Zenés színház

„Meg kell találni a színpadi leleményesség és a zenekultúra szintézisét”

Hogyan lehet egy kortárs művet élvezhetővé, a közönség számára könnyen befogadhatóvá tenni úgy, hogy a szakma igényeinek is megfeleljen? Miért érdemes Egerben kamaraopera fesztivált rendezni? Szabó Sipos Máté karmestert, az Egri Kamaraopera Fesztivál művészeti vezetőjét kérdeztük.
Szabó Sipos Máté

Szabó Sipos Máté (Fotó/Forrás: Csokonai Színház)

- Idén november 10-12. között immár ötödik alkalommal rendezték meg az Egri Kamaraopera Fesztivált, ami egy kifejezetten formabontó esemény. Hogyan indult ez a történet?

- Lassan több mint húsz éve járok Egerbe a szimfonikus zenekar vezetőjeként. Nagyon sok mindent csináltunk ez alatt az idő alatt, többek közt nyári operaelőadásokat és egyéb kísérleti zenés színházi produkciókat tartottunk Csizmadia Tiborral együttműködésben.

Olyan előadásokat hoztunk létre, amelyek keresték az új utakat a zenés színház, zene és dráma területén.

Ezek a produkciók csak a nyári időszakra korlátozódtak, helyszínük pedig a Lyceum udvara volt, amely egy ezerötszáz fős nyitott nézőtér, kitéve az időjárás viszontagságainak. Ezeknek a mentén szerettem volna egy Eger méreteihez és adottságaihoz, izgalmas építészetéhez igazodó fesztivált létrehozni.

- A kamaraopera különösen alkalmas egy ilyen kísérletező jellegű programsorozathoz.

- A műfaj rengeteg lehetőséget kínál az előadó számára, ráadásul nincs szükség hatalmas zenekarra, énekesgárdára, nagyszabású díszletekre és jelmezekre, hogy egy minden ízében izgalmas előadást hozzunk létre. Nagyon széles annak a spektruma, hogy mit nevezünk operának. Öt éve azzal a céllal indítottuk el a fesztivált, hogy

olyan előadásokat állítsunk színpadra, olyan produkciókat hívjunk meg, amelyek nem a mainstream operajátszást reprezentálják.

Az esetek döntő többségében nem színházi környezetben adjuk elő ezeket a műveket. Több intézménnyel együttműködve az Eszterházy Károly Egyetem izgalmas helyszínein, a Kepes Intézet kiállítótereiben, a Harlekin Bábszínházban, vagy olyan rendhagyó helyszíneken, mint egy bevásárlóközpont játszunk előadásokat. Ennek egyik fő oka, hogy szeretnénk a fiatalokhoz közelebb hozni a kortárs operajátszást a különböző zenetörténeti korszakok és természetesen napjainkban született művek előadásával – minden évben készülünk például gyerekelőadással is. Körbenézve a nemzetközi zenei életben egyébként nincs is nagyon olyan kamaraopera fesztivál, amely felöleli az összes korszakot, így ebből a szempontból unikálisnak is nevezhető az, amit mi csinálunk.

- Igyekszünk kortárs alkotók műveit műsorra tűzni: akár pályakezdő zeneszerzőkkel, rendezőkkel, a kísérleti színház képviselőivel dolgozunk együtt. Eleve olyan előadásokat keresünk, amelyek nem sorolhatók be egy kategóriába, hanem különböző műfajok határán mozognak. Ez jellemezte egyébként az 1910-es és 1920-as évek Párizsát is – például a tavaly játszott Kurt Weill-mű, A hét fő bűn műfaja a szerző megfogalmazásában ének balett (ballet chanté), de említhetnénk A katona történetét is, amit szintén operának neveznek, pedig nem énekel benne senki.

Az egyik legszélsőségesebb példája ennek az idén előadott Szemző Tibor-mű, a Koponyaalapi törés,

amelyben szintén nincs ének, mégis egy olyan több világot összegyúró, nagyon sokrétegű előadás – egy ember egy tévéképernyővel beszélget, miközben egy kamarazenekar minimálzenei struktúrát játszik, amiben egy cigányzenekar fokozatosan átveszi a szót, s a filozofikus szövegi asszociációk közepette lassan átúszúnk a Hullámzó Balaton tetején című dalba –, amelyet ha nem is operának, de egy zenei performansznak nevezhetünk.

