Zenés színház

Megkövetelt profizmus nemzetközi porondon

2017.09.20. 09:25
Ajánlom
Sokan talán úgy vélik, ha adva van a zene, akkor egy zenés darabot bárhogy színpadra lehet vinni. Nos, ez messze nem így van. Mit szabad és mit nem? Legutóbbi licencelési munkájuk kapcsán kérdeztük erről Szentpéteri Andrást, a Pentaton művészügynökség ügyvezetőjét.
Szentpéteri András

Szentpéteri András (Fotó/Forrás: Gálos Mihály Samu / Pentaton)

- Mivel foglalkozik a Pentaton?

- Mi voltunk az első magán művészügynökség Közép-Európában, Zimányi Zsófia és négy operaénekes alapította a céget. Többféle tevékenységet folytatunk: művészmenedzsment, nemzetközi turnék és projektek bonyolítása, rendezvényszervezés, zenés-színházi jogok képviselete, illetve a Pentaton hívta életre a Rózsavölgyi Szalont is, amely hatodik évadát kezdte most meg.

- A Pentaton legutóbbi, nagy volumenű munkája A Notre Dame-i toronyőr szegedi, majd ezt követően a budapesti operettszínházi előadásának licencelése volt. Mi volt a konkrét feladatuk?

Ez szokás szerint egy elég hosszú, ebben az esetben majdnem kétéves procedúra volt. A Notre Dame-i toronyőrnek van egy francia és egy Disney-féle amerikai változata. 2015-ben megtudtuk, hogy az utóbbiból a Disney fejlesztett egy új verziót, amit meg is néztünk Lőrinczy György főigazgató úrral, és nagyon megtetszett nekünk, mert nem egy Disney-mese volt, hanem egy igazi komoly darab. Be is jelentkeztünk rá. Fél év múlva bekérték a rendezői koncepciót, a jelmez- és díszletterveket, a koreográfia alapvonalait, egy körülbelüli szereposztást és hogy hányszor és hol akarjuk játszani. Vagyis mindazt, ami ilyenkor szokásos. Átnézték és rábólintottak, így Magyarországon az Operettszínház kapta meg a darabot.

- A szokásoshoz képest mennyire voltak szigorúak a szerződés feltételei?

- A Pentaton életében talán

a leghosszabb és legszigorúbb szerződést sikerült megkötni.

Non replika jogot kértünk és kaptunk, vagyis nem azt kellett bemutatnunk, ami Amerikában is látható, hanem saját rendezői koncepciót valósíthatott meg az Operettszínház. Alapfeltétel szokott lenni ilyen esetekben, és itt sem volt másképpen, hogy a zenében és a történetben nem lehet változtatás, viszont a látvány semmilyen elemében nem hasonlíthat az eredetire. Ami viszont különleges volt, hogy négy héttel az első próba előtt ki kellett küldeni elfogadásra a végleges szereposztást, valamint a díszlet- és jelmezterveket.

A Notre Dame-i toronyőr

A Notre Dame-i toronyőr (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Van, amikor a jogtulajdonosok flexibilisebbek a sztorival és a zenével kapcsolatban, de a Disney most semmit nem engedett. Egyszerűen azért, mert büszkék arra, hogy fejlesztettek egy felnőtteknek szóló, komoly darabot. De még azt is kikötötték, hogy milyen szponzorai nem lehetnek a produkciónak, például dohány- vagy gyógyszercégek. Ahogy a plakát összes információját, a betűméretekkel együtt is egyeztetni kellett velük, sőt kikötötték, hogy a magyar szokásoktól eltérően a szerzők helyén kell szerepelnie a Disney logónak, alatta a címnek, majd a komponista, a dalszövegíró és a szövegíró neve, ebben a sorrendben.

- És ezzel véget is ért a munkájuk?

- Közel sem, mivel egy jogvédett előadás létrejötte szokás szerint folyamatos egyeztetéseket kíván. Például Kerényi Miklós Gábor rendezőnek volt egy erős elképzelése arról, hogyan köti át a középkori Párizst és a jelenkort. Ennek megfelelően a jelmeztervek (például a történetben szereplő cigányoké) noha utalnak a középkori Párizsra, inkább modernek.

Elsőre Amerikában nem is igen értették, mire ez a modernség.

Ráadásul a szerződésben benne van, hogy kötelességünk a darabot térben és időben az eredeti szerint meghagyni. Írtunk egy levelet, amiben elmagyaráztuk a végleges rendezői koncepciót, amit ők szerencsére elfogadtak.

- Az eredeti jogok tulajdonosa hogyan ellenőrzi, hogy az elkészült előadás megfelel-e a kikötött feltételeknek?

- Van, hogy eljönnek megnézni. Általában nem kérik be előre a terveket, viszont még a bemutató előtt idejön egy zenei és egy dramaturg supervisor megnézni, hogyan működnek azok a zenei és dramaturgiai változtatások, amiket menet közben kérünk.

- Mi történik, ha valamit a már bemutatott előadáson nem találnak rendjén valónak, például egyes látványelemek túlzottan hasonlítanak az eredetihez?

- Ilyenkor megpróbálunk közvetíteni a színház és a jogtulajdonos között. Nehéz feladat, mert általában mindkettőnek nagyon erős elképzelése van. Többek között ezért is van szükség ránk.

Egy ponton tudnunk kell azt mondani a megrendelő színháznak, hogy ezt most engedjük el,

ne menjünk szembe a jogtulajdonossal, mert a hosszú távú kapcsolatot nem érdemes egy produkció egyetlen eleméért kockára tenni.

- Ez tehát az érem egyik oldala, de a Pentaton jogtulajdonosként a másik oldalt is ismeri.

- Valóban. Több zenés darab kizárólagos joga is nálunk van, többek között a Szép nyári nap Neoton-musical, az Abigél és a teljes Zerkovitz Béla-életmű. Ha egy színház ezek közül szeretne bemutatni, tőlünk kérik a játszási jogokat. Ismerve a magyarországi piac szereplőit, ilyenkor mérlegeljük, hogy odaadjuk-e vagy nem. Ritkán utasítunk el színházat, de például a rossz értelemben vett hakni-társulatokat, akik három zenésszel, olcsó díszletek között járják az országot, el szoktuk. Ez a fajta színházcsinálás amúgy is nagyon nem tesz jót a műfajnak. Olyan is előfordult már, hogy egy ilyen társulat Csárdáskirálynőt játszott, és a szünetben vették észre, hogy nincsen náluk a második felvonás zenei alapja, viszont A mosoly országáé igen. Ezért azokat a dalokat játszották le és valahogy ráhúzták a történetet.

Szép nyári nap

Szép nyári nap (Fotó/Forrás: Szakál Szilvia)

Tehát a másik oldalon sem könnyű. De például, ha diákelőadásra kérik a játszási jogot vagy egy diák színjátszó kör, ahol értelemszerűen nem a minőség a fő szempont, csak szeretnének színházat csinálni, ami jó a gyerekeknek és a szülőknek is, akkor mindig odaadjuk a zenei anyagokat ingyen és bérmentve. Egyéb esetekben azonban mi is megköveteljük a színházaktól a fent említett licencelési procedúrát.

- És ebben a nyugati és amerikai jogtulajdonosok vagy a Pentaton a keményebb?

- Ők ezt nagyon szigorúan veszik, amiből mi csak tanulhatunk és tanulunk is. Azonban nekünk mindezt át kell tudnunk ültetni a magyar viszonyokra. Nekünk is meg kell követelni, hogy lehetőség szerint kizárólag profi előadások szülessenek profi színházakban.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Nincs lezárva – kritika Az ember tragédiája 2.0-ról

Ilyet még nem láttunk. Éva a Titanic első tisztjével, Ádám a nagyváradi gettóban, Lucifer a spanyol kommunista párt főtitkáraként. Aztán mindhárman fennakadnak egy csendes-óceáni szemétszigeten. Négy kortárs író variációja Az ember tragédiájára.
Klasszikus

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Klasszikus

„A csúcsbarokk leginkább félreismert zeneszerzője” – Beszélgetés Vashegyi Györggyel

Egy elfeledett alkotó, aki a legnagyobb mesterekkel lehet egyenrangú, évszázadokon keresztül előadatlanul szunnyadó remekművek, melyek a közismert alkotásokat is új megvilágításba helyezhetik – Vashegyi Györggyel a Cziffra100 keretében tartott, január 26-i koncert kapcsán beszélgettünk.
Vizuál

Síbalesetben elhunyt Gaspard Ulliel francia színész

A 37 éves művész az Alpokban szenvedett súlyos balesetet síelés közben, adta hírül a telex.hu az AFP értesüléseire hivatkozva.
Vizuál

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

A rokokó erotikája – Veszedelmes viszonyok a Budapesti Operettszínházban

Ősbemutatóra készül január 28-án és 29-én a Budapesti Operettszínház: a Choderlos de Laclos regénye nyomán készülő Veszedelmes viszonyok Kovács Adrián zenéjével és Kiss Csaba rendezésében kerül színre.
Zenés színház gyász

59 éves korában elhunyt Rafael Rojas tenor

A mexikói operaénekes több évadon át a Stefano Poda-féle Otellóban énekelt címszerepet a Magyar Állami Operaházban, ezt megelőzően pedig a Simándy100 gálát mentette meg a beugrásával Jonas Kaufmann helyett. Halálhírét az Opera közölte.
Zenés színház ajánló

Egy halálraítélt utolsó percei – Újra műsoron Jake Heggie operája, a Ments meg, Uram!

Mindössze egyetlen élő előadást ért meg a járványhelyzet miatt az Opera tavalyi kortárs bemutatója. Január 21-től ismét a közönség elé kerül Jake Heggie-nek az azonos című film története alapján készült operája, a Ments meg, Uram!
Zenés színház interjú

„Akkor is mosolyogni kell, amikor valami fáj” – interjú Széles Flórával

A mosoly országa Mi hercegnője után Széles Flóra egy kultikus mű, a Veszedelmes viszonyok Tourvelnéjeként debütál a Budapesti Operettszínházban. A zenedráma ősbemutatóként kerül színre a teátrumban, a két előadás közti párhuzamokról, szerelemről és az új bemutató különleges technikai megoldásairól beszélgettünk.
Zenés színház gyász

71 évesen elhunyt Maria Ewing operaénekes

1997-ben vonult vissza a színpadtól, de önálló esteken később is fellépet. Január 9-én, 71 éves korában hunyt el detroiti otthonában – számolt be róla a BBC.