Zenés színház

Meglepetések

2013.11.25. 11:21
Ajánlom
A 160 éves Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekar ünnepelt november 18-án, nem is akárhogy: a számára 90 éve írott Táncszvittel, 80 éve komponált Galántai táncokkal és egy már majdnem évfordulós (124 éves), de először nem is ebben a formájában elhangzott opusszal, Mahler 1. szimfóniájával, amelynek viharos zárótétele azóta kavarog a fejemben. KRITIKA

Százhatvan év nem éppen a legkerekebb évforduló, de azért tízévente minden zenekarnak kijárhat a kitüntető figyelem. Egy születésnapon pedig meglepetés is dukál. Engem például meglepett a zenekarról írott, gyenge Balla Zsófia-vers a műsorfüzetben, valamint Litkai Gergely rövid stand upja a pódiumon, ami bár kétségtelenül szórakoztatott, valahogy mégsem illett oda - igaz, talán csak annyira nem, amennyire Mahler zenéjébe a banális (korabeli populáris zenei) témák a kortárs kritika szerint. Persze ma már ezekért a meglepetésekért (is) szeretjük a szerzőt. A hangverseny kronológiája mentén haladva más értelemben ugyan, de meglepett a közönség is, akik beletapsolással, köhögéssel és krákogással jelezték, hogy nem érdekli őket a zenekar 160 évének története (vagy legalábbis a legjelesebb események felvillantása) Batta András zenetörténész-kormánybiztos amúgy szórakoztató, bár nem stand up comedy-jellegű előadásában. De mivel - szintén meglepő módon - a közönség a Mahler-szimfónia tételei között is tapsolt, ezért ennek ne tulajdonítsunk nagy jelentőséget.

Jelképesen a régi és az új elnök-karnagy vezényelt a hangversenyen: az est első felében Győriványi Ráth György, a másodikban pedig Pinchas Steinberg. 

Bartók Táncszvitjével kezdődött az ünnepi műsor: a komor hangvételű első tánc színében még a szürke árnyalatait idézte, és az első ritornell is éppen csak megszólalt, óvatosan, mintha a zenekari árkot a pódiumra cserélő együttes félt volna a nem létező énekes túlharsogásától. Hiányzott az erő, egy kicsit a lelkesedés is, helyette feltűnően koncentráltak a muzsikusok. Hullámzott az előadás, mert míg a klarinéton megszólaló ritornell-dallam hetyke volt és maníros, addig ugyanez az oboán telt és méltóságteljes, továbbá a táncok megformálása is hasonlóan felemásra sikerült. A vonós szólók homogenitása hagyott kívánnivalót maga után, és a dinamikai arányokon sem érződött az átgondoltság. A bemelegítésnek ható Bartók-darab után Kodály műve, a Galántai táncok már határozottan jobban szólt. Érezni lehetett, hogy valahonnan valahová tartunk, szép hangszíneket hallhattunk, az utolsó, Allegro vivace jelzésű tánc pedig energiabombaként hatott. A kóda előtt szinte érzéki élményként ért, amikor a mű elején elhangzó lassú téma először a fuvolán jelent meg, majd észrevétlenül vette át az oboa, utána pedig a klarinét.

A koronát az estére egyértelműen a Steinberg által dirigált Mahler-szimfónia tette fel. Az első tétel legeleje tényleg „mintha ködön át" szólt volna (Ligeti nyomán), amibe csak néhány szordinált fúvós rondított bele pontatlan intonációjával. Ilyen jellegű probléma a harmadik tétel elején jelentkezett még a bőgő szólójánál - számottevőnek nem nevezhető mértékben -, de ezeket leszámítva a zenekart mintha valami csoda szállta volna meg. A második tétel ländlerének táncos karaktere üdítő volt, a harmadik tétel elejének ellentémájában az oboaszóló pedig ismét pregnánsan szólt, ami szerencsére a többi fúvósra is hatott. A tétel jól ismert klezmeres része már teljes oldottságról tanúskodott. A színvonalában rakéta módra felfelé ívelő hangversenyen így a szimfónia leggrandiózusabb tétele, a finálé sikerült a legjobban, felejthetetlen pillanatokban bővelkedve. Reméljük, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara sem felejti majd el ezeket a pillanatokat, és legközelebb már a hangverseny elejét is így indítják majd. Ha Steinbergen múlik, sikerülni is fog nekik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Ezeket a könyveket vásárolták legtöbben karácsonyra

A könyv az egyik legjobb dolog, ami a fa alá kerülhet – legalábbis szerintünk. A decemberi eladási adatokból az is kiderül, hogy melyik kötetekkel lepték meg szeretteiket a vásárlók.
Tánc

Szergej Polunyin elvesztette a józan eszét?

Először a mellkasára tetováltatta egy politikus arcképét, majd homofób és kirekesztő üzeneteket posztolt Instagram oldalán. A táncvilág komoly aggodalmát fejezte ki a táncos mentális állapota miatt.
Klasszikus

Mit játszhat egy fagottista a tévémacin túl?

A kérdésre a választ Stefán Zsófia koncertje adhatja meg, aki a Concerto Zeneházban lép fel január 14-én.
Vizuál

Pont a Mona Lisánál nem működik a Mona Lisa-hatás

Leonardo da Vinci híres portréjához számos rejtély kapcsolódik a hölgy személyétől a mosoly okáig. Az egyik legutóbbi kutatás annak járt utána, tényleg követi-e a tekintetével a titokzatos asszony a nézőit.
Könyv

Rovarokkal, penésszel, idővel való küzdelem a corvinák védelmében

Vegyészek, restaurátorok, ötvös- és textilművészek is munkálkodtak azért, hogy Mátyás király világhírű kódexei fennmaradjanak.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház premier

A Liliomfi zenés változatát mutatja be a Madách

A Liliomfi musicalváltozatát mutatja be március 23-án a Madách Színház. A zenés komédiát Szigligeti Ede műve alapján Szente Vajk írta, zenéjét Bolba Tamás szerezte.
Zenés színház gyász

Elhunyt a világhírű Wagner-énekes, Theo Adam

A német operaénekes, korának egyik nagy Richard Wagner- és Richard Strauss-előadója 92 éves volt.
Zenés színház magazin

Ma ünnepeljük a magyar musical napját

Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját.
Zenés színház opera

Megházasodott Jonas Kaufmann

Elnézést a bulvárhírért, de sok Jonas Kaufmann-rajongó olvas minket, ezért nekik fontos lehet. A világhírű tenor elkelt!
Zenés színház magazin

Egy női párbaj és egy gyorsan megírt operett története: Luxemburg grófja

Újra látható az Operettszínházban Lehár Ferenc klasszikusa, a Luxemburg grófja, főszerepben Fischl Mónikával. Az ünnepelt énekesnőről és az öregecske udvarlójáról, és persze az igaz és nem annyira igaz szerelemről és a nagy tévedésekről szóló operett, a műfaj egyik legmulatságosabb története.