Zenés színház

Merész művészlelkektől a zeneakadémiai Varázsfuvoláig

2013.06.18. 16:45
Ajánlom
A június 30-án sorra kerülő operavizsgáról és a Zeneakadémia rekonstruált, operajátszásra alkalmassá alakított kistermében rendezendő új produkciókról Almási-Tóth András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem operaprogramjának koordinátora, egyben színpadi játék-tanára és házi rendezője árult el exkluzív részleteket. MAGAZIN

A Zeneakadémia opera mesterszakos hallgatói minden félév végén számot adnak tudásukról színpadon, éles körülmények között is. Idén januárban egy „opera patchwork"-öt vittek színre Almási-Tóth András rendezésében - Cavalli La Calisját a zeneszerzés tanszék hallgatói közösen hangszerelték újra - , egy évvel ezelőtt pedig Bella Máté A tavasz ébredése című új művét mutatták be a Magyar Állami Operaházban. 2013. június 30-án újra egy fiatal zeneszerző frissen komponált darabja: Solti Árpádnak Molnár Ferenc Az ibolya című egyfelvonásosa alapján írt  La Violettája lesz látható az Andrássy úton Gluck Orfeusz és Euridikéjének részleteivel és Offenbach Orfeusz az alvilágban című operettjével osztozva a programon.

A Marton Éva által vezetett Ének Tanszék és a Fekete Gyula irányítása alatt működő Zeneszerzés Tanszék szoros együttműködése nem véletlen, hiszen az egyetemi keretek között- tanáraik irányításával - olyan műhelymunka alakulhat ki zeneszerzők és énekesek között, ami szinte elképzelhetetlen manapság egy nagy operaházban. Az operavizsgákhoz hasonló közös projektekben formálódó együttműködés kölcsönösen előnyös, hiszen a Zeneakadémián tanuló, frissen végzett, vagy épp doktorandusz komponisták személyesen ismerik az énekeseket és képességeiket, azaz konkrétan az ő hangjukra írhatnak, az énekesek pedig kortárs darabokban próbálhatják ki magukat. Ebben támogatja őket az operavizsgák zenei felelőse, Sándor Szabolcs, illetve a mostani produkció vendégkarmestere, Kocsár Balázs is.

Az operavizsgák műsorát Almási-Tóth András állítja össze a tanszékvezetővel szoros egyeztetésben, fő szempontként arra koncentrálva, hogy a vizsgaelőadások keretében a hallgatók minél több oldalukról mutatkozhassanak be. A Zeneakadémia rendező-tanára így vall a darabválasztásról: „elsősorban azt veszem figyelembe, hogy a hallgatók a majdani professzionális előadói pályájukon hasznosítható színészi eszközöket, színpadi feladatokat tudjanak kipróbálni. A kortárs operákban a magasfokú koncentrációt és az energiák beosztását tanulhatják meg, a standard operarepertoár remekeiben vagy éppen egy-egy operettben pedig az igényes, egyszersmind felszabadult színpadi játékot".  A június 30-án bemutatandó produkció alcíme - Művészlelkek - a műsorra tűzött három darabot rokonító gondolatról árulkodik. „Olyan műveket kerestem, amelyekben a hallgatók saját „művészlétükről" tudnak vallani:  a La Violetta színházi kórusba felvételiző eltérő személyiségű énekeseket jelenít meg, a Gluck-mű a kedvesét a zene hatalmával visszaszerezni próbáló művészt ábrázolja, az Offenbach-darab pedig ennek a témának kifordítása, egy olyan világban, ahol a művészet önmagában már nem érték" - sorolja Almási-Tóth. Solti Árpád darabjával nem mellesleg Marton Évát köszönti 70. születésnapja alkalmából a Zeneakadémia.

Az előző félévek operavizsgáira visszapillantva azt gondolhatnánk, hogy a meglehetősen merész, fülledt erotikától és akrobatikus mutatványoktól sem tartózkodó rendezésekkel szemben a viszonylag konzervatív egyetemi közeghez szokott hallgatóknak és főtárgytanároknak egyaránt lehetnek ellenérzéseik. Almási-Tóth András azonban nem aggódik. Szerinte a hallgatók abszolút nyitottak a rendezői színházra, és kifejezetten élvezik, ha felszabadultak és merészek lehetnek, Marton Éva pedig annál is inkább támogatja törekvéseiben, hiszen a művésznő ott volt a Regietheater születésénél, és színpadtörténeti tény, hogy világhírű rendezők újító szándékú rendezéseinek volt emblematikus főszereplője. „A szélsőségekig szeretném elvinni a hallgatókat, hogy kipróbálhassák magukat egy sor olyan helyzetben, amit kortárs zenés színház elvár az énekesektől" - vallja Almási-Tóth. Mint mondja: „ha a diákjaink még tanulmányaik alatt megtapasztalják a határaikat, megismerik a korlátaikat, és levetkőzik a gátlásaikat, akkor felszabadultabban fogják magukat érezni egy hagyományos rendezésben is, de az sem fogja őket sokkolóan érni, amikor egy rendező extremitásokat kér tőlük. A legfontosabb, hogy őszinte színpadi személyiségekké váljanak, és igazi színészekként tudjanak működni mindenféle rendezői stílusban."

