Zenés színház

Még mindig lebilincselő a Székely fonó

2017.06.23. 10:53
Ajánlom
Majdnem opera a lengyel Michał Znaniecki rendezésében ez a daljáték: kiváló énekesek és elbűvölő látványvilág a Miskolci Nemzeti Színházban. A Bartók Pluszra látogatott az Operaház produkciója.

Sok idő telt el, mióta Kodály megírta a Székely fonót. Nem arra a valójában nyolcvanöt évre gondolok, ami a bemutató óta eltelt, és ami valóban elenyésző mondjuk a 2500 éves Antigoné mellett. Hanem arra, milyen távol került a téma: az a népművészet, amit Kodály, Bartók és a többiek még életteli állapotában tapasztaltak, jóformán eltűnt, a világ kinyílt, van internetünk, ablakunk a földgolyó hét kontinensére. Ha akarom, pár kattintás után megnézem, hogy miként temetkeznek a maorik, hogyan küldik haza az angol kismamákat egy nappal a szülés után a kórházból, és mi egy kínai kisiskolás tízóraija. Mindent tudunk a világról. És ahogy kinyílt a világ, úgy – paradox módon – rögtön be is zárult. Nem tudjuk egyetlen nagyító alá venni az egészet, de még Európát sem tudjuk meghatározni egy szép kerek mondatban.

Túlságosan sokszínű, nagy és különböző lett a világ, és ez megszédít.

Michał Znaniecki tehát valami lehetetlen dologgal próbálkozik: egyetemessé teszi a Székely fonót, ez a magyar folklórban rendkívül mélyen ágyazott művet. Hogy mindenkihez szóljon, hogy mindenki felfedezze magát benne. Persze rögtön hozzátenném, hogy magyaros, népies műként színre vinni azt még inkább lehetetlen lenne – illetve hamis: óhatatlanul egy stilizált múltat idézne, és nosztalgiát ébresztene valami iránt, amit soha nem éltünk át.

Halál, gyász, ártatlanság, feloldozás, szerelem

– ezek a Székely fonó témái, melyek Znaniecki rendezésében egy különös, evilágot és túlvilágot, múltat és jelent összekötő történetté alakulnak. Luigi Scoglio (díszlet) és Magdalena Dabrowska (jelmez) vizuális koncepciója fantasztikusan segíti a produkciót. Hadd ne fukarkodjak a dicsérő jelzőkkel: a Székely fonót nézni egészen csodálatos és lebilincselő. (Egy pillanatra sem látom nyomát annak, hogy vendégprodukcióról van szó, az Operaház stábja egy fél nap alatt birtokba vette a Miskolci Nemzeti Színházat.)

Hatásos koncepció: a nyitójelenet nem a fonóban, hanem egy halottasházban játszódik, a Kérő helyett egy haldokló férjet látunk, mellette a fiatal felesége. „Elmegyek, elmegyek” – énekli a férfi, pár perccel később az anya a kislányát vigasztalja az „Én elmentem a vásárba...” kezdetű dallal.

A cselekmény aztán egyre inkább elveszik a múlt, az emlékezés és a vágyak szövevényes viszonyrendszerében

– ezt a szövevényességet egy fonott háló szimbolizálja, ennek túloldaláról énekel a Férj az egyik jelenetben. Hátborzongató a Halál megjelenése (nem bolha, ahogy az eredetileg szerepel, emeltük a tétet): busómaszkban, egy apró koporsót szorongatva. Az idő kizökken, a temetési menet visszafelé halad, majd megáll, egy hatalmas óra jelenik meg valószínűtlen számozással a „Tőlem a nap úgy telik el...” kezdetű népdalnál. A vége boldog vég: a népballadákban többnyire tragikumot hordoz, ha a szerelmesek a sírban lesznek csak egymáséi, de Znaniecki kikezdi ezt az elképzelést is: a Férj és a Feleség újra egymásra találnak, boldogok, szerelmesek – és az sem teljesen eldönthető, hogy ennek a találkozásnak a színhelye a túlvilág, a halál vagy pedig az emlékezés.

Kocsár Balázs figyel arra, hogy a Székely fonó más színpadi köntöst kapott, hát a zene is más: egységesebb, nem jelenetek követik egymást, több ez a daljátéknál is.

A zenekar operai igénnyel és ívvel játssza Kodály partitúráját.

Az énekesek a csúcson: Gál Erikát lehetetlen nem imádni, olyan ízzel, érzéssel és drámaisággal énekel, Haja Zsolt előadásában különösen hatásos a túlvilágról felcsendülő „Az ahol én elmegyek”. Sáfár Orsolya és Pataki Adorján énekli a fiatal szerelmesek: mindketten nagyon tehetségesek és érzik a produkció ritmusát, hangját. Gradsach Zoltánt elég régen, utoljára a Leander és Lensziromban láttam jó két éve: rengeteg érett a hangja azóta (is); amikor a színpadon ő busómaszkban futkosotta hátamon meg a hideg. A kisebb szerepekben Kiss Erika és Wiedemann Bernadett remekelt.

Hát így lát minket, magyarokat, Znaniecki, illetve így látja a világot. De nem is ez a lényeg, hanem hogy mi hogyan látjuk magunkat ezen a tükrön keresztül. A Székely fonó az Operaház egyik legjobb produkciója az utóbbi évekből.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Színház

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?
Klasszikus

Már lehet jelentkezni a Virtuózok ötödik évadába

A Virtuózok következő, Kamara Virtuózok elnevezésű ötödik évadába február 15-től jelentkezhetnek olyan muzsikáló csoportok, amelyekben családtagok és iskolatársak, barátok, tanár-diák kapcsolatok mutatkoznak meg a klasszikus zenén keresztül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.
Zenés színház kritika

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.