám és hivatásom - tényleg fantasztikus dolog, ha jók az előadók és a csapat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.
Zenés színház kritika

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.