Idén júniusban járta be a sajtót a hír, hogy a Magyar Állami Operaház elbocsátja 29 dolgozóját, ez a szám épp egy fővel van a csoportos létszámleépítés alsó határa alatt. Ókovács Szilveszter főigazgató átszervezéssel indokolta a döntést, mint mondta, már jó ideje látható, hogy nem fogják megkapni a szükséges béremelések fedezetét a költségvetésből. A döntést a szakszervezeti vezetők, Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, valamint Bárány Balázs, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete (ODFSZ) elnökei nem fogadták el, mint mondták,
szeretnék jobban megismerni az intézmény gazdálkodását, mivel úgy vélik, a tervezett költségcsökkentés más módon is elérhető.
Emellett arról tájékoztatták a nyilvánosságot, hogy amennyiben nem sikerül megegyezni, sztrájkot hirdetnek.
Miután augusztus közepére kiderült, nem tudták elérni, hogy az intézmény ne váljon meg munkatársaitól, a szakszervezeti vezetők azzal vádolták a főigazgatót, hogy meg akarja félemlíteni a dolgozókat, mivel az elbocsátottak között több olyan is van, aki részt vett korábbi sztrájkokban, szakszervezeti tag, illetve kritizálta a vezetőség döntéseit. Az érintettek ezután már csak saját költségen indíthatnak munkajogi pert, ha vissza akarják szerezni állásukat.
Az OPERA 2024 nyarán is elbocsátotta 19 dolgozóját, állítása szerint az adminisztráció, a színpadi műszak, a támogató tárak és az épületüzemeltetés területéről, ám a szakszervezet akkor is azzal vádolta az intézményvezetést, hogy a 2024-es sztrájk miatt áll bosszút a dolgozókon. Az elbocsátottak között volt Aczél András rendező is, aki 2023-ban maga is pályázott az intézmény főigazgatói posztjára.
Az előzmények
Az említett korábbi sztrájkra 2024 márciusában került sor, ami több előadást is érintett: részben zenekar nélkül zajlott le a Don Giovanni előadása – amelyet az intézmény a világhírű rendező, Claus Guth produkciójában mutatott be –, míg a Hunyadi Lászlónak csak keresztmetszete került színre. (Korábban a szakszervezet sztrájkot hirdetett Eötvös Péter Valuska című operájának ősbemutatója idejére is, ám az végül nem valósult meg, a premier rendben lezajlott, a már súlyos beteg zeneszerző jelenlétében, a produkció pedig később elnyerte az International Opera Award elismerését.)
A sztrájk által kialkudott béremelésekhez szükséges források előteremtése érdekében az OPERA a 2023/24-es évad végén nyolcvanöt előadást törölt a már meghirdetett következő évadból: elmaradt az Eiffel Műhelyházba tervezett felnőttelőadások nagy része (köztük számos kortárs operaprodukció) és a Lázár Ervin Programban szereplő ifjúsági programok. Fontos adalék ugyanakkor, hogy
minden előadástörlés igen súlyosan érinti az énekes szólistákat, akiket szabadúszóként foglalkoztat az intézmény.
Így ha elmaradnak az előadások, ők semmilyen bevételre nem tehetnek szert – még ha valaki rendszeresen lép is fel külföldön, ott általában évekre előre szerződtetik a szereplőket, így a fél-egy évvel korábbi előadás-lemondás helyett már szinte lehetetlen új munkát találni.
A plusz források kigazdálkodása kapcsán Ókovács Szilveszter korábban így nyilatkozott lapunknak: „Fel kell pörgetnünk az értékesítést, amely már eddig is toronymagasan vezette ugyan a hazai kulturális szcénát, de az elmúlt évek kumulálva 50 százalékot meghaladó inflációs veszteségét ellensúlyozni egy tavalyihoz hasonló, 6,1 milliárd forintos saját bevétel sem lesz elég az OPERÁ-nak. 25 százalékkal magasabb mérvű bevétel kell, benne még nagyobbat robbantó rendezvényes ággal, újabb kreatív turistaprogramokkal és közben rendkívül takarékos működés, kisebb mértékű, de érezhető létszámleépítéssel a feleslegessé váló posztokon – mindez együtt gazdálkodhatja ki a rapid béremelés, illetve a korábbi, az intézményünkön ragadt terhek és a magas rezsiárak, valutaárfolyamok gyilkos együttállását.” A főigazgató a 2025/26-os évadot bejelentő sajtótájékoztatón már úgy nyilatkozott, ebben a szezonban 9 milliárd forint saját bevételt kell produkálniuk.
Az OPERA reakciója
Az elbocsátások kapcsán az intézmény sajtóérdeklődésre a következőképpen reagált:
A Magyar Állami Operaház 2025 nyarán folytatja az intézmény átszervezést, amelyet – éppen a szakszervezeti követelések miatt – 4 milliárd forinttal megnövekedett személyi kiadások és az Erkel Színház önállósodása indokolt.
Az OPERA továbbra is elkötelezett a minőségi művészeti munka és a felelős gazdálkodás iránt. Intézményünk különféle formákban 1500 művészt, munkatársat, diákot, gyermeket és nyugdíjast foglalkoztat, vagy fizet részükre életjáradék-szerű ellátást, közülük tehát kevesebb mint 30 alkalmazotti jogviszony szűnik meg július folyamán, ez jóval elmarad az éves szokásos fluktuáció mértékétől. A munkaviszony-változások természetesen a hatályos munkajogi előírások szerint történnek, tehát felmondási idő és végkielégítés biztosításával.”
További közleményeiben az OPERA kiemelte: „A kollégák részére, akik negyedrészt nyugdíj előtt álló, önként távozó munkatársaink, az OPERA minden törvényes és külön megállapodásokban rögzített pénzügyi elemet biztosít. További több mint két tucat kolléga az Erkel Színházban dolgozhat tovább jogfolytonosan, változatlan feltételek mellett.
Az elbocsátások során a Magyar Állami Operaház nem vette figyelembe a 2024-es sztrájkban való esetleges részvételt.
Az intézkedés nem haladja meg a törvényben meghatározott csoportos létszámleépítés mértékét. A Magyar Állami Operaház egyeztetett a szakszervezeti vezetőkkel, akik a megkötött megállapodást aláírták, így azon szerepel Bárány Balázs kézjegye is.” Az intézmény hozzátette, mindezek az intézkedések „a korábban már meghirdetett, 2025/26-os évadtervvel összhangban valósulnak meg. Elmaradó előadásokról, kieső bevételekről nem számolhatunk be.”
Fejléckép: Az Operaház épülete (fotó/forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)
hírlevél
