Zenés színház

Megidézettek és megigézettek

2014.01.30. 07:00
Ajánlom
Orosz írók extrém regényei és képzeletjátékai számos operaszerzőt megihlettek már a huszadik században. Most Selmeczi György írt opera-variációt Alexander Blok művére. A Magyar Állami Operaház Spiritiszták cmű előadásán Kolozsi László járt. KRITIKA

Állítólag Harry Kohn, a neves stúdióvezető, amikor megnézte Orson Welles Sanghaji asszony című filmjét, azt mondta a tesztvetítőben ülőknek: adok ezer dollárt annak, aki megmondja, miről szólt ez a film. Nem mondom, hogy Prokofjev A tüzes angyal című jelentős darabját könnyebb megfejteni, mint Selmeczi Györgyét, hiszen Brjuszov alapműve sem kevésbé enigmatikus mint Bloké, de ebből, mint azt nem is oly régen egy debreceni példa is mutatta, egy ügyes rendező akár katartikus előadást is tud kompilálni. Köszönhetően a zenei anyagnak, a derék, jól elkülöníthető karaktereknek, a sötét Faust-drámának.

Selmeczi György művének alapszituációja vétetett Blok Komédiásdiájából. Az orosz herceg birtokára invitál egy olasz commedia dell' arte társulatot, és kikényszeríti a társulattól a boldogabb végkifejletet. Az alaphelyzet ugyan megmaradt, de erre rárakódott megannyi sallang, megannyi dramaturgiailag indokolatlan, a darabot lehúzó jelenet, melyek ugyan az európai opera-hagyományra színesen és kedvesen utaltak, de azokból mégsem kerekedett sem egy történet, sem egy valódi, a Verdi-operák drámáit mozgató konfliktusokhoz hasonló konfliktus.

A zene ehhez a történet pastiche-hoz alkalmazkodván, színes zenekavalkád, melynek sem iránya, sem valami felé tartása, se vége, se hossza nem volt. Selmeczi jeles alkalmazott zeneszerzőként kiválóan tud hangulatokat, helyzeteket érzékeltetni, de az érzékeltetésen túlra nem jut: magyarán, ha egy színházi társaság tagjai - jelesül az álnézők - megriadnak, mert az előttük játszók közül egyet lelőnek, akkor olyas akkordok hangzanak fel, melyek majd minden hasonló jelenetben.

A szituációk némelyike érthetetlennek bizonyult, a zene bevett sémákat követett. Ennek köszönhetően bár egyes jelenetek kirívóan érdekesekre sikeredtek, zenéjük megkapó, nagy zenei invencióról tanúskodó - ugyanakkor a huszadik század elejének operai keretein túl nem lépő, tehát semmiképpen sem unikális - a többségük szimpla rutinmunka, olyas zene, ami időtlen időkig húzható, nyújtható, rendkívüli zenei tapasztalatról, a zenetörténeti hagyomány átértékeléséről nem tanúskodik, bátran a darabból el is hagyható.

Hogy a Spritiszták viszcerális hatása is csekély, az a rendezésnek is, Novák Eszter a darabbal sokat kezdeni nem tudó, azt posztmodern allűrökkel megtűzdelő szcenírozásának is köszönhető. A Nino Rotát idéző cirkuszos nyitány közben egy függöny mögül kilépő férfi beint, hogy tartsunk vele: egyszerű, a nézőt néző szerepével szembesítő, ugyanakkor meglehetősen unalmas gesztus.

A színpad előtt könyöklő spritiszták megidéznek egy nőt, aki nem csak egy nő, hanem a Nő maga lesz. Itt nyílhatna meg a lehetőség arra, hogy a darabnak legyen kognitív hatása is - vagyis tegyen föl kérdéseket, és a néző alkosson hipotéziseket -, de itt éppen a zene süllyeszti le Puccini, a Turandot kérdés-felelet játéka alá: az idézetek, utalások elemésztik a rejtélyt, és a darab csak az oroszul elhangzó kórustételre tér magához.

Itt érdemes megjegyezni: Selmeczi a kórustételekben brillíroz, ezekben van erő, van ötlet. A baj csak az velük, hogy dramaturgiailag ugyanúgy indokolatlanok, mint a Colombinára rátapadó férfiak váltakozása, mint az, hogy miért játszik akkor is a zenekar a színpadon, amikor nincs bál, az orosz és az olasz nyelv forszírozása, a bál és az egyéb tömegjelenetek beiktatása, váltakozása.

A Spritiszták a második felvonás elején kap igazán erőre: az orosz szereplők kettőse - a jó formában levő Gábor Gézával - a szimpla hegedűkíséretes duett (amely amúgy kompozíciónak is remek), egy sokkal erősebb második felvonás ígéretét hordozza: és valóban, ez a felvonás az, ami valójában a Blok-darab - Mejerhold-bábjátékot formált belőle -, ez az a felvonás, amit látván nem elégedetlenségének ad hangot a recenzor.

