Zenés színház

Megtalálták az Aida partitúráját, amelyből Verdi vezényelt a párizsi premieren

2017.07.13. 14:23
Ajánlom
Az 1876-os, kézírásos kotta a legkorábbi teljes partitúra, melyet ismerünk, és hatalmas kincs a történészek és a zenetudósok számára.

Ez az egyetlen fennmaradt partitúra, melyet Verdi használt, mégpedig az 1876-os párizsi premieren, melyre saját maga válogatta és tanította be Amneris és Aida megformálóit. „Nagyon fontos kincs ez – mondta Heather Hadlock, a Stanford Egyetem professzora. – Pótolhatatlan kapocs az opera eredeti formájához, mely Kairóban és Milánóban elhangzott.” Az Aidát 1871-ben mutatták be Kairóban, de ez ekkor használt partitúra megsemmisült egy tűzben.

aida003 1

aida003 1

Az 1876-os kotta most a Stanfordi Egyetem Könyvtárához került, miután 2015-ben egy bibliográfus, Mimi Tashiro lefoglalta azt az egyetem számára egy árverésen.

Verdi az Aida vezénylése közben 1880-ban, Párizsban

Verdi az Aida vezénylése közben 1880-ban, Párizsban (Fotó/Forrás: gallica / Wikimedia Commons)

Nagyon nehéz ilyen teljes partitúrákat találni, de folyamatosan keressük őket, hogy elősegítsük az ilyen irányú kutatásokat és tanítást

– mondta Tashiro. Verdi kottájában számos ceruzával írt megjegyzés olvasható, melyek többsége dinamikai, frazeálási utasításokat jelöl. „Úgy tűnik, a legtöbb Verditől származik” – tette hozzá Hadlock.

A zenetudóst ugyanakkor meglepte, hogy alig van különbség a régi és a ma használt partitúra között. A 19. századi operaszerzőknél ugyanis gyakorlat volt, hogy számos módosítást végrehajtottak a premier után. Verdi egyes operái (Macbeth, A végzet hatalma, Don Carlos) több változatot is megértek. Az Aida esetében a karrierje csúcsán álló szerző úgy érezte, hogy sikerült elsőre tökéleteset alkotnia.

Hogy miként volt képes Verdi a közönség igényeivel összhangban alkotni, arról itt írtunk.

Az opera régen hatalmas buli volt, ma meg csak ülünk a sötétben

Kapcsolódó

Az opera régen hatalmas buli volt, ma meg csak ülünk a sötétben

Az opera fénykorának közönsége evett, ivott és beszélgetett Verdi operái alatt, mégis tudta, mikor kell ünnepelni egy új művet, és mikor kell színpadra kérni a szerzőt. Hogyan zajlott egy operaelőadás egykor, és hogyan zajlik ma?

(via Stanford.edu)

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Csak röpülnék – beszélgetés Bodnár Erikával

Gyerekként József Attila versei adtak neki hitet. Sírni mindig szégyellt, nevetni csak a főiskolán tanult meg. Legendás művészekkel dolgozott együtt és sohasem elégedett meg azzal, ami már bevált. Új utakat keresve próbált meg röpülni, mindig egyre feljebb, s gondolatban talán most is egyik híres szerepében szárnyal. Bodnár Erika – Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész – már két éve nem lépett színpadra. Megtisztelő, hogy az otthonában beszélgethettünk vele.
Könyv

Elhunyt Kálmán C. György

Vasárnap hajnalban, hatvanhét éves korában elhunyt Kálmán C. György – tudatta a neves egyetemi tanár, irodalomtudós, kritikus, publicista féltestvére
Klasszikus

Egy legendás tanárra emlékezik a legifjabb generáció a Zeneakadémián

Varga Tibor hegedűművész-tanár emlékének szenteli október 18-i koncertjét a Pannon Filharmonikusok, melyen négy csodagyerek-hegedűművész is közreműködik.
Klasszikus

Még lehet jelentkezni a Hubay Jenő Hegedűversenyre

Október 22-ig várja a húszévesnél fiatalabb közép-európai hegedűművészek jelentkezését a Fesztivál Akadémia által szervezett Hubay Jenő Hegedűverseny
Színház

„…megmaradhatnak az alapértékek, így a szellemiséget intézményesítjük…” – interjú Dr. Kucsera Tamás Gergellyel

Dr. Kucsera Tamás Gergely filozófus, eszmetörténésszel a Magyar Művészeti Akadémia főtitkárával, az MMA levelező tagjával a filozófiáról, az Akadémia feladatairól, céljairól és a pandémia okozta helyzetről beszélgettünk őszi akadémiai székfoglalója apropójából.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Esterházy-regény és gyermekáldozatok – két kortárs opera elé

Október 21-én látható a Müpa Fesztivál Színházában Vajda Gergelynek Esterházy Péter regénye nyomán írt operája, a Fuharosok, valamint George Benjamin műve, az Into the Little Hill, Horváth Csaba rendezésében és a Forte Társulat közreműködésével.
Zenés színház hír

Kultúrák találkozása – A mosoly országa bemutatójára készül az Operettszínház

Október 22-én, 23-án és 24-én mutatják be a Budapesti Operettszínházban Lehár Ferenc egyik legkülönlegesebb színpadi művét, amely ezúttal a Magyarországon először dolgozó Stephen Medcalf rendezésében kerül színre.
Zenés színház interjú

„Szu-Csong országa olyan, mint Vietnám régen” – interjú Ninh Duc Hoang Longgal

A vietnámi származású Ninh Duc Hoang Long néhány évvel ezelőtt a Bánk bán Hazám, hazám című áriájával és a János vitéz legismertebb dalával, Kukorica Jancsi belépőjével vált a közönség kedvencévé, azóta pedig megkerülhetetlen alakja lett a hazai opera- és operettjátszásnak. Rosillon szerepével debütált a Budapesti Operettszínházban, most pedig A mosoly országában Szu-Csong herceget alakítja. A kulturális különbségekről, a nyelvi nehézségekről és a kínai hercegről beszélgettünk.
Zenés színház kritika

Elhasznált életek egy lépcsőfordulóban

Képzelet és valóság határán egyensúlyozó, szürreális világot álmodott a Budapesti Operettszínház színpadára Balázs Zoltán, aki első musicalrendezésében Fellini önéletrajzi ihletésű filmjéhez, a 8 és 1/2-hez, valamint annak zenés színházi változatához nyúlt.
Zenés színház hír

Utoljára állt színpadon Haumann Péter

Szeptember 24-én lépett utoljára színpadra Haumann Péter, aki a Madách Színház 1500. jubileumi Macskák előadásán búcsúzott a nézőktől.