Zenés színház

Mártírhalált halt apácák az Operában

2016.11.29. 11:43
Ajánlom
Megtörtént eseményeken alapul az Operaház soron következő premierje. A kármeliták című darab a francia forradalom alatt kivégzett 16 comiégne-i apáca történetét meséli el. Egy szerep kedvéért hazatér Budai Lívia, Kanadában élő világhírű mezzoszoprán művésznő is.

A Gertrud Von Le Fort Utolsó a vérpadon című elbeszélése nyomán, Georges Bernanos filmforgatókönyvéből született mű december 2-tól látható a Magyar Állami Operaház műsorán. A kármeliták több szempontból is kivételes műnek számít. Az 1950-es évek alatt született darabok közül ez az egyetlen francia opera, amelynek sikerült máig tartó, rangos helyet kivívnia magának a nemzetközi repertoárban – méghozzá úgy, hogy misztikus, vallásos témát állít a történet középpontjába.

Balga Gabriella, Budai Lívia Létay, Kiss Gabriella

Balga Gabriella, Budai Lívia Létay, Kiss Gabriella

A cselekmény alapját valós történelmi események adják. A francia forradalmat követően, a jakobinus diktatúra terrorja idején ezreket végeztek ki a párizsi Place de la Révolution-on, köztük 16 compiègne-i kármelita nővért is 1794. július 17-én. A visszaemlékezések alapján az apácák méltósággal viselték a rájuk kirótt ítéletet, megújították fogadalmukat és zsoltárokat énekelve vonultak a vérpadhoz. A valós történelmi háttér ellenére a darab mégsem dokumentarista jellegű; a szerző célja egy szimbolikus jelentőségű korszak eseményei alapján körbejárni a félelem és a kegyelem kérdéskörét.

A kármeliták foto Rákossy Péter (2)

A kármeliták foto Rákossy Péter (2) (Fotó/Forrás: Rákossy Péter)

A kármeliták központi szereplője Blanche, a fiatal arisztokrata lány, aki félelmei elől a rendi életbe menekül, és bár a végzet elkerülhetné, az utolsó pillanatban mégis önként követi nővéreit a halálba. Ez a döntés foglalkoztatja az előadást rendező Anger Ferencet is:

A mártírhalált érzékelteti ugyan a tragikus befejezés, de nem ad igazi magyarázatot arra, honnan fakad az apácák – és különösen Blanche – ereje, amiért meg tudnak halni a hitükért.

Az opera eredeti címe (A kármeliták párbeszédei) sokatmondó: a nővérek egymással, világi testvéreikkel és Istennel folytatott beszélgetései (imái) adják a mű cselekményének gerincét, és határozzák meg szellemiségét. Poulenc nagy hangsúlyt helyez a szövegre, még zenéjét is ennek rendeli alá, ami nagy figyelmet, elmélyülést és együttgondolkodást kíván meg a közönségtől is. A zeneszerző bámulatos érzékkel szerkesztette librettóvá Georges Bernanos szövegét, aminek eredményeképp egy fokozatosan építkező drámai szerkezet jött létre és vezet el az operairodalom talán legmegrázóbb és legkatartikusabb fináléjához.

A kármeliták foto Rákossy Péter (1)

A kármeliták foto Rákossy Péter (1) (Fotó/Forrás: Rákossy Péter)

Az előadásban Létay Kiss Gabriella mellett a főbb szerepeket Váradi Zita, Balga Gabriella és Szemere Zita, valamint Fokanov Anatolij és Boncsér Gergely alakítja. Különös figyelmet érdemel az idős rendfőnökasszony szerepében Budai Lívia visszatérése az Operaház színpadára. A Kanadában élő, nemzetközi hírű mezzoszoprán most a régen áhított szerep kedvéért érkezik újra Magyarországra. Ugyancsak világhírű művészt köszönthet az Opera közönsége a karmesteri pulpituson, a decemberben látható öt előadást Christian Badea vezényli, aki többek közt a New York-i Metropolitan, a londoni Royal Opera House, valamint a bécsi Staatsoper és a Sidney Operaház rendszeres vendége. A korszakot Szendrényi Éva finoman stilizált díszletei és Zöldy Z Gergely puritán jelmezei idézik meg a színpadon.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Klasszikus

Ők most a legjobb fiatal kamarazenészek Vásáry Tamás zsűrije szerint

A Korossy-Khayll Csongor, Tóth Kristóf (hegedű), Albert Julianna (brácsa) és Devich Gergely (cselló) alkotta együttes nyerte a Weiner Leó Országos Kamarazenei Verseny vonósnégyes kategóriáját, mindannyian a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Posztumusz Igaz Ember díjat kapott Kálmán Imre

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át a díjat az Operettszínházban.
Zenés színház opera

4 operaelőadás 26 órán belül? Kelemen Zoltánnak belefért

Három Bajazzókat és egy Bánk bán előadást vészelt át a szegedi Kelemen Zoltán operaénekes 26 órán belül. Nem is akárhogyan!
Zenés színház interjú

„Molnár Ferenc világraszóló zseni volt”

Április 26-án mutatja be az Operettszínház Béres Attila rendezésében a Liliomot. Az előadás két prózai szereplőjével, Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással arról is beszélgettünk, mi az a „molnárferenciség”, amihez a musicalben is ragaszkodni kell.
Zenés színház gyász

Elhunyt László Margit operaénekes

A Liszt-díjas lírai szopránénekesnőt, Érdemes művészt nyolcvannyolc éves korában érte a halál.
Zenés színház magazin

Gúnyt űz az Operaház a feketékből, vagy a kultúrájukat népszerűsíti?

A Porgy és Bess előadását kezdettől fogva botrány kísérte, pedig csak egy közepesen előadott kiváló operáról van szó, ami soha nem lesz olyan, mint fekete hangokkal.