Zenés színház

Mártírhalált halt apácák az Operában

2016.11.29. 11:43
Ajánlom
Megtörtént eseményeken alapul az Operaház soron következő premierje. A kármeliták című darab a francia forradalom alatt kivégzett 16 comiégne-i apáca történetét meséli el. Egy szerep kedvéért hazatér Budai Lívia, Kanadában élő világhírű mezzoszoprán művésznő is.

A Gertrud Von Le Fort Utolsó a vérpadon című elbeszélése nyomán, Georges Bernanos filmforgatókönyvéből született mű december 2-tól látható a Magyar Állami Operaház műsorán. A kármeliták több szempontból is kivételes műnek számít. Az 1950-es évek alatt született darabok közül ez az egyetlen francia opera, amelynek sikerült máig tartó, rangos helyet kivívnia magának a nemzetközi repertoárban – méghozzá úgy, hogy misztikus, vallásos témát állít a történet középpontjába.

Balga Gabriella, Budai Lívia Létay, Kiss Gabriella

Balga Gabriella, Budai Lívia Létay, Kiss Gabriella

A cselekmény alapját valós történelmi események adják. A francia forradalmat követően, a jakobinus diktatúra terrorja idején ezreket végeztek ki a párizsi Place de la Révolution-on, köztük 16 compiègne-i kármelita nővért is 1794. július 17-én. A visszaemlékezések alapján az apácák méltósággal viselték a rájuk kirótt ítéletet, megújították fogadalmukat és zsoltárokat énekelve vonultak a vérpadhoz. A valós történelmi háttér ellenére a darab mégsem dokumentarista jellegű; a szerző célja egy szimbolikus jelentőségű korszak eseményei alapján körbejárni a félelem és a kegyelem kérdéskörét.

A kármeliták foto Rákossy Péter (2)

A kármeliták foto Rákossy Péter (2) (Fotó/Forrás: Rákossy Péter)

A kármeliták központi szereplője Blanche, a fiatal arisztokrata lány, aki félelmei elől a rendi életbe menekül, és bár a végzet elkerülhetné, az utolsó pillanatban mégis önként követi nővéreit a halálba. Ez a döntés foglalkoztatja az előadást rendező Anger Ferencet is:

A mártírhalált érzékelteti ugyan a tragikus befejezés, de nem ad igazi magyarázatot arra, honnan fakad az apácák – és különösen Blanche – ereje, amiért meg tudnak halni a hitükért.

Az opera eredeti címe (A kármeliták párbeszédei) sokatmondó: a nővérek egymással, világi testvéreikkel és Istennel folytatott beszélgetései (imái) adják a mű cselekményének gerincét, és határozzák meg szellemiségét. Poulenc nagy hangsúlyt helyez a szövegre, még zenéjét is ennek rendeli alá, ami nagy figyelmet, elmélyülést és együttgondolkodást kíván meg a közönségtől is. A zeneszerző bámulatos érzékkel szerkesztette librettóvá Georges Bernanos szövegét, aminek eredményeképp egy fokozatosan építkező drámai szerkezet jött létre és vezet el az operairodalom talán legmegrázóbb és legkatartikusabb fináléjához.

A kármeliták foto Rákossy Péter (1)

A kármeliták foto Rákossy Péter (1) (Fotó/Forrás: Rákossy Péter)

Az előadásban Létay Kiss Gabriella mellett a főbb szerepeket Váradi Zita, Balga Gabriella és Szemere Zita, valamint Fokanov Anatolij és Boncsér Gergely alakítja. Különös figyelmet érdemel az idős rendfőnökasszony szerepében Budai Lívia visszatérése az Operaház színpadára. A Kanadában élő, nemzetközi hírű mezzoszoprán most a régen áhított szerep kedvéért érkezik újra Magyarországra. Ugyancsak világhírű művészt köszönthet az Opera közönsége a karmesteri pulpituson, a decemberben látható öt előadást Christian Badea vezényli, aki többek közt a New York-i Metropolitan, a londoni Royal Opera House, valamint a bécsi Staatsoper és a Sidney Operaház rendszeres vendége. A korszakot Szendrényi Éva finoman stilizált díszletei és Zöldy Z Gergely puritán jelmezei idézik meg a színpadon.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.
Klasszikus

Ez a Mahlert hallgató macska az új netes kedvencünk

Mahler IX. szimfóniájának zárótétele csupa szenvedély, és ezt a négylábúak is átérzik. Ez derül ki ebből a videóból.
Tánc

Carlos Acosta balettigazgató lett

A kubai utcagyerekből generációja egyik legkiemelkedőbb művészévé avanzsált táncost választották a Birmingam Royal Ballet új balettigazgatójának.
Vizuál

Mégsem Klimt-domborművet találtak Budapesten?

Két Klimt-szakértő szerint nem Gustav Klimt munkája az a Budapesten talált dombormű, amelyet kedden mutattak be a Magyar Belsőépítész Egyesület közgyűlésén - írta a The Art Newspaper.
Zenés színház

Signor Crescendo

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Zenés színház magazin

Feladat sosem találja készületlenül – Misura Zsuzsa születésnapjára

A Liszt Ferenc-díjas szoprán, Misura Zsuzsa 1973-ban kezdte pályafutását a Magyar Állami Operaházban, amelynek örökös tagja. A napokban ünnepelte 75. születésnapját, ennek alkalmából köszöntjük őt.
Zenés színház

Signor Crescendo

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.
Zenés színház bécs

Anna Nyetrebko lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége

Anna Nyetrebko orosz-osztrák sztárszoprán és férje, Yusif Eyvazov azerbajdzsán tenor lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége.
Zenés színház hír

Meghirdették a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenyt

Az operett nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése a célja a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenynek.