Zenés színház

Megjelennek Schlingensief emlékiratai

2012.08.28. 11:08
Ajánlom
A tervezetthez képest szűk egy hónappal később, október 8-án jelenik meg a 2010-ben elhunyt operarendező Tudom, én voltam című könyve.

A könyv beszámol Christoph Schlingensief oberhauseni gyermekkoráról (a szülőváros egyébként ezen a nyáron utcát nevezett el a rendezőről), szól a filmes projektekről, a berlini és a bécsi művészeti életről és nem utolsó sorban bayreuthi tapasztalatairól, ahol Parsifal-rendezése - még Wolfgang Wagner igazgatása idején - nagy feltűnést keltett.

Christoph Schlingensief német színész, rendező, filmes és akcióművész, aki provokatív rendezéseivel hívta fel magára a figyelmet, 1960. október 24-én született Oberhausenben. Münchenben német-, filozófia- és kultúrtörténet-tanulmányokat végzett. Egyetemi évei alatt készítette el első rövidfilmjeit, majd a ZDF-nél dolgozott, és 1989-ben leforgatta első játékfilmjét. 1993-ban a berlini Volksbühnén rendezett A CDU 100 éve - Játék határok nélkül című produkcióval ismerte meg nevét a színházi világ. 2004-től váltak rendszeressé operarendezései. 2009-ben a Berlinale zsűritagja volt.

Az 1998-ban megalapított Chance 2000 nevű pártjával a politika és a művészet közti határt kérdőjelezte meg: a négymillió német munkanélkülit arra buzdította, hogy a Wolfgangsee tóban egyszerre fürödjenek, és Helmuth Kohl nyaralójához ússzanak. Az akciót az akkori salzburgi polgármester betiltotta.

2000-ben a Bécsi Ünnepi Hetekre egy konténert állított fel, amelyben menedékjogot kérők élték mindennapjaikat, és a nézők a Big Brother mintájára kiszavazhatták a számukra legkevésbé szimpatikusat, akinek el kellett hagyni az országot. Saját színpadi szövegei mellett jelentősek Elfriede Jelinek-rendezései (Bambiland, Attabambi-Pornoland). A Volksbühne mellett a zürichi Schauspielhausban, a bécsi Burgtheaterben, a berlini Maxim Gorkij Színházban dolgozott. Bayreuthban színre vitte a Parsifalt, Brazíliában A bolygó hollandit, Moritz Eggert Freax című operáját a Beethoven Fesztivál keretében Bonnban. Első alkalommal Schlingensief rendezte Walter Braunfels Jeanne d'Arcról szóló művét a Deutsche Operben Berlinben, míg az ottani Staatsoperben Jens Joneleit Metanoia című operájának ősbemutatója (ezt azonban már nem ő fejezte be) fűződik az ő nevéhez. A Berlini Állami Operaház 2010-es nyitóelőadását már nem vállalhatta, ahogy budapesti munkáját, Nono Türelmetlenség című operájának színrevitelét sem, mert a tüdőrák - amelynek stációit is rögzítette filmen és a naplóban - 2010. augusztusban elvitte.

2008-ban diagnosztizálták nála a tüdőrákot. Betegségéről bestsellert írt (illusztrációnkon ennek a borítója látható), feleségül vette barátnőjét, operafalu-projektjét nagy energiákkal szervezte, számos terven, köztük a 2011-es Velencei Biennálé német pavilonjának tervein gondolkodott.

Tudom, én voltam című kötet, ami egy napló, 150 ezer példányban jelenik meg október 8-án, annak az évfordulóján, hogy az Operafaluban megkezdte működését a művészeti iskola. Az afrikai operafalu alapkövét 2010 februárjában helyezték el Ouagadougou település mellett. Az új épületben van az iskola, ahol filmes és zenei tanulmányokat folytathatnak a diákok, előadásra és műhelymunkára alkalmas tereket alakítanak ki, később operafesztivált rendeznek majd, valamint helyet kap egy egészségügyi intézmény is. A kezdeményezés a 2010-es müncheni operafesztiválon is középpontba került, sőt a tavalyi évadzáró bayreuthi előadáson is adakozhattak az operafalu javára.

A spirális alakú, októberben megnyíló épület tervezője a Berlinben élő, Burkina Fasó-i származású építész, Francis Kere, kezdeményezője pedig a 2010-ben elhunyt rendező, Christoph Schlingensief, akinek halála után a svéd Henning Mankell vette át az irányítást. Mankell színészként, színházi rendezőként, krimiíróként, valamint egy mozambiki színház, a Teatro Avenida alapítójaként ismert. A Goethe Intézet és a német Szövetségi Kulturális Alap által támogatott projekt keretében otthonra lelt egy iskola, ahol filmes és zenei tanulmányokat folytathatnak a diákok, előadásra és műhelymunkára alkalmas tereket alakítanak ki, később operafesztivált rendeznek majd, de lesz egy egészségügyi intézény is a falak között.

A projekt első fázisának elindulásához az ismert mecénás, Peter Raue hetvenedik születésnapján gyűjtötték össze a százhúszezer eurót. Mintegy kilencszáz vendég vett részt az eseményen, ők adták össze a summa felét, egy, a nevét eltitkoló adományozó pedig hatvanezer eurót utalt át a számlára. Ezzel biztossá vált Lango faluban az építkezés mintegy félmillió euróba kerülő első fázisa.

Schlingensief özvegye, Aino Laberenz az iskola megnyitása kapcsán elmondta, hogy a következő hat évben ötven-ötven helybéli fiú és lány tanulhat az operafaluban, a cél az, hogy elsajátítsák a művészi függetlenség kifejezését. Hangsúlyozta, hogy az iskola kiindulópontja Schlingensief ötletének: azt jelképezi, hogy az operafalu művészeti olvasztótégely, a hagyományos európai magas kultúra és az afrikai kultúra találkozása, azt érzékelteti, hogy a különböző kultúrák egyenrangúak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Könyv

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.
Klasszikus

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Zenés színház

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Klasszikus

Szomorú nóta kíséretében hagyta el VII. kerületi próbahelyét a 100 Tagú Cigányzenekar

A zenekar tizenkét év után költözött ki az erzsébetvárosi próbahelyről, miután nem fogadták el a kerület vezetése által kínált megoldást – írta meg a Telex.hu.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Börtöndráma az Operaházban

A megrázó erejű Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című Jake Heggie-operával folytatódik az Opera Otthonra fizetős streamsorozata. Az Almási-Tóth András rendezte produkció szombaton Meláth Andrea és Sólyom-Nagy Máté főszereplésével látható.
Zenés színház magazin

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Zenés színház interjú

„Az egyetemes Bóni-életérzést kerestem” – interjú Erdős Attilával

Erdős Attila operaénekesi feladatai mellett a Budapesti Operettszínházban táncoskomikusként is bemutatkozhatott, a Kékszakáll Popolanija után többek között a Vidnyánszky Attila rendezte Csárdáskirálynő Bónijaként láthatta őt a közönség. Az indulásról, zenei kalandozásokról és az operett műfajának sokszínűségéről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Először neveztek ki női zeneigazgatót Szentpétervár történelmi színházában

A szentpétervári Mihajlovszkij Színház zeneigazgatója lett Alevtina Ioffe, aki több rangos német színházban is bemutatkozott már. Ilyen magas pozíciót még nem kapott női dirigens Oroszországban.
Zenés színház hír

Whoopi Goldberg nélkül mutatják be az Apáca Show-t a West Enden

Nagy dobásra készült tavaly a West End: az 1992-es Apáca Show musical-változatának főszerepére a nagysikerű film Delorisát, Whoopi Goldberget kérték fel, aki örömmel vállalta, hogy ismét magára ölti az apácaruhát. Az előadásra a borsos jegyárak ellenére gyorsan fogytak a jegyek, a bemutató azonban a koronavírus miatt elmaradt, az új változatban pedig úgy tűnik, hogy hiába is keresnénk az Oscar-díjas színésznőt.