Zenés színház

Márta István: Az utolsó percig kísérletezünk

2010.10.06. 07:40
Ajánlom
Az idei Budapesti Őszi Fesztivál egyik legizgalmasabb zenei eseményének ígérkezik Márta István Szálinger Balázs librettójára komponált operatóriuma, a Csodálatos mobilvilág. Márta Istvánt elsőként arról kérdeztük, hogy milyen a kapcsolata a mobilvilággal.

- Nyilvánvaló, hogy a mobiltelefon már messze túlmutat azon, hogy kommunikációs eszköz: testünk, szellemünk, lelkünk részévé vált. Ha tetszik, ha nem, van, akinek a füle, a szeme, a szája, az orra, az érzékszervpótlója. Abban nem foglalnék állást, ez jó vagy rossz. Aki engem ismer, az tudja, hogy mobiltelefon-filmecskéket, werkfilmeket, etűdöket csinálok már több esztendeje, Sőt, két mobiltelefonfilm-fesztivált is rendeztem. A pillanatnyiság adta lehetőség révén azonnal tudok reagálni a világra, mi több, lehet, hogy én magam is tudom azt valamennyire manipulálni.

- Zeneileg és színpadilag milyen megközelítésre törekedtek? Mennyire lesz megkomponált zenemű, illetve improvizatív az előadás?

- Az ember és a mobiltelefon kapcsolatából indultunk ki Szálinger Balázzsal, aki hagyományos operalibrettót írt egy teljesen szokványosnak tűnő kapcsolatról. Egy házaspár kapcsolatáról, amelyben a telefon és az a szakrális világ, ami körülvesz minket, valamilyen módon alakítja az életüket. Nagyon fontos szereplő a Hír angyala, aki a térerőt ránk borítja, emellett van a Jó és a Rossz, továbbá a Nő és a Férfi és az ő Lelkiismerete. Az Opera művészeiből alakult kamaraegyüttest Szennai Kálmán vezényli. A zene eklektikus, mint a világ, amelyben most élünk, ahol a zene Bachtól Beethovenig sokszor csak háttérzörejként van jelen. Az én zeném az elejétől a végéig megkomponált, huszonnégy fejezetből álló operatórium, és nagyon kevés benne az improvizációs lehetőség.

- A műfajok kereszteződését választotta?

- Egyrészt a szerkezete picit az oratóriumra hasonlít, közben a szcenírozása egyértelműen operai jellegű. Vannak benne statikus oratóriumi tételek és mozgalmas jelenetek. Tehát valahol a kettő között lebeg.

- Mennyire teszik idézőjelbe a mobilcivilizáció csodálatos mivoltát? Kihallható belőle némi irónia is?

- Ki-ki döntse el. Az énekbeszéd, az áriák, a recitativók, az ariosók, a passacagliára emlékeztető zenei forma vagy egy furcsa a cappella kvartett: mindezekkel megpróbáltam az európai zenetörténetből kimetszeni egy-egy szeletet, és azokat egy új stiláris minőségben összerakni. Az énekesek egyébként bizonyos helyeken prózában szólalnak meg, és a prózai színészeknek is vannak énekelt részeik.

- A téma találta meg önt, vagy ön találta témára?

- Régóta foglalkoztat a kérdés, hogy miként lehet "megzenésíteni" az ember és telefon kapcsolatot. A darab eleji figyelmeztetés, hogy kapcsolják be a mobiltelefont, azt sugallja, egyfajta interaktivitásról lesz szó. Most dolgozunk azon, miként tudjuk tartani a közönséggel a kapcsolatot a telefonokon keresztül. Keressük azt a technikát, amelynek a segítségével, ha a közönség bekapcsolja a telefont, audiovizuális impulzusokat tudunk adni. Úgy nézi ki, hogy kapunk száz-kétszáz Blackberry készüléket, s ezeken keresztül kap az előadás közben a közönség információkat.

- Tehát abszolút kísérleti jellegű az előadás?

- Igen, kicsit bonyolultabb, mint amilyennek elgondoltam. Például a kvázi-nyitányt, az előjátékot is úgy képzeltem el, hogy mobiltelefonon szólal meg, és szép lassan átmegy élő zenébe. Az utolsó pillanatig kísérletezünk. A hangok, a ritmusok, az ütemek a helyén vannak, most lehet elkezdeni játszani az anyaggal.

- Az elejétől evidens volt a koprodukció a Magyar Állami Operaházzal és a Budapesti Őszi Fesztivállal?

- Hármas koprodukció nélkül nem tudtuk volna megcsinálni. A három intézmény adta össze a pénzt az előadáshoz, utána pedig castingoltunk Szikora Jánossal. Nem mintha nem ismerném az Operaház énekeseit, ám arra gondoltam, hogy csak úgy tudom megcsinálni a darabot, ha olyan énekeseket találok partnernek, akik százszázalékosan részt vesznek ebben a játékban. A választásoknak megfelelően alakítottam a hangok világát, tulajdonképp személyre szabottan készült az opera. Egy zeneszerzőnek ez egy nagyon nagy lehetőség.

- Az Erkel-évfordulóra szánt szvitet leszámítva önálló zeneszerzőként manapság ritkán hallat magáról.

- Úgy látszik, most jött el az idő, hogy többet tudok foglalkozni a zeneszerzéssel. Az Új Színházban olyan jó a csapatmunka, hogy talán egy picit lazíthatok. Egy nagyobb szabású oratorikus műre kértek fel, ennek nyáron lesz a bemutatója, és tervezek még egy gyerekeknek szóló operát is a Magyar Állami Operaházban. Valahogy annyira megszerettem az énekeseimet, színészeimet, hogy rájöttem: a zeneszerzés - tanult szakmám és hivatásom - tényleg fantasztikus dolog, ha jók az előadók és a csapat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Klasszikus

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Jazz/World

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.
Jazz/World

Gyönyörű örmény népdalfeldolgozással jelentkezik az Antal Gábor Trió

Nem sokkal a megalakulásuk után máris nemzetközi versenyről hozta el a fődíjat a trió, akiknek örmény népzenéből ihletett új szerzeménye most a Fidelión debütál. Cikkünkben a zenekar történetéről és terveikről is mesélnek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház operaház

Elmaradnak a Billy Elliot előadásai

Tizenöt előadás marad el a két éve futó Billy Elliotból. A közelmúltban kormányközeli oldalról kritizált musicalnek egy ezernyolcszáz férőhelyes színházat kellene megtöltenie gyakran naponta kétszer.
Zenés színház interjú

Lőrinczy György: Ezen az úton mennék tovább

Az Operettszínház főigazgatója büszke arra, hogy sokszínű intézményt vezethet és újfajta közönséget vonz a színházuk. A kultura.hu-nak adott interjúban azt is bejelentette, újra pályázik a vezetői pozícióra.
Zenés színház veszprémfest

José Cura: „A művészetben nincs helye a skatulyáknak”

José Cura az olasz operairodalom slágereivel és a West Side Story fináléjával tér vissza a VeszprémFestre. Ebből az alkalomból adott interjút a Fideliónak a sokoldalú művész, aki éppen Nabuccót rendez Prágában.
Zenés színház csillagóra

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Zenés színház Swingoperett

Swingoperett – Egy este az operett sztárjaival a Benczúr Palota platánfái között

A Benczúr Kerti Esték részeként június 27-re meghirdetett, különleges előadáson fellép Felföldi Anikó, Fischl Mónika, Simon Panna, Bálint Ádám és Homonnay Zsolt, a zenei aláfestést Bársony Bálint és zenekara szolgáltatja.