Zenés színház

"Más lennék, ha nem jártam volna az operafesztiválra"

2017.05.15. 10:28
Ajánlom
Egy kezünkön meg lehet számolni, Magyarországon hány helyen játszanak operát, pedig a kultúra jelenléte egy város megítélésén is nagyban javít. A miskolci operafesztivál alapítóinak célja az volt, hogy egy magas színvonalú rendezvénnyel hozzák helyre a város megtépázott imázsát.

Ha a nem túl nagy és nem túl jelentős, egykori keletnémet Gera városába beszúrunk egy körzőt, és azt száz kilométerre kinyitva rajzolunk egy kört, ezen a körön belül tizenkét operaházat találunk. Ebben persze vannak nagyobbak és jelentéktelenebbek is. A gerai első látásra az utóbbiak közé tartozik. Ám, aki ott volt 2009-ben a Wozzeck előadásukon, az azt tapasztalhatta, hogy a jelentéktelenek tetsző német városok operajátszása is igen magas színvonalú. Ha nem lett volna a BartókPlusz fesztivál, akkor mindezt mi, magyarok -Miskolcon, és máshol élők, -operarajongók és érdeklődők, nem tudtuk volna meg.

Nyitófelvonulás (2015)

Nyitófelvonulás (2015) (Fotó/Forrás: operafesztival.hu)

A német operakultúra azért is más, mert az államokra széttagozott birodalomban minden kis állam presztízskérdést csinált abból, hogy legyen egy rendes operát is játszó színháza. Többek közt ennek a következménye, hogy uralkodó lett a rendezői színház. Hiszen nem volt elég kitűnni, feltűnőnek, érdekesnek is kellett lenni egy előadásnak ahhoz, hogy a soktucatnyi produkció közül a nézők éppen azt válasszák. Ne egy mindössze ötven kilométerrel távolabb eső hely színesebb előadását.

Az operafesztivál tanácsadóinak egyik fontos érdeme volt, hogy ebből az óriási választékból mindig ízléssel válogatottak. Miskolc nem adott teret a túlburjánzó rendezői elképzeléseknek, ugyanakkor nem zárkózott el a modern művektől, a formabontó megoldásoktól.

Egy kezünkön meg lehet számolni, Magyarországon hány helyen játszanak operát.

Holott a kultúra egyre erőteljesebben hat a városok turisztikai életére, egyre fontosabb a város megítélése szempontjából. Kesselyák Gergely és Hegyi Árpád Jutocsa 2001-ben, egy olyan időszakban alapították az operafesztivált, amikor a Miskolcra látogatók száma évről-évre csökkent. A rendezvényt alapító Müller Péter Sziámi találta ki a szlogent:

a Zene várost épít.

Az alapítók célja egyértelműen az volt, hogy egy magas színvonalú kulturális rendezvénnyel hozzák helyre a város megtépázott imázsát, és csábítsanak Miskolcra minél több külföldi és magyar turistát.

Jelenet A kékszakállú herceg várából (2015)

Jelenet A kékszakállú herceg várából (2015) (Fotó/Forrás: operafesztival.hu)

A fesztiválnak voltak is kézzel fogható pozitív hatásai. Míg 2000-ben a miskolci szálláshelyeknek mindössze 17%-a volt kereskedelmi célú, ez az arány 2009-re 30%-ra nőtt. (Igaz, mindehhez hozzájárult Miskolc ingyenes filmfesztiválja, a CineFest is.) Az operafesztiválért a város, a kulturális tárca összefogott, azért olyan egységesen állt ki, ami példaszerű.

Miskolc volt a rendszerváltás egyik nagy vesztese. A Kádár-kor prosperáló városa, miután elvesztette fejlődésének bázisát, a nehézipart, egy magára hagyott, szürke város lett. Hétköznap esténként kedve sem volt senkinek bevonulni a belvárosba, a Széchenyi utcára, a villanyrendőrhöz. Ezen többek között az operafesztivál változtatott. A kísérőrendezvények, a koncertek, az utcai programok segítettek abban, hogy a város, főleg a belváros, újra élő legyen. Nem lenne annyi kiülős kocsma, annyi kávézó, ha nem lett volna a fesztivál.

