Zenés színház

Más érdekel egy férfi, mint egy női rendezőt

2018.02.07. 08:36
Ajánlom
Február 23-án mutatja be a Budapesti Operettszínház Jacques Offenbach Kékszakáll című művét. A darab rendezője, Székely Kriszta az ötvenes évek tengerentúli vállalati kultúrájába helyezi a hírhedt feleséggyilkost.

- Kékszakáll egy archetipikus figura. A története a legtöbb feldolgozásban tragikus, Offenbachnál viszont franciásan tekereg. Téged mi érdekel a sztoriban?

- Úgy tudom, hogy ez a legendák szintjén élő férfitípus egy valós személyen alapszik, egy őrült veterán katonáén, aki meggyilkolta a feleségeit. A történet általában sötét – elég, ha Bartók operáját nézzük –, pedig a gondolat, hogy eltedd láb alól a feleségedet, szerettedet, egy hétköznapi, komolytalan módon, széles körben ismert érzet (nevet). Nagyon bírom Offenbach operettjében, hogy nem pszichoanalizál, hanem nevettet, kicsavar. Ez a groteszk, humoros megközelítés sokszor merészebben mutatja meg – és figurázza ki – Kékszakáll lelkének sötétségét.

Székely Kriszta a Kékszakáll próbáján

Székely Kriszta a Kékszakáll próbáján

- Támaszkodsz a műfaji hagyományokra?

- Egy erős rendezői koncepciót alkalmazunk: a darab elhagyja a királyi környezetet, és a női emancipáció előtti ötvenes évekbe kerül, olajos hajú, szivarozó férfiak közé.

- Azzal kezdtétek tehát a munkát, hogy leültetek, és átírtátok a szöveget. Miért volt erre szükség?

- Szabó-Székely Árminnal és Lőrinczy Attilával közösen készítettük a darab adaptációját. Ha nem közelítjük ezt a jelenséget a mai korhoz, a néző hátradőlhet és azt gondolhatja, hogy ez mind valamikor, valahol régen történt. Pedig itt olyan narcisztikus, hatalomtól ittas férfitípusok jelennek meg, akik – ha más formában is, de – a mai napig meghatározó szerepet játszanak a társadalomban.

- Ez a téma most igencsak pörög.

- Sok esetben a rendező hosszú ideig keres ilyen aktuálisan megszólaló művet, mi a darabot jóval a #metoo-időszak előtt választottuk. Bámulatos és ijesztő egyben, amikor a közélet hatványozottan belekerül egy rendezésbe, viszont ez csak jót tesz egy előadásnak. A közegnek és a közönségnek pedig az, hogy a színházon keresztül reagálhat egy jelenségre.

- Mennyire szoktál aktuális lenni? Számíthatunk naprakész kiszólásokra?

- Nem, az ilyen napi politikai bulvár szintű utalgatások felett nagyon gyorsan eljár az idő. Az eggyel nagyobb dimenzióra figyelek: inkább a közhangulatot igyekszem megragadni.

Székely Kriszta

Székely Kriszta (Fotó/Forrás: Bíró András)

- Számít, hogy egy nő rendezi ezt az előadást?

- Mindenképpen. Ha csak a mesterségbeli részét nézem, szeretném azt gondolni, hogy nem, de minden rendező az őt ért eseményeken keresztül értelmezi a történeteket, más dolgok érnek egy férfit, mint egy nőt. A szövegkönyv átírásánál pedig megerősítettük a hősnőinket, hogy ne kallódjanak úgy el a férfiak világában. A csavar az, hogy kezükbe veszik a sorsukat, a férfiak pedig nem tudnak ezzel mit kezdeni.

- Kulcsár Noémi a darab koreográfusa. Egykori balettosként mennyire szólsz bele a munkájába, hogyan működtök együtt?

- Csináltam már koreográfiát Apáti Bencével, az Operaház számára A sárga herceg/nő-ben, amit nagyon élveztem, de megterhelő is volt. Tizennyolc-tizenkilenc évesen otthagytam a balettintézetet, már távolabb áll tőlem ez a világ. Viszont a rendező dolga az, hogy mindenbe beleszóljon (nevet). Noémivel hasonló megközelítésben dolgozunk. Mindkettőnk számára a játszó művészekből kiindulva fejlődik ki a végeredmény. Igaz, hogy végül nekem kell átlátnom mindent és döntéseket hozni, de a közös munkánk igazi együttműködés.