Kevesebb benne az ütős, a csörömpölés, több benne a dráma, a férfi-nő dráma, az önirónia, és több benne a hatékony ária - Colombináé mindenképpen az. És több benne a rendezői invenciói is: a felemelkedő majd lesüllyedő színpad, mintha az orosz világ (a világ) metaforája lenne.

Jó a haláltánc-szerű zárlat is, az önreflexív, a magyar színpadi ünneplési gyakorlatot kigúnyoló giga-csokor, de mégis, nem csak a sorok szerzőjét, hanem másokat is, a következő tanulság levonására késztetett: rég volt ennyi jó énekese az Operának, rég volt ennyi tehetség a színpadon, Kovács János ismét kiváló. Kár ennyi tehetséget, ennyi lehetőséget elpazarolni. Mert szerfelett jó Colombina szerepében a vérbő szopránná érett, a szláv részben igazán remeklő Posztircsák Polina, remek Kovács István (Arlecchino), akinek hangja most látszik kiteljesedni, és jó a Herceget adó Cser Krisztián. Kár, hogy mindez egy a korábbi Selmeczi-operához, a Szirénhez hasonlóan zavaros történetre épülő, alkalmazott zenékből kiinduló kompozícióból derül ki.

Ha nem is ezer dollárt, de ezer forintot biztos adok annak, aki megmondja, miről is szólt.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

A kortárs művészetről szól az augusztus Lovason

Augusztus első hétvégéjén harmadik alkalommal nyílt meg Lovason a Garten Balaton kortárs művészeti hetek, melynek célja, hogy bemutassa a kortárs képzőművészet és szobrászat legjelentősebb hazai alkotóit.
Vizuál

Négy díjat nyert Los Angelesben Szajki Péter filmje

New York után Los Angelesben is díjazták Szajki Péter Most van most című alkotását. A film a Los Angeles Film Awardson a legjobb elbeszélő nagyjátékfilm és a legjobb romantikus vígjáték kategóriájában nyert, míg Tompos Kátya a legjobb színésznő, Mohai Tamás pedig a legjobb férfi főszereplő különdíját díját vehette át.
Plusz

Állami gondozott fiatalokon segít a Magyar Művészeti Akadémia egyik legsikeresebb ösztöndíjas projektje

2021 szeptemberétől intézményesített formában működik tovább az a kezdeményezés, melyet Czikora István László a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasaként kezdett el 2018-ban. A projekt idén egy háromnapos táborral zárul, ám a munka ezzel nem ér véget: a művészeti foglalkozás ezután is a gyerekek mindennapjainak része lesz.
Jazz/World

A dal a miénk! – LGT-slágerek a Csík Zenekar előadásában

A közel 120 perces produkció egyedülálló látványtechnikával, mégis igazi Csík zenekaros környezetben varázsolja a színpadra az ötvenéves LGT dalait augusztus 6-án a Margitszigeti Színházban.
Színház

Nemzetbiztonságra hivatkozva vizsgálják az orosz színházi előadásokat

Vlagyimir Putyin elnök rendeletben adott utasítást az orosz állami színházakban játszott előadások vizsgálatára.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Nem is ügyefogyott

Lesz maga juszt is az enyém, Holdvilágos éjszakán, Szerelemhez nem kell szépség – ugye már ön is dúdolja mindegyik slágert? És ha még hozzátesszük a „Fekete Péter öcsém, te kis ügyefogyott” kezdetű nótát, máris helyben vagyunk: a Szabadkai Népszínház 2019-ben bemutatott, azóta is repertoáron tartott, számos sikeres vendégjátékot megjárt előadása, a Fekete Péter a Városmajori Szabadtéri Színpadon mutatkozik be Budapest közönségének.
Zenés színház ajánló

A férfi és a női lélek mélységei

Mester Viktória és Molnár Levente művészházaspár előadásában szcenírozott, vizuál-operakoncert formájában elevenedik meg Bartók Béla egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára.
Zenés színház hír

„Azért dolgozunk, hogy értéket teremtsünk” – amerikai turnéra készül az Operettissima

Egyedülálló nemzetközi együttműködés jött létre az Operettissima és a legnagyobb amerikai közszolgálati televízió, a PBS között, melynek eredményeképpen egy stream koncerten, valamint egy nagyszabású turné keretében ismertethetik meg az alkotók az operettet a helyi közönséggel.
Zenés színház hír

Szirtes Tamás újra pályázik a Madách Színház igazgatói posztjára

Továbbra is a Madách Színház élén maradna a teátrum jelenlegi igazgatója, Szirtes Tamás, ezért beadta a pályázatát a posztra - adta hírül az Index.
Zenés színház interjú

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.