Zenés színház

"Más lennék, ha nem jártam volna az operafesztiválra"

2017.05.15. 10:28
Ajánlom
Egy kezünkön meg lehet számolni, Magyarországon hány helyen játszanak operát, pedig a kultúra jelenléte egy város megítélésén is nagyban javít. A miskolci operafesztivál alapítóinak célja az volt, hogy egy magas színvonalú rendezvénnyel hozzák helyre a város megtépázott imázsát.

Ha a nem túl nagy és nem túl jelentős, egykori keletnémet Gera városába beszúrunk egy körzőt, és azt száz kilométerre kinyitva rajzolunk egy kört, ezen a körön belül tizenkét operaházat találunk. Ebben persze vannak nagyobbak és jelentéktelenebbek is. A gerai első látásra az utóbbiak közé tartozik. Ám, aki ott volt 2009-ben a Wozzeck előadásukon, az azt tapasztalhatta, hogy a jelentéktelenek tetsző német városok operajátszása is igen magas színvonalú. Ha nem lett volna a BartókPlusz fesztivál, akkor mindezt mi, magyarok -Miskolcon, és máshol élők, -operarajongók és érdeklődők, nem tudtuk volna meg.

Nyitófelvonulás (2015)

Nyitófelvonulás (2015) (Fotó/Forrás: operafesztival.hu)

A német operakultúra azért is más, mert az államokra széttagozott birodalomban minden kis állam presztízskérdést csinált abból, hogy legyen egy rendes operát is játszó színháza. Többek közt ennek a következménye, hogy uralkodó lett a rendezői színház. Hiszen nem volt elég kitűnni, feltűnőnek, érdekesnek is kellett lenni egy előadásnak ahhoz, hogy a soktucatnyi produkció közül a nézők éppen azt válasszák. Ne egy mindössze ötven kilométerrel távolabb eső hely színesebb előadását.

Az operafesztivál tanácsadóinak egyik fontos érdeme volt, hogy ebből az óriási választékból mindig ízléssel válogatottak. Miskolc nem adott teret a túlburjánzó rendezői elképzeléseknek, ugyanakkor nem zárkózott el a modern művektől, a formabontó megoldásoktól.

Egy kezünkön meg lehet számolni, Magyarországon hány helyen játszanak operát.

Holott a kultúra egyre erőteljesebben hat a városok turisztikai életére, egyre fontosabb a város megítélése szempontjából. Kesselyák Gergely és Hegyi Árpád Jutocsa 2001-ben, egy olyan időszakban alapították az operafesztivált, amikor a Miskolcra látogatók száma évről-évre csökkent. A rendezvényt alapító Müller Péter Sziámi találta ki a szlogent:

a Zene várost épít.

Az alapítók célja egyértelműen az volt, hogy egy magas színvonalú kulturális rendezvénnyel hozzák helyre a város megtépázott imázsát, és csábítsanak Miskolcra minél több külföldi és magyar turistát.

Jelenet A kékszakállú herceg várából (2015)

Jelenet A kékszakállú herceg várából (2015) (Fotó/Forrás: operafesztival.hu)

A fesztiválnak voltak is kézzel fogható pozitív hatásai. Míg 2000-ben a miskolci szálláshelyeknek mindössze 17%-a volt kereskedelmi célú, ez az arány 2009-re 30%-ra nőtt. (Igaz, mindehhez hozzájárult Miskolc ingyenes filmfesztiválja, a CineFest is.) Az operafesztiválért a város, a kulturális tárca összefogott, azért olyan egységesen állt ki, ami példaszerű.

Miskolc volt a rendszerváltás egyik nagy vesztese. A Kádár-kor prosperáló városa, miután elvesztette fejlődésének bázisát, a nehézipart, egy magára hagyott, szürke város lett. Hétköznap esténként kedve sem volt senkinek bevonulni a belvárosba, a Széchenyi utcára, a villanyrendőrhöz. Ezen többek között az operafesztivál változtatott. A kísérőrendezvények, a koncertek, az utcai programok segítettek abban, hogy a város, főleg a belváros, újra élő legyen. Nem lenne annyi kiülős kocsma, annyi kávézó, ha nem lett volna a fesztivál.