Különlegességekre számíthatunk június 30-án is: a La Violetta az expresszionista némafilmek eltúlzott, stilizált világára hajaz majd, az énekesek mozgását pedig megkomponált mozdulatok fogják jellemezni. A szünet után a két Gluck-jelenet szcenírozásában - melyek a halál témáját járják körül - Almási-Tóth András rémálomszerű, kórházi thriller-hangulatot ígér, melyben nem a külsőségek lesznek szélsőségesek, hanem a halállal való szembesülés színpadi megjelenítése. A műsort záró Orfeusz-operettben jöhetnek végül az extrém fordulatok: a színpadon a trash-kultúrára jellemző punkos, Lady Gagás futuro-látvány veszi át az uralmat, a pokol pedig a szó szoros értelmében elszabadul.

Az idei tanév a Művészlelkek-előadással ugyan véget ér, a zeneakadémiai operaprodukciók sora azonban folytatódik. Sőt, a hosszú évekig tartó rekonstrukció lezárultával újranyitó Liszt Ferenc téri épület operajátszásra alkalmas állapotra visszaalakított Kistermében minden korábbinál intenzívebb operaélet kezdődhet. Az előkészületek már javában folynak: mint Almási-Tóth András elmondta, az Ének Tanszék és a Zeneszerzés Tanszék újabb közös projektje keretében komponista-növendékek által írandó miniopera-ciklust mutatnának be. A tervek szerint a Kisterem „visszafoglalása" alkalmából 2014 januárjában háromnapos nemzetközi opereravizsga-seregszemle keretében két alkalommal is színre vinnék az új produkciót, de még előtte, 2013. november 8-án a Zeneakadémia X. termét avatják fel mint játszóhelyet egy Jeney Zoltán és Aaron Copland dalaira épülő performansszal.

A Kistermet mintegy ünnepélyesen átadó operaelőadásra pedig már a jegyárusítás is megkezdődött: Marton Éva művészeti vezetésével, Almási-Tóth András rendezésében, Alpaslan Ertüngealp vezényletével először december 6-án, majd még öt alkalommal lesz látható Mozart Varázsfuvolájának helyspecifikus, zeneakadémiai változata. Ebben az előadásban nem az opera tanszék diákjai, hanem néhány éve végzett, azóta befutott hallgatók kapnak szerepet. S hogy miért épp a talán már túlságosan is népszerű Mozart-operával nyit a kamaraoperává alakuló Kisterem? Almási-Tóth András szerint A varázsfuvola mindenekelőtt a zene hatalmáról szól, arról, hogy a konfliktusokat, válságos pillanatokat, sötétség-világosság, érzékiség és intellektus közötti ellentéteket egyedül a zene képes feloldani. „Mivel a Zeneakadémia mint műalkotás is a zene varázslatos ereje köré épül, úgy gondoltam (már csak a felújítás ürügyén is): maga az épület legyen az előadás főszereplője" - teszi hozzá az előadás rendezője. Az átadásának 105. évfordulójára kívül-belül megújuló épületet díszítő motívumok között ugyanis szép számmal akad szabadkőműves jelkép, a Mozart-opera szabadkőműves vonatkozásait pedig könyvtárnyi szakirodalom taglalja. A színpadon ezért megjelennek a ház terei és termei, a szecessziós motívumok és art deco díszítőelemek pedig a jelmezeken is visszaköszönnek majd. Az épületben virtuálisan egyre mélyebbre hatoló nézők így nyernek beavatást a zene bűvkörébe, a varázslat pedig akkor lesz teljes, amikor a bejárattal szemben látott kutat - a művészet forrását - viszontlátva Taminóékkal és Papagenáékkal együtt ráébredünk, hogy a megoldás életünk problémáira a zene.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

„És tudod, ő Tóbiás” - mozikban a Tobi színei 

Bakony Alexa személyes, őszinte és rendkívül érzékeny dokumentumfilmje a család megtartó erejéről mesél. Középpontjában a 16 éves transznemű Tobi és támogató édesanyja, Éva kapcsolata áll, de a történet messze túlfeszíti a ráhúzott LMBTQ-perspektívát. Lebilincselő felnövéstörténetet látunk.
Könyv

Nem a kutya a hibás - Esterházy Miklós és Kovács Dóra a Lírástudók vendégei

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Esterházy Miklós és Kovács Dóra, akik Az új kutyád című kötetükről mesélnek.
Klasszikus

Zongorabillentyűzetet formázó virágkompozíció Cziffra György tiszteletére

A Cziffra György-emlékév keretében különleges virágkompozíciót készített a FŐKERT Nonprofit Zrt a Szent István Parkba.
Zenés színház

"Science fictionszerű fantáziatúra" – Dömötör András a Figaro³ című előadásról

Tematikus évadot hirdetett a Magyar Állami Operaház A Francia Múzsa Szezonja címmel, amelynek záró darabja a Beaumarchais Figaro-trilógiájának (A sevillai borbély, a Figaro házassága és A bűnös anya) operaváltozataiból készült, Figaro³ című előadás. A produkció rendezőjét, Dömötör Andrást kérdeztük.
Klasszikus

Herboly Domonkos: „Még jobban megbecsüljük a közönséget”

Megpróbáltatásokkal teli koncertévad van mögöttünk, ami az ország első számú együtteseit is próbára tette, szakmailag és lelkileg egyaránt. A Nemzeti Filharmonikusok főigazgatójával, Herboly Domonkossal beszélgettünk a tapasztalatokról és a következő évadra vonatkozó terveikről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Remélem, a nézők is velünk énekelnek” – interjú Dolhai Attilával a Palotakoncertek kapcsán

Július 23-án és 24-én ismét megrendezik a Budavári Palotakoncert az Oroszlános Udvarban, amely idén Operettünnep címmel várja a zenés