A fesztivál céljai megjelentek az évről-évre változó elnevezéseiben is: legyen az első Bartók, és társuljon mellé minden évben valaki vagy valami – szerző, stílus vagy korszak. 2004-ig szerzők, Bartók + Verdi, aztán Puccini, Mozart, Csajkovszkij. Az orosz Helikon színház és német, francia, olasz, magyar társulatok. A nagy nevek nagy művei mellé a kisebb, de akkor és ott fontosnak látszó művek is. Aztán a Bartók + mögé zeneszerző csoportok vagy irányzatok neve került: Bel Canto, verizmus, Párizs, szláv komponisták, Bécs, Európa, majd vissza a kiindulóponthoz, ismét Verdi. Voltak évek 2006 és 2008 között, amikor a támogatás meghaladt a 250 millió forintot. Az előadások száma a kezdeti 26-ról 2009-ben ment fel a legmagasabbra: 65-re (de volt 61 és 59 is). A legmagasabb nézőszámot a Bartók + Párizs produkálta (ekkor költöttek a legtöbbet reklámra), abban az évben

18 962 néző váltott jegyet az előadásokra.
Nyitófelvonulás (2016)

Nyitófelvonulás (2016) (Fotó/Forrás: operafesztival.hu)

Az újabb igazgató-váltás idején, amikor Bátor Tamás helyére visszatért Kesselyák Gergely, a kulcsszó a népopera lett, és az új vezetés azt tűzte ki célul, hogy az operaelőadásokra minél nagyobb tömegeket mozgasson meg. Emlékszem, az Avason előadott Toscához alig lehetett hozzáférni. Kissé sáros úton mentünk fel a Kilátóhoz, mint egy zarándoklatra.

Tizenöt éve voltam először a miskolci fesztiválon. A legerősebb operaélményeim egyike volt az említett Wozzeck, de mondhatnám a Borisz Godunov produkciót is, ami akkor ismét bizonyította számomra, hogy valóban ez az operatörténet egyik legnagyobb műve. De legalább ennyire fontos, hogy számos jelentős előadót és művet itt ismerhettem meg: a moszkvai Helikon társulatot, Halévy Zsidó nőjét egy lehengerlő előadásban, Britten Lukrécia meggyalázása című operáját. És hogy kisebb művet is mondjak, Ravel kisoperáját, a Pásztorórát a szegedi egyetem hallgatóinak előadásában.

„Tovább nő” – lemezbemutató koncerten Palya Bea és zenekara

„Tovább nő” – lemezbemutató koncerten Palya Bea és zenekara (Fotó/Forrás: operafesztival.hu)

Kicsit sajnálnom azokat, akik vagy későn születtek vagy későn eszméltek és mindezekről az előadásokról lemaradtak. Ezek ugyanis felrázták a lelkesedésemet. Komolyan mondom,

más ember lennék, ha nem jártam volna az operafesztiválra.

Mert bár voltak jobb és rosszabb évek, mint minden fesztivál esetében, de azt gondolom, a miskolci operafesztivál annak, akit elbűvöl ez a műfaj: kihagyhatatlan.

Részletesebb információkat a Bartók Plusz Operafesztiválról a honlapjukon találhat.

Mi is írtunk már többször a fesztiválról. A programokról itt beszéltünk bővebben, Kesselyák Gergellyel készült interjúnk pedig itt olvasható.

Kapcsolódó

"Az opera nem csupán az elit minőségi szórakozása" - Bartók Plusz 2017

A miskolci Bartók Plusz Operafesztivál nem egyszerűen színvonalas előadások sorozata, hanem a műfaj megújításának és népszerűsítésének kreatív műhelye. Kesselyák Gergely igazgató és az alkotók célja a modern és befogadható operairodalom és -nyelv megteremtése. A fesztivál június 15. és 26. között várja vendégeit.

