Zenés színház

Mary Poppins: Hűvös angol elegancia

2012.10.15. 15:12
Ajánlom
A Madách Színház legújabb musicalprodukciója pontos, perfekt és profi munka. A „Megtörténhet bármi, hogyha hagyod" meseisége azonban hiányzik belőle.

A Csodálatos Mary volt az első kötet, amit a Mary Poppins-sorozatból megkaptam, talán harmadikos lehettem. Aztán jött a többi, és bár tudtam - hiszen magam voltam már akkor is a megtestesült racionalitás -, hogy az Alföld közepére a nyolcvanas években nem fog egy darab nevelőnő se érkezni, pláne nem egy röpködő, keserű kanalas orvosságot finom sziruppá változtató angol nanny, mégis irigykedve és vágyakozva olvastam a Banks gyerekek kalandjait.

Valamivel nagyobbacskán - de még mindig ugyanebben az előző, az Erzsébet körúti közönség egy részének szinte prehistorikus korszakban - egy fekete-fehér tévén láttam a filmet Julie Andrew-szal, és egyáltalán nem vágytam egy olyan nevelőnőre. Hiszen a filmen Mary Poppins egyáltalán nem puhán, lágyan kedves a gyerekekkel, hanem a munkáját tökéletesen végző, igen öntörvényű alkalmazott. Kétségtelen, hogy tud valamit, van benne valami vonzó, de az a fajta elragadó, túláradó, szenvedélyes kötődés, amit számomra a szeretet jelent, hiányzik belőle. Ő a csodát munkaköri kötelességből teremti, oldódni pedig - talán nem véletlen - Bert társaságában tud. Naná, ő is nőből van... Majd amikor már felnőttként Angliában éltem és beleláttam családok életébe, megértettem, hogy bisszigségében Mary Poppins nem más, mint a sztereotipikus angol szülők és nevelőnők kvintesszenciája. Azé a funkcionális és pragmatikus kapcsolaté, amelyből hiányzik az intenzív, feltétel nélküli kötődés, azé, amelyet egy későbbi szaktárs, Nanny McPhee (eredetileg: Nurse Matilda) úgy fogalmazott: "Behave or Beware", azaz "Viselkedj vagy vigyázz". Vagy ott van az egyik női csatornán futó reality, a Szuperdada, a 21. század fegyelmező erejű, kezelhetetlen kölyköket kedvesen alkalmazkodó, bájosan fegyelmezett gyerkőcökké nevelő nörsz. Talán ezért az ismerősség miatt is lehet a szigetországi kulturális emlékezetnek olyan alapreferenciája, hogy a Danny Boyle rendezte londoni olimpiai megnyitóban soktucatnyi Mary Poppins röpült be a stadionba.

Jóval a bemutató előtt Szirtes Tamás úgy fogalmazott, hogy Madách Színházban a közönség egy realista nagymusicalt láthat majd, és a budapesti előadásban szeretné kidomborítani a társadalmi-lélektani hátteret. Ez utóbbi, ami erényére válik a produkciónak, mindenképpen sikerült: látjuk a színpadon a diszfunkcionális Banks családot, ahol a gyerekek szocializálódásában a szülők nem túl sok szerepet játszanak, hiszen az anya szenved, mert színésznői karrierjét feladta, az apa - sajátos paradoxon - egyszerre katonás rendet parancsoló és tutyimutyi,ugyanakkor nem kifejezetten az emancipáció híve, hiszen elvei szerint ő keresi a pénzt,  neje pedig otthon a tisztes feleség szerepében tündököl (a Banks házaspár alakítói igen meggyőzően: Koós Réka és Szervét Tibor). A háztartáshoz tartozik még a konyhai oldalról a tenyeres-talpasan rusztikus, minden megnyilatkozásában irritálóan sok Brill néni (Dobos Judit).

Itt teremt rendet Mary Poppins, akit kedves beszéd- és makulátlanul csilingelő énekhangon játszik Oroszlán Szonja. Kivetnivaló nincs a játékában, előírásszerűen táncol, hibátlan eleganciával röpül, méltóság és tartás van minden egyes mozdulatában. S ezzel a magas fokú szaktudással, makulátlansággal és „pikkpakksággal" artikulálódik minden fentebb részletezett angolnevelőnőség. E szempontból ellentéte Bert szerepében az énekhangokkal nem minden esetben győzedelmes csatát vívó Csonka András, ám ezek a foltok valahogy mégis ember- és nézőközelibbé hozzák a karaktert. Ehhez az érzelmesebb, ha úgy tetszik, érzelgősebb vonalhoz tartozna Corry néni (Bencze Ilona) és a Madaras asszony (Baranyai Annamária), a dramaturgiai lyukak miatt az ő felvillanásaikból történetek, egyéni sorsok nem rajzolódhatnak ki.

