Zenés színház

"Másnak mindig te vagy más"

2014.06.30. 09:50
Ajánlom
Hevér Gábor ismét munkával tölti a nyarat, az Átriumban július 12-től látható Az Őrült Nők Ketrece című előadásban a mulató tulajdonosa, Georges szerepét játssza. A párját, Albint Stohl András alakítja. INTERJÚ

- Hogy kerültél a darabba, illetve ebbe a mulatóba?

- A Kultúrbrigád kért fel a szerepre, meg talán az Alföldi is. (nevet) Nem ez az első munkánk a Kultúrbrigáddal az Átrium Film-Színházban, az Igenis, miniszterelnök úr! című előadásban már dolgoztunk együtt, és közös a bizalom. Kicsit vacilláltam ugyan, mert nagyon sokat dolgoztam idén is, és nem volt egyértelmű, hogy a nyarat megint munkával szeretném tölteni, de érdekelt a dolog annyira, hogy elvállaljam.

- Különös mulató ez Az Őrült Nők Ketrece...

- A különlegességét az adja, hogy egy meleg pár a tulajdonosa. A mulató sztárja Albin, akit Stohl András játszik majd, ő a darabban az én párom. Albin művészneve Zaza, ekképpen a női vonások nála lesznek erősebbek, én inkább a férfias személyiségjegyeket fogom képviselni ebben a párosban és a darabban. Most már próbáltunk annyit, hogy elmondhatom a benyomásaimat: szerintem ez a Georges egy decens, visszafogott, igazi konzervatív ember, és tulajdonképpen nincs ebben az egészben semmi különleges. Egy transzvesztita bárt üzemeltetni ugyanis ugyanolyan munka, mint bármelyik másik. A "felnőttfilmesek" sem feltétlenül perverzek, hanem abból élnek, abból van az üzlet, és nincs többről szó. Attól, hogy Albin és Georges egy ilyen mulatót üzemeltet, még nem perverzek vagy ilyesmi, sőt, ha Georges párja nem lenne annyira extrovertált néha, még azt is mondanám, hogy szürke, hétköznapi párkapcsolatban élnek, a darab szerint már több mint húsz éve. Az ő igazi pezsgésük, az életük sava-borsa ennek a mulatónak - kvázi mint színházüzemnek - a szervezésében van, és ha egy ilyen mulató primadonnája az ember párja, az semmiképp nem egyszerű, de ettől eltekintve teljesen mindennapos élet az övék.

- A lehető legritkábban szokták a konzervatív jelzővel illetni ezt a darabot, sőt, a bulvármédia mintha inkább provokációt értené ki a darabból. Mi az, ami provokatív Az Őrült Nők Ketrecében?

- A színdarabban, ha engem kérdezel, semmi provokatív nincsen. Az ilyen mulatók nem ritkák, nemcsak világszerte, de Magyarországon is akad belőlük jócskán. Vannak, akik járnak ezekre a helyekre, akik meg nem szeretik az ilyesmit, nem mennek oda.

- Ugyanakkor ez egy családi történet. Georges-nak van egy gyereke, akit a párjával együtt neveltek fel. Azért ez mégis furcsa, nem?

- Ez egy dramaturgiai fogás. Georges-nak egy "baleset", egy véletlen együttlét után született egy fia, huszonnégy évvel ezelőtt, a nő pedig elhagyta a gyereket, akit Georges és Albin neveltek fel. Sajnos a valóságban is előfordul, hogy az egyik szülő lemond a gyerekéről, és a másikra marad a nevelése. Ritkább, amikor az anya hagyja el a családot, de számos ilyen példa van. Ez egy ilyen helyzet, a srácból pedig egy teljesen hétköznapi, egyébként heteró kamaszt, illetve fiatal felnőttet neveltek fel. Ezt sem tartom provokatívnak. Vannak, akik azt élik meg provokációnak, hogy egyáltalán beszélünk ilyesmiről, pedig ezek nem homo vagy heteró problémák, hanem emberi helyzetek. Azt szokták mondani, hogy ha beszélünk valamiről, az népszerűsít. Elég régóta próbáljuk már ezt a darabot ahhoz, hogy meggyőződéssel ki tudjam jelenteni: a szövegkönyv sehol nem tartalmaz olyat, hogy „legyél meleg", ahogy az sincs benne, hogy "ne legyen családod", sőt...

A darab szövete nem olyan rettenetesen erős, nincsenek elementáris lelki mélységek vagy fordulatok, a mondanivalója nem túl bonyolult, sőt egyszerű, de éppen ezért vállalható, mert csak az alapokra koncentrál. Viszont az egyik legfontosabb dologról beszél, és ezt nem könnyű színházi értelemben hitelesen, jól megcsinálni: hogy próbáld meg elfogadni a másikat. Ne feltétlenül fogadd el, de legalább próbáld meg. Mindegy, hogy a szomszédaidról, a párodról vagy éppen a melegekről van-e szó. Én más vagyok, mint a Józan Laci, aki húsz centivel magasabb nálam, ő beüti a fejét a villamos kapaszkodójába, én meg nem. Mások vagyunk, különbözünk. És a különbözés néha konfliktust eredményez, mint a vörösingesek meg a gittegylet esetében a Pál utcai fiúkban. Másnak mindig te vagy más, neked meg a másik. Persze másoktól evidensen elvárjuk, hogy elfogadjanak olyannak, amilyenek vagyunk. Amikor azt mondjuk, hogy másság, mindig valami extrém dologra gondolunk, pedig ugyanaz a mechanizmus működik akkor, amikor felcsöngetünk a fölöttünk lakónak, hogy halkítsa le a zenét hétköznap délután, mint amikor emberek fröcsögve mocskolódnak másokkal a nyílt utcán.