Kesselyák Gergely: „A műfaj határait feszegetjük”

Kapcsolódó

Kesselyák Gergely: „A műfaj határait feszegetjük”

Június 16. és 25. között rendezik meg a Miskolci Bartók Plusz Operafesztivált, amely idén talán még nagyobb hangsúlyt fektet a kortárs bemutatókra, mint eddig. Kesselyák Gergellyel, a fesztivál igazgatójával az idei koncepción kívül a rendezői színházról és a kortárs népopera hiányáról beszélgettünk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Rudolf Péter ismertette a Vígszínház következő évadának terveit

A Vígszínház új igazgatója kilenc bemutatót tervez, köztük egy zenés produkció premierjét az intézmény alapításának 125-dik évfordulója alkalmából, jövő májusban.
Klasszikus

Átadták a megújult Beethoven Emlékmúzeumot Martonvásáron

A Beethoven-emlékév keretében átadták a megújult Beethoven Emlékmúzeumot és a Brunszvik-kert új szökőkútját pénteken a Fejér megyei Martonvásáron.
Klasszikus

Újra zene tölti meg Budapest számos közterét

Hatodik évadát kezdi a Zenélő Budapest: a július 2-án induló programsorozaton a szervezők mintegy 200 minikoncerttel készülnek 8 közkedvelt budapesti helyszínen.
Vizuál

Marilyn Monroe és Coco Chanel fotósának kiállítása

A Mai Manó Ház 2020. június 20-án nyíló fotókiállításának a világhírű Douglas Kirkland a szerzője, alkotásai az elmúlt fél évszázad hollywoodi hírességeinek és popkultúrájának egyedülálló kincsestára.
Vizuál

Hét kedvenc Walter Matthau vígjátékunk

Ezt a hét filmet bármikor újranéznénk. Szubjektív lista szigorúan időrendben és nem rangsorolva – hisz utóbbi gyakorlatilag lehetetlen. Az apropó pedig: húsz éve, 2000. július 1-jén hunyt el az Oscar-díjas amerikai színész, a 20. század népszerű filmkomikusa, Walter Matthau.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Szántó Andrea: „Tőlem kérdezed, aki nem vagyok dívatípus?”

Mezzoszoprán és alt szerepekben egyaránt tündököl: Juditként érzékeny és megejtő, Carmenként vad és szenvedélyes. Ha nem söpri el a bemutatót a világjárvány, Kundry szerepében mutatkozott volna be az Operaház új Parsifal-előadásában. Szántó Andreát március elején faggattam operákról, operaszerepekről, de óhatatlanul is magasabb kérdések felé terelődött a beszélgetés.
Zenés színház hír

Szabadtéri koncertsorozatot indít júliusban az Operettszínház

A musical és az operett szerelmeseinek egyaránt kínálnak könnyed, nyáresti szórakozást egy különleges belvárosi helyszínen, a Pesti Vármegyeháza udvarán.
Zenés színház hír

A jövő héten nyit a milánói Scala

A koronavírus-járvány miatti négy hónapos kényszerszünet után a koncerten a közönség és az énekesek számát is csökkentette az operaház.
Zenés színház koktélparti

Brünnhilde és Wotan pszichológiája – 150 éve mutatták be A walkürt

A főisten leszállt a halandók közé, hogy fiút nemzzen. A fiú és ikerhúga között szerelem gyúlt, amely nyomán felsejlettek a múlt traumái. Brünnhilde pedig integritást nyert azáltal, hogy szembeszállt apjával. Wagner tetralógiája nem csak a zenetudomány, hanem a pszichológia számára is kutatási terület.
Zenés színház hír

Jövőre halasztják a Marton Éva Nemzetközi Énekversenyt

A koronavírus-járvány miatt 2021 őszére halasztja az idén minden eddiginél több jelentkezőt vonzó IV. Marton Éva Nemzetközi Énekversenyt a Zeneakadémia.