Zenés színház

"Más lennék, ha nem jártam volna az operafesztiválra"

2017.05.15. 10:28
Ajánlom
Egy kezünkön meg lehet számolni, Magyarországon hány helyen játszanak operát, pedig a kultúra jelenléte egy város megítélésén is nagyban javít. A miskolci operafesztivál alapítóinak célja az volt, hogy egy magas színvonalú rendezvénnyel hozzák helyre a város megtépázott imázsát.

Ha a nem túl nagy és nem túl jelentős, egykori keletnémet Gera városába beszúrunk egy körzőt, és azt száz kilométerre kinyitva rajzolunk egy kört, ezen a körön belül tizenkét operaházat találunk. Ebben persze vannak nagyobbak és jelentéktelenebbek is. A gerai első látásra az utóbbiak közé tartozik. Ám, aki ott volt 2009-ben a Wozzeck előadásukon, az azt tapasztalhatta, hogy a jelentéktelenek tetsző német városok operajátszása is igen magas színvonalú. Ha nem lett volna a BartókPlusz fesztivál, akkor mindezt mi, magyarok -Miskolcon, és máshol élők, -operarajongók és érdeklődők, nem tudtuk volna meg.

Nyitófelvonulás (2015)

Nyitófelvonulás (2015) (Fotó/Forrás: operafesztival.hu)

A német operakultúra azért is más, mert az államokra széttagozott birodalomban minden kis állam presztízskérdést csinált abból, hogy legyen egy rendes operát is játszó színháza. Többek közt ennek a következménye, hogy uralkodó lett a rendezői színház. Hiszen nem volt elég kitűnni, feltűnőnek, érdekesnek is kellett lenni egy előadásnak ahhoz, hogy a soktucatnyi produkció közül a nézők éppen azt válasszák. Ne egy mindössze ötven kilométerrel távolabb eső hely színesebb előadását.

Az operafesztivál tanácsadóinak egyik fontos érdeme volt, hogy ebből az óriási választékból mindig ízléssel válogatottak. Miskolc nem adott teret a túlburjánzó rendezői elképzeléseknek, ugyanakkor nem zárkózott el a modern művektől, a formabontó megoldásoktól.

Egy kezünkön meg lehet számolni, Magyarországon hány helyen játszanak operát.

Holott a kultúra egyre erőteljesebben hat a városok turisztikai életére, egyre fontosabb a város megítélése szempontjából. Kesselyák Gergely és Hegyi Árpád Jutocsa 2001-ben, egy olyan időszakban alapították az operafesztivált, amikor a Miskolcra látogatók száma évről-évre csökkent. A rendezvényt alapító Müller Péter Sziámi találta ki a szlogent:

a Zene várost épít.

Az alapítók célja egyértelműen az volt, hogy egy magas színvonalú kulturális rendezvénnyel hozzák helyre a város megtépázott imázsát, és csábítsanak Miskolcra minél több külföldi és magyar turistát.

Jelenet A kékszakállú herceg várából (2015)

Jelenet A kékszakállú herceg várából (2015) (Fotó/Forrás: operafesztival.hu)

A fesztiválnak voltak is kézzel fogható pozitív hatásai. Míg 2000-ben a miskolci szálláshelyeknek mindössze 17%-a volt kereskedelmi célú, ez az arány 2009-re 30%-ra nőtt. (Igaz, mindehhez hozzájárult Miskolc ingyenes filmfesztiválja, a CineFest is.) Az operafesztiválért a város, a kulturális tárca összefogott, azért olyan egységesen állt ki, ami példaszerű.

Miskolc volt a rendszerváltás egyik nagy vesztese. A Kádár-kor prosperáló városa, miután elvesztette fejlődésének bázisát, a nehézipart, egy magára hagyott, szürke város lett. Hétköznap esténként kedve sem volt senkinek bevonulni a belvárosba, a Széchenyi utcára, a villanyrendőrhöz. Ezen többek között az operafesztivál változtatott. A kísérőrendezvények, a koncertek, az utcai programok segítettek abban, hogy a város, főleg a belváros, újra élő legyen. Nem lenne annyi kiülős kocsma, annyi kávézó, ha nem lett volna a fesztivál.