- Eddig a Kálmán Imre Teátrumban rendeztél. Milyen lehetőségeket ad most a nagyszínpad?

- Egészen más jellegű a két tér. A kamaraszínpadon „közeliket” csinálunk, a szereplők rezzenéseivel is foglalkozik a rendező, a nagyszínpadon viszont hátrébb ül, sokkal inkább „totálokban”, képekben fogalmaz. A Kékszakáll egy kórus központú operett, az összes kép zeneileg is ezekre a nagy kórus számokra fut ki. Ettől is elképesztő erejű mozgalmas zene, amely egyenesen kívánja a tág teret, úgyhogy rendkívüli módon várom, hogy a nagyszínpadon legyünk már.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Bálint András: „Az elmúláshoz való viszonyomat próbálom megélni Kosztolányi segítségével”

A Radnóti Színház Keres Emil Próbatermében látható a Kosztolányi, Bálint András legújabb estje. A Kossuth-díjas művész nem először bújik a magyar irodalom fontos alakjainak bőrébe – erről is kérdeztük.
Zenés színház

Új zenés színház jön létre az Erkel Színház épületében január 1-től

A november 28-án megjelent Magyar Közlöny szerint a kormány „új, önálló, állami fenntartású színházat” hoz létre, amely az Erkel Színház épületében üzemel majd. Lapértesülések szerint már meg is vannak az intézmény leendő vezetői.
Klasszikus

A Hegedű Ünnepe: Három nap, amikor a zene szíven talál

Koncertkavalkád és ikonikus művek magyar hegedűművészek kiválóságainak előadásában – a Concerto Budapest így ünnepli ezt a csodálatos hangszert 2025. január 17. és 19. között az évad legnagyobb tematikus fesztiválján a Zenakadémián és a BMC-ben.
Plusz

Az etnográfia atyamestere – Herman Ottó-kiállítást rendez a Néprajzi Múzeum az Országgyűlési Múzeummal együttműködésben

Herman Ottó születésének százkilencvenedik, halálának száztizedik évfordulója alkalmából „legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk” címmel nyílik meg decemberben a Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum új kiállítása.
Klasszikus

Bogányi Gergely: „Bátran feszegethettem a fagott határait”

Az Erdődy Kamarazenekar jubileumi koncertjének szólistája Bogányi Gergely zongoraművész, az MMA rendes tagja, akivel egy vidám Chopin-darabról, nagy intenzitású fagottversenyéről és az Egység imájának ősbemutatójáról is beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Új zenés színház jön létre az Erkel Színház épületében január 1-től

A november 28-án megjelent Magyar Közlöny szerint a kormány „új, önálló, állami fenntartású színházat” hoz létre, amely az Erkel Színház épületében üzemel majd. Lapértesülések szerint már meg is vannak az intézmény leendő vezetői.
Zenés színház ajánló

Karácsonyi dalokra épülő előadást mutat be az OPERA Gyermekkara

A szentestéhez kapcsolódó népdalokat, népszokásokat dolgoz fel a Magyar Állami Operaház Magyar karácsony című előadása, amit Ádám Jenő azonos című darabja nyomán, Kocsár Miklós rokon műveivel kiegészítve tűz műsorára az OPERA Gyermekkara és Zenekara.
Zenés színház interjú

A férfivá válás küzdelmei – Bartus Berci a Hamupipőke Hercegéről

Bartus Berci a közelmúltban debütált élete első nagyszínházi főszerepében: a Hamupipőke című új bemutató Hercegeként lépett a közönség elé a Budapesti Operettszínházban. A fiatal művésszel célokról, mesterekről, szakmai tapasztalatszerzésről beszélgettünk.
Zenés színház lapszemle

Az opera akkor lesz a népé, ha valaki finanszírozza – Kovalik Balázs és Márton Dávid a műfaj helyzetéről

Hosszú beszélgetést közölt a Színház folyóirat két jelentős, külföldön működő magyar operarendezővel, Kovalik Balázzsal és Márton Dáviddal. A két művész körüljárta a műfaj népszerűségének, társadalmi helyzetének kérdéseit. Lapszemle.
Zenés színház ajánló

Éltek-e még régi lányok? – Cseh Tamás és Bereményi Géza dalaira épülő zenés esttel készül a Thália

Zenés produkcióval bővül a Thália Színház repertoárja 2025 januárjában: érkezik a Fehér Babák, egy élő zenekar által kísért színházi est Cseh Tamás zeneszerző és Bereményi Géza költő dalaival.