Bárány Ferenc fordító frappáns és szellemes magyar szöveget készített, belőle legföljebb a Mary Poppinsra alkalmazott, ám gyerekszájidegen „nőci" vagy a „Mér nem segítettél apádnak gyereket csinálni" konyhai beszólás tűnik idegennek, a „gellert kap a kanál is" az elhajló kanál gesztussal megerősítve erőltetettnek hat. A produkció látványvilágát tekintve fura kettősséggel bír (aki jegyzik: Rózsa István díszlettervező, Rományi Nóra jelmeztervező, Vízvárdi András, az animáció és a plakát tervezője). Banksék háza babaházszerűen áll a színpadon, realista kidolgozottságában is jóval mesésebb, mint azok a vetítések, amiket a színpad elejére és hátsó felére a helyszínváltások, átdíszletezések idejére leereszkedő, Mary Poppins esernyőjének formáját követő vásznon látunk, vagy azok a képek, amiket egy-egy mozdulattal - és a technika segístégével - Bert a park téglakerítésének falára fest.  És míg a csodával csak alulról határosak azok a színes betűk, amik Corry néni boltjában a Szuperfrenofrenetikomaxikapitális feliratot kiadják, a színészek és a táncosok karmozdulataiból alakuló ábécében van dinamizmus, Szervét Tibor egyetlen tánchoz hasonló megmozdulásában pedig nem kevés a bumfordiság, a humor és az önirónia (koreográfia: Tihanyi Ákos). A közönség viszont a legnagyobb tapssal a repüléseket, a falon járást és az égősorral beépített zakókat jutalmazza, tehát a teatralitás, és nem a színház hatását. Ami engem azért szomorít el - és hiába kap fényt a nézőtér a fináléban -, mert nem arra utal, hogy az apró, hétköznapi, intim csodákra lenne igény.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Amikor Pavarottit kifütyülték a milánói Scalában

Mindenkinek lehet gyenge pillanata, még az isteni Lucianónak is, az olasz operaközönség azonban nem elnéző. 1992-ben, egy Don Carlos előadáson még őt is kifütyülték.
Színház

Folytatódik a vita az SZFE körül, ezek a legújabb fejlemények

Megszólalt a kinevezett kuratórium két tagja, az egyetem diákjai videóban válaszoltak.
Zenés színház

„A művészet szépsége, hogy korlátok között szabadok lehetünk”

Az államalapítás ünnepének előestéjén, augusztus 19-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon felcsendülnek a Bánk bán című opera csodaszép, minden magyar számára ismerős dallamai. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében létrejövő produkció főbb szerepeiben Molnár Levente mellett Fischl Mónikát és Mester Viktóriát is láthatja majd a közönség. Az előadás karmesterével, a Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész Kesselyák Gergellyel a közelgő premier kapcsán beszélgettünk.
Színház

Ősbemutatókkal és különlegességekkel készül új évadára a Thália

Augusztus 10-től teljes gőzzel zajlik a munka a Thália Színházban – ettől a naptól folytatódnak a Gyilkosság az Orient Expresszen című nagyszabású produkció próbái, és hamarosan elkezdődnek a felújítópróbák is.
Színház

Színházi összefogás a koronavírus terjedése ellen

A Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság részvételével egyeztettek a budapesti teátrumok a nézőket és a színházakat érintő ajánlásokról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Legyünk rá büszkék, és soha ne felejtsük el, honnan érkeztünk!”

Molnár Levente – a nemcsak itthon, de világszerte is ismert és népszerű bariton – nem először alakítja egyik legjelentősebb nemzeti operánk, a Bánk bán címszerepét. Ezúttal augusztus 19-én, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Co-Opera 2020-as bemutatójában, a Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila által rendezett produkcióban kelti majd életre a magyar történelem egyik legismertebb alakját. Az operaénekessel a közelgő premier kapcsán többek között arról is beszélgettünk, mennyire érzi közel magához a kősziklaként helytálló, hazájához és királyához hűséges nemes karakterét.
Zenés színház musical

Hallgass bele a Diana-musicalbe!

A Diana hercegnő életéről szóló musicalt a hivatalos Broadway-bemutató előtt levetíti a Netflix streamingszolgáltató.
Zenés színház interjú

Ősanya és végzetasszony – Interjú Gál Erika operaénekessel

Gál Erika mindkét karaktert elsőrendűen hozza, azonban az egyik sokkal közelebb áll hozzá. Beszélgetésünkben azt is elmondta, melyik. Az operaénekes azt is bevallotta, hogy keveset ácsingózik az újságírók figyelmére. Ezt azonban egyáltalán nem bánja.
Zenés színház interjú

„A művészet szépsége, hogy korlátok között szabadok lehetünk”

Az államalapítás ünnepének előestéjén, augusztus 19-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon felcsendülnek a Bánk bán című opera csodaszép, minden magyar számára ismerős dallamai. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében létrejövő produkció főbb szerepeiben Molnár Levente mellett Fischl Mónikát és Mester Viktóriát is láthatja majd a közönség. Az előadás karmesterével, a Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész Kesselyák Gergellyel a közelgő premier kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház magazin

Amikor Pavarottit kifütyülték a milánói Scalában

Mindenkinek lehet gyenge pillanata, még az isteni Lucianónak is, az olasz operaközönség azonban nem elnéző. 1992-ben, egy Don Carlos előadáson még őt is kifütyülték.