Szemző Tibor: Koponyaalapi törés

Szemző Tibor: Koponyaalapi törés (Fotó/Forrás: Egri Kamaraopera Fesztivál)

Emellett ugyanennek a napnak az estéjén az Operettszínház produkcióját, Beischer-Matyó Tamás Kreatív kapcsolatok című kortárs, mégis „közönség barát” operáját is hallhatta a közönség.

Beischer-Matyó Tamás: Kreatív kapcsolatok

Beischer-Matyó Tamás: Kreatív kapcsolatok (Fotó/Forrás: Egri Kamaraopera Fesztivál)

- A klasszikus vonalat erősítette idén Donizetti A csengő című műve, mégis ízig-végig modern volt ez az előadás is.

- Donizetti kamaraoperáját egy kiállító teremben adtuk elő, ahol a díszlet kérdése jelentette a legnagyobb kihívást számunkra.

Ezt úgy oldottuk meg, hogy egy fiatal homokanimátor, Sáli Levente varázsolta élőben a hallgatóság szemei elé a jelenetek környezetét.

Donizetti: A csengő

Donizetti: A csengő (Fotó/Forrás: Vozáry Róbert / Egri Kamaraopera Fesztivál)

A nyitónap estéjén Kósa György Kocsonya Mihály házassága című művét adtuk elő egy bábadaptáció formájában. Ez a darab komoly feladat elé állítja az énekeseket, mégis, a rendező Éry-Kovács András arra vállalkozott, hogy saját társulatával adja elő.

Meghallgattuk a színészeket, és kiderült, hogy nagyszerű hangok rejtőznek közöttük,

így végül csupán két vendégszereplőre volt szükségünk. Ez egy zeneileg rendkívül különös darab, talán éppen ezért nem is nagyon szokták játszani, pedig egy zseniális mű. Lehet, hogy egy klasszikus értelemben vett koncerten nem is működne, viszont ebben a formában, életnagyságú bábokkal előadva nagyon jól szórakozott rajta a közönség.

Kósa György: Kocsonya Mihály Házassága

Kósa György: Kocsonya Mihály Házassága (Fotó/Forrás: Vozáry Róbert / Egri Kamaraopera Fesztivál)

- Az idei fesztiválon a legtöbb darab kortárs, magyar zeneszerző tollából született. Hogyan látja a ma élő hazai operaszerzők generációját? Létezik magyar operastílus?

- A mai szerzők számára már kinyílt a világ, így nem gondolom, hogy lenne magyar operairányzat, inkább a zeneszerzés különböző ágairól beszélhetünk. A legfiatalabb generáció megpróbál egyfajta szintézist teremteni ezek közt. Talán eltűnőben van az az akadémikus megosztottság, amely a 60-80-as éveket jellemezte, hogy a szerialismus után már vétek leírni egy dúr akkordot és aki ezt teszi az olcsó zenét ír.

Az általában elmondható, hogy a mai operaszerzők megpróbálnak a közönséghez visszatalálni.

Ebben a műfajban nagyon fontos, hogy maga a dramaturgia, a színpadi lelemény is erős legyen, így akár egy elvontabb zenei struktúra is jól tud működni. De lehet bármilyen fülbemászó a dallam, - ami Puccini és Mahler után már önmagában nem túl érdekes - ha nem érezhető rajta a határozott zenei egyéníség, nagyon semmitmondó tud lenni. Meg kell találni a színpadi lelmény és a zenei egyéníség szintézisét. Vannak, akik egészen könnyed stílusban írnak zenét, van, akik pusztán struktúrákkal komponálnak, sokféle forrás és stílus létezik.

Engem leginkább azok a művek izgatnak, amelyekben a szerző saját nyelvét találom meg, érzem benne a bátorságot és következetességet és persze a szöveg és dramaturgia is erős legyen.

Az sem mellékes, hogy mindez mennyire képes majd megszólítani a hallgatóságot.

Szabó Sipos Máté az V. Egri Kamaraopera Fesztiválon

Szabó Sipos Máté az V. Egri Kamaraopera Fesztiválon (Fotó/Forrás: Egri Kamaraopera Fesztivál)

- Hogyan fogadja ezt Eger közönsége?

- Mindig csodálkoznak azon, hogy milyen nagy arányban tűzünk a műsorra kortárs műveket, mégis nagyon jók a tapasztalataink. Az első fesztivál nyitóestjén John Cage művei után Tom Johnson Négyhangú operáját adtuk elő. Mindenki azt gondolta, megőrültem, minek csinálok Egerben operafesztivált, amit ráadásul egy kortárs koncerttel nyitok?

Néma csöndben hallgatták először a Cage darabokat, a 4'33” alatt már felkuncogtak, Tom Johnson sziporkázóan zseniális operáján pedig könnyesre nevették magukat.

Persze ugyanúgy örülnek egy Haydn-vígoperának is, de szépen lassan megszokták Egerben a kortárs zenét.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Tragikusan fiatalon elhunyt Mokány Csaba színművész

Negyvenhárom éves korában elhunyt Mokány Csaba füleki származású színész, rendező adta hírül a Komáromi Jókai Színház facebook oldala. "Isten veled, Csabi! Emléked megőrizzük!" - búcsúznak tőle kollégái.
Klasszikus

A megérinthető zene - Megnyílt a Magyar Zene Háza

Tíz éves tartalmi és műszaki tervezés, majd építkezés után nyílt meg szombaton a Magyar Zene Háza. A zenei beavató intézmény koncertekkel, interaktív kiállítással, zenei kreatív térrel és zenepedagógiai foglakozásokkal várja a nagyközönséget. 
Klasszikus

Főszerepben a Barenboim-család

A világhírű zongoraművész-karmester, Daniel Barenboim és hegedűművész fia, Michael ad koncertet január 26-án a Müpában. A műsoron Mozart-szonáták szerepelnek.
Klasszikus

„Minden művészet a káoszból épül fel” – Beszélgetés a Chaos String Quartet tagjaival

Második helyezést ért el a tavaly ősszel tartott Bartók Világversenyen, és a Fidelio különdíjával is gazdagodott a bécsi központú, de különböző nemzetiségű fiatalokból álló Chaos String Quartet. A vonósnégyes két hegedűse, Susanne Schäffer és Kruchió Eszter mesélt együttesükről, a versenyen szerzett élményekről és arról, hogy milyen különleges helyszíneken léptek már fel.
Klasszikus

A kóruséneklés legnagyobbjait díjazta a KÓTA a magyar kultúra napján

A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége tizennégy kategóriában díjazta azokat a karnagyokat, tanárokat és zongorakísérőket, akik munkájukkal segítik a hazai kóruséletet.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Teljes gőzzel – Beszélgetések és könnyed programok az Eiffel Műhelyházban

Az Eiffel Műhelyház sebességet vált: az új évadban öt vadonatúj programsorozat indul itt, melyek a lehető legtágabb értelemben véve kölcsönzik témáikat az opera társművészetei köréből. Közélet, humor, irodalom, és persze zene, zene, zene.
Zenés színház hír

A rokokó erotikája – Veszedelmes viszonyok a Budapesti Operettszínházban

Ősbemutatóra készül január 28-án és 29-én a Budapesti Operettszínház: a Choderlos de Laclos regénye nyomán készülő Veszedelmes viszonyok Kovács Adrián zenéjével és Kiss Csaba rendezésében kerül színre.
Zenés színház gyász

59 éves korában elhunyt Rafael Rojas tenor

A mexikói operaénekes több évadon át a Stefano Poda-féle Otellóban énekelt címszerepet a Magyar Állami Operaházban, ezt megelőzően pedig a Simándy100 gálát mentette meg a beugrásával Jonas Kaufmann helyett. Halálhírét az Opera közölte.
Zenés színház ajánló

Egy halálraítélt utolsó percei – Újra műsoron Jake Heggie operája, a Ments meg, Uram!

Mindössze egyetlen élő előadást ért meg a járványhelyzet miatt az Opera tavalyi kortárs bemutatója. Január 21-től ismét a közönség elé kerül Jake Heggie-nek az azonos című film története alapján készült operája, a Ments meg, Uram!
Zenés színház interjú

„Akkor is mosolyogni kell, amikor valami fáj” – interjú Széles Flórával

A mosoly országa Mi hercegnője után Széles Flóra egy kultikus mű, a Veszedelmes viszonyok Tourvelnéjeként debütál a Budapesti Operettszínházban. A zenedráma ősbemutatóként kerül színre a teátrumban, a két előadás közti párhuzamokról, szerelemről és az új bemutató különleges technikai megoldásairól beszélgettünk.