A fesztivál céljai megjelentek az évről-évre változó elnevezéseiben is: legyen az első Bartók, és társuljon mellé minden évben valaki vagy valami – szerző, stílus vagy korszak. 2004-ig szerzők, Bartók + Verdi, aztán Puccini, Mozart, Csajkovszkij. Az orosz Helikon színház és német, francia, olasz, magyar társulatok. A nagy nevek nagy művei mellé a kisebb, de akkor és ott fontosnak látszó művek is. Aztán a Bartók + mögé zeneszerző csoportok vagy irányzatok neve került: Bel Canto, verizmus, Párizs, szláv komponisták, Bécs, Európa, majd vissza a kiindulóponthoz, ismét Verdi. Voltak évek 2006 és 2008 között, amikor a támogatás meghaladt a 250 millió forintot. Az előadások száma a kezdeti 26-ról 2009-ben ment fel a legmagasabbra: 65-re (de volt 61 és 59 is). A legmagasabb nézőszámot a Bartók + Párizs produkálta (ekkor költöttek a legtöbbet reklámra), abban az évben

18 962 néző váltott jegyet az előadásokra.
Nyitófelvonulás (2016)

Nyitófelvonulás (2016) (Fotó/Forrás: operafesztival.hu)

Az újabb igazgató-váltás idején, amikor Bátor Tamás helyére visszatért Kesselyák Gergely, a kulcsszó a népopera lett, és az új vezetés azt tűzte ki célul, hogy az operaelőadásokra minél nagyobb tömegeket mozgasson meg. Emlékszem, az Avason előadott Toscához alig lehetett hozzáférni. Kissé sáros úton mentünk fel a Kilátóhoz, mint egy zarándoklatra.

Tizenöt éve voltam először a miskolci fesztiválon. A legerősebb operaélményeim egyike volt az említett Wozzeck, de mondhatnám a Borisz Godunov produkciót is, ami akkor ismét bizonyította számomra, hogy valóban ez az operatörténet egyik legnagyobb műve. De legalább ennyire fontos, hogy számos jelentős előadót és művet itt ismerhettem meg: a moszkvai Helikon társulatot, Halévy Zsidó nőjét egy lehengerlő előadásban, Britten Lukrécia meggyalázása című operáját. És hogy kisebb művet is mondjak, Ravel kisoperáját, a Pásztorórát a szegedi egyetem hallgatóinak előadásában.

„Tovább nő” – lemezbemutató koncerten Palya Bea és zenekara

„Tovább nő” – lemezbemutató koncerten Palya Bea és zenekara (Fotó/Forrás: operafesztival.hu)

Kicsit sajnálnom azokat, akik vagy későn születtek vagy későn eszméltek és mindezekről az előadásokról lemaradtak. Ezek ugyanis felrázták a lelkesedésemet. Komolyan mondom,

más ember lennék, ha nem jártam volna az operafesztiválra.

Mert bár voltak jobb és rosszabb évek, mint minden fesztivál esetében, de azt gondolom, a miskolci operafesztivál annak, akit elbűvöl ez a műfaj: kihagyhatatlan.

Részletesebb információkat a Bartók Plusz Operafesztiválról a honlapjukon találhat.

Mi is írtunk már többször a fesztiválról. A programokról itt beszéltünk bővebben, Kesselyák Gergellyel készült interjúnk pedig itt olvasható.

Kapcsolódó

"Az opera nem csupán az elit minőségi szórakozása" - Bartók Plusz 2017

A miskolci Bartók Plusz Operafesztivál nem egyszerűen színvonalas előadások sorozata, hanem a műfaj megújításának és népszerűsítésének kreatív műhelye. Kesselyák Gergely igazgató és az alkotók célja a modern és befogadható operairodalom és -nyelv megteremtése. A fesztivál június 15. és 26. között várja vendégeit.

Kesselyák Gergely: „A műfaj határait feszegetjük”

Kapcsolódó

Kesselyák Gergely: „A műfaj határait feszegetjük”

Június 16. és 25. között rendezik meg a Miskolci Bartók Plusz Operafesztivált, amely idén talán még nagyobb hangsúlyt fektet a kortárs bemutatókra, mint eddig. Kesselyák Gergellyel, a fesztivál igazgatójával az idei koncepción kívül a rendezői színházról és a kortárs népopera hiányáról beszélgettünk.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Súlyosan megsérült a Budapesti Operettszínház egyik táncosa a terézvárosi házomlásnál

Június 27-én, a reggeli órákban leomlott egy ház tetőszerkezete a 6. kerületi az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A leeső szerkezeti elemek a Jókai utcára zuhantak, maguk alá temetve a Budapesti Operettszínház egyik táncművészét, aki éppen próbára tartott.
Könyv

E. T. A. Hoffmann Mozarttól kölcsönözte a nevét

1776. január 24-én született a német romantika kiemelkedő írója, Az arany virágcserép, valamint a Diótörő és Egérkirály szerzője, aki annyira tisztelte Wolfgang Amadeus Mozartot, hogy még a nevét is felvette.
Színház

„Kételyek és kétségek visznek előre” – Beszélgetés Blaskó Péterrel

Hamarosan a Nemzeti Színházban is látható lesz Blaskó Péter „családi előadása”, a GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán, amelyet lánya, Blaskó Borbála rendezett, és fia is szerepel a Bethlen Téri Színház produkciójában. A színművésszel ősztől Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című drámájában is találkozhatunk, Udvaros Dorottya oldalán.
Vizuál

Last Minute kiállítások június utolsó hetére

Ezúttal olyan ritkaságszámba menő csoportos és egyéni tárlatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek ezen a héten még megnézhetők. A válogatásban szerepel vadonatúj kiállítótér rég nem látott művésszel, jól ismert galéria 24 kortárs művész munkáját bemutató tárlattal, valamint digitális művészeti triennálé.
Klasszikus

Új vizekre hajózhatunk a Nemzeti Filharmonikusok új évadában

Régi és új zene, különleges hangszeres művek és egész estés operaprodukciók, beavatókoncertek és kórushangversenyek várják a közönséget a 2022/23-as évadában a Nemzeti Filharmonikusok koncertjein.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Súlyosan megsérült a Budapesti Operettszínház egyik táncosa a terézvárosi házomlásnál

Június 27-én, a reggeli órákban leomlott egy ház tetőszerkezete a 6. kerületi az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A leeső szerkezeti elemek a Jókai utcára zuhantak, maguk alá temetve a Budapesti Operettszínház egyik táncművészét, aki éppen próbára tartott.
Zenés színház interjú

„A lelkem mélyén musicaltáncos vagyok” – interjú Kapitány Dorottyával

A balettkar oszlopos tagjaként Kapitány Dorottya az elmúlt években a Budapesti Operettszínház csaknem összes darabjában látható volt, tavasszal pedig egészen új szerepben próbálhatta ki magát: a Jekyll és Hyde koreográfus-asszisztensi feladatait látta el. Az indulásról, a háttérben zajló folyamatokról és az új feladatkörről is beszélgettünk.
Zenés színház hír

Cser Krisztián, Szántó Andrea, Rácz Rita és Balázsi Gergő Ármin is a Magyar Állami Operaház kamaraművésze

Bár július folyamán még tartanak előadásokat, a Magyar Állami Operaház hagyományos évadzáró Csillagóra-gáláján kamaraművészi és más rangos díjakkal tüntette ki munkatársait.
Zenés színház ajánló

Julien király színpadra lép a Pesti Magyar Színházban

A Pesti Magyar Színház új évadának első premierjét, a Madagaszkárt Gémes Antos rendezi, zenei vezetője pedig Szemenyei János.
Zenés színház interjú

„Ez lesz a mi Képzelt riportunk” – Csorba Lóránt, a 80 nap alatt a Föld körül zenei munkálatairól

Verne Gyula klasszikusából, a 80 nap alatt a Föld körül című regényből készül a TRIP legújabb koncertszínházi előadása, melynek premierjét a Városmajori Szabadtéri Színpadon augusztus 18-án tartják. Csorba Lóránttal a színházi zeneszerzés kihívásairól és a „Make Love, Not War” eszményéről is beszélgettünk.