- Nehéz összegyűrni ezt az egyszerű, de mégis most elég nagy súllyal jelen lévő témát azzal, hogy ez egy zenés vígjáték, és nyári bemutató? Ezek összehozhatóak közös nevezőre?

- Azon melózunk, hogy összehozható legyen. Most áll össze a dolog, most keressük a hangsúlyokat, az állapotokat, hiszen ez egy szellemes darab, valóban vígjáték, és zenés is, ennek vannak műfaji követelményei, amit ugyancsak most próbálunk érvényesíteni. Ha jól melóztunk, akkor egy héttel a premier előtt kitisztázódik, hogy mit kell szentimentálisra hagyni, minek kell nyersnek lennie, mikor kell nevetni, és mikor van szükség arra, hogy a légy is elfelejtsen zümmögni. Az igazi nehézség ennek az ívnek a felépítése és kitisztázása. Máshogyan nehéz munka, mint az Igenis, miniszterelnök úr!, ami a szövegre épülő, nagyon szigorú, pergő ritmust diktált. Mondjuk itt is keményen be kell tartani a ritmust. Érdekes feladat megkeresni például a zene megszólalásának a módját. Még az is előfordulhat, hogy az egyik szereplő a színpadon megkérdezi: nincs kedve valakinek énekelni? Mert lehet, hogy így lesz helye ott és akkor a dalnak.

- Gyerekes apát játszottál már?

- Hűha... Színpadon nem emlékszem ilyenre, az Átok című sorozatban volt kamasz lányom. De kamaszkoron túli fiam még soha. Negyvenöt éves vagyok, Fehér Balázs Benő huszonhárom, tehát a darab szerinti előírásnak megfelelünk. Sokszor fiatalnak érzem magam belülről mellette - az én kislányom még jócskán innen van a kamaszkoron -, de azért lassan kezdem megszokni, hogy ő a fiam, végül is korban kijön. Izgalmas az a jelenet, amikor Georges elővenné az apai szigorát, de elég megdöbbentő, hogy a huszonéves gyerek milyen keményen áll ellen ennek, egy komoly konfliktus közepén, és hogyan próbálja meg arra a lehetetlen dologra nagyon eltökélten és határozottan rávenni az apját, hogy a családunk egyik tagját tüntessük el egy napra a színről, mert nem felel meg a menyasszonya családja ízlésének.

- Tudsz pihenni is a nyáron?

- Csak egy gyorsat, mert augusztus 21-től már a Vígszínházban próbálok újra, Az Őrült Nők Ketrecét meg a július 12-i bemutató után játsszuk sokat. Majd máskor pihenek.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Kern András előtt tiszteleg a FILMIO

A Nemzeti Filmintézet streaming platformján négy napig ingyenesen láthatunk három, Kern András főszereplésével készült magyar filmet.
Színház

Játszani kell, nem belehalni – Esztergályos Cecília 80

A Kossuth-díjas színésznő január 26-án ünnepli a 80. születésnapját. Noha legtöbben a Família Kft. című tévéfilmsorozatból ismerik, mindmáig aktív színészi pályáján szép számmal fordultak elő jelentős filmes és színházi alakítások is.
Színház

A színház tart egyben lelkileg és fizikailag is – Kern András 75 éves

Kern András január 28-án ünnepli a 75. születésnapját. Eleinte filmrendező szeretett volna lenni, majd miután mégis a színházat választotta, pályáját a Vígszínházban kezdte, és mindmáig aktív tagja a társulatnak.
Színház

Csiby Gergely egy keményen eldurvuló válást állít színpadra az Art-Színtérben

A Rózsák háborúja című előadás lesz az első produkció, amely kifejezetten az Art-Színtér idén birtokba vett terébe készül. Az előadást február 20-án mutatják be. A rendezőt társulati létről, szabadúszásról és a készülő előadásról kérdeztük.
Klasszikus

Egész napos zenepedagógiai programmal emlékeznek Lukácsházi Győzőre a Magyar Zene Házában

Fél évvel ezelőtt hatalmas veszteség érte a hazai életet, a tavaly elhunyt Lukácsházi Győzőre most koncerttel és szakmai programokkal emlékezik a Magyar Zene Háza február 4-én.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.
Zenés színház ajánló

Közeleg az Operaház Prokofjev-bemutatója, a Háború & béke

Január 28-án mutatja be a Magyar Állami Operaház Prokofjev monumentális operáját, a Háború & békét. A Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban készült előadást a katalán rendező, Calixto Bieito állította színre.
Zenés színház magazin

Ahol a legnagyobbaknak is remegett a lába – Felfedezőúton a milánói Scalában

Új sorozatunkban a világ leghíresebb operaházaiba kalauzoljuk el olvasóinkat, megismerhetik a helyek történetét, építészeti sajátosságait, de azt is elmeséljük, nekünk milyen tapasztalataink voltak ott, és mire számítson, aki felkeresné az operajátszás ezen nevezetességeit.
Zenés színház interjú

Dinamikus, modern és mai – Beszélgetés Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel

Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettje a 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt is tiszteleg. A Budapesti Operettszínház készülő előadásáról Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Az Operettszínház eredeti verzióban mutatja be a Mária főhadnagyot

A férfiruhába bújt női forradalmár történetét a Magyar Operett Éve és az 1848-as események 175. évfordulója alkalmából állítják színpadra.