A fesztivál céljai megjelentek az évről-évre változó elnevezéseiben is: legyen az első Bartók, és társuljon mellé minden évben valaki vagy valami – szerző, stílus vagy korszak. 2004-ig szerzők, Bartók + Verdi, aztán Puccini, Mozart, Csajkovszkij. Az orosz Helikon színház és német, francia, olasz, magyar társulatok. A nagy nevek nagy művei mellé a kisebb, de akkor és ott fontosnak látszó művek is. Aztán a Bartók + mögé zeneszerző csoportok vagy irányzatok neve került: Bel Canto, verizmus, Párizs, szláv komponisták, Bécs, Európa, majd vissza a kiindulóponthoz, ismét Verdi. Voltak évek 2006 és 2008 között, amikor a támogatás meghaladt a 250 millió forintot. Az előadások száma a kezdeti 26-ról 2009-ben ment fel a legmagasabbra: 65-re (de volt 61 és 59 is). A legmagasabb nézőszámot a Bartók + Párizs produkálta (ekkor költöttek a legtöbbet reklámra), abban az évben

18 962 néző váltott jegyet az előadásokra.
Nyitófelvonulás (2016)

Nyitófelvonulás (2016) (Fotó/Forrás: operafesztival.hu)

Az újabb igazgató-váltás idején, amikor Bátor Tamás helyére visszatért Kesselyák Gergely, a kulcsszó a népopera lett, és az új vezetés azt tűzte ki célul, hogy az operaelőadásokra minél nagyobb tömegeket mozgasson meg. Emlékszem, az Avason előadott Toscához alig lehetett hozzáférni. Kissé sáros úton mentünk fel a Kilátóhoz, mint egy zarándoklatra.

Tizenöt éve voltam először a miskolci fesztiválon. A legerősebb operaélményeim egyike volt az említett Wozzeck, de mondhatnám a Borisz Godunov produkciót is, ami akkor ismét bizonyította számomra, hogy valóban ez az operatörténet egyik legnagyobb műve. De legalább ennyire fontos, hogy számos jelentős előadót és művet itt ismerhettem meg: a moszkvai Helikon társulatot, Halévy Zsidó nőjét egy lehengerlő előadásban, Britten Lukrécia meggyalázása című operáját. És hogy kisebb művet is mondjak, Ravel kisoperáját, a Pásztorórát a szegedi egyetem hallgatóinak előadásában.

„Tovább nő” – lemezbemutató koncerten Palya Bea és zenekara

„Tovább nő” – lemezbemutató koncerten Palya Bea és zenekara (Fotó/Forrás: operafesztival.hu)

Kicsit sajnálnom azokat, akik vagy későn születtek vagy későn eszméltek és mindezekről az előadásokról lemaradtak. Ezek ugyanis felrázták a lelkesedésemet. Komolyan mondom,

más ember lennék, ha nem jártam volna az operafesztiválra.

Mert bár voltak jobb és rosszabb évek, mint minden fesztivál esetében, de azt gondolom, a miskolci operafesztivál annak, akit elbűvöl ez a műfaj: kihagyhatatlan.

Részletesebb információkat a Bartók Plusz Operafesztiválról a honlapjukon találhat.

Mi is írtunk már többször a fesztiválról. A programokról itt beszéltünk bővebben, Kesselyák Gergellyel készült interjúnk pedig itt olvasható.

Kapcsolódó

"Az opera nem csupán az elit minőségi szórakozása" - Bartók Plusz 2017

A miskolci Bartók Plusz Operafesztivál nem egyszerűen színvonalas előadások sorozata, hanem a műfaj megújításának és népszerűsítésének kreatív műhelye. Kesselyák Gergely igazgató és az alkotók célja a modern és befogadható operairodalom és -nyelv megteremtése. A fesztivál június 15. és 26. között várja vendégeit.

Kesselyák Gergely: „A műfaj határait feszegetjük”

Kapcsolódó

Kesselyák Gergely: „A műfaj határait feszegetjük”

Június 16. és 25. között rendezik meg a Miskolci Bartók Plusz Operafesztivált, amely idén talán még nagyobb hangsúlyt fektet a kortárs bemutatókra, mint eddig. Kesselyák Gergellyel, a fesztivál igazgatójával az idei koncepción kívül a rendezői színházról és a kortárs népopera hiányáról beszélgettünk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Miranda Liu három órán át játszott a zenekarnak, míg megkapta a koncertmesteri széket

Tizenkilenc évesen vált a legfiatalabb hazai koncertmesterré, igaz, meg is dolgozott érte. Miranda Liu még mindig csak huszonkettő, de már kvartettalapító, most pedig egy új kamarazenei fesztivált szervez az ősz beköszöntekor. Ez lesz a New Millennium.
Könyv

Ernest Hemingway ritkán látott családi fotói

Felépítette saját mítoszát: síelt, horgászott, vadászott, bikaviadalokat látogatott, szenvedélyesen érdekelte a háború és fáradhatatlanul kereste a személyes boldogságot. A Nobel-díjas amerikai író, akinek tárgyilagos szikár stílusát sokan próbálják utánozni azóta is, 1899. július 21-én született.
Klasszikus

Barokk randevú Gödöllőn

A barokk zenének ad otthont augusztusban a Gödöllői Királyi Kastély, ahol Bach egyik ritkán játszott világi kantátájának színpadi változata és Vivaldi a-moll kettősversenye is elhangzik.
Vizuál

Aki pestiesítette a párizsi divatot

Egyszerű másoló, remek divatérzékű üzletasszony vagy tervezőzseni? Rotschild Klára szalonja a luxust jelentette a harmincastól a hetvenes évekig. Simonovics Ildikó mesélt arról, milyen kihívás összegyűjteni a még megmaradt ruhákat, dokumentumokat és kibogozni a valóságot a legendák és pletykák közül.
Jazz/World

Tényleg segít a zenehallgatás a koncentrációban?

Miért segítene? Miért lenne jobb az agyunknak, ha egy dolog helyett rögtön kettőre kellene figyelnie: a zenére és arra, amit csinálsz?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

A „Hazám, hazám”-áriát is elénekli Ninh Long a Palotakoncerteken

Alig pár hét, és ismét operettslágerektől lesz hangos az Oroszlános udvar, ahol a hagyományokhoz híven idén is megrendezik a műfaj szerelmeseinek nyári ünnepét, a Budavári Palotakoncerteket. A Budapesti Operettszínház jól ismert sztárjai mellett új tehetségek is színpadra állnak, aki óriási lelkesedéssel vetették bele magukat a munkába.
Zenés színház ajánló

Az operettrajongók ünnepe lesz ez a két nap

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 20-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Auksz Évával, Lombos Pállal, Mits Gergellyel és Vadász Dániellel. Utóbbi a Budavári Palotakoncertek producere, amelyet augusztus 2-án és 3-án rendeznek meg.
Zenés színház előzetes

Jesszumpeppi, az előzetes alapján borzasztónak tűnik a Macskák filmváltozata

Olyan világsztárok főszereplésével jön a Macskák című Lloyd Webber-musical filmváltozata, mint Taylor Swift, Ian McKellen és Judi Dench. Nem tűnik jónak.
Zenés színház magazin

Ezek Renée Fleming kedvenc szopránáriái

Az egyik legnépszerűbb amerikai operaénekes, Renée Fleming hat kedves áriáját gyűjtötte össze. Meglepő, de hiányzik egy nagyon fontos darab a listáról.
Zenés színház hír

Paul McCartney filmklasszikusból ír musicalt

Az Amerikában kötelező karácsonyi filmnek számító Az élet csodaszép című 1946-os Frank Capra filmklasszikust dolgozza fel - írta meg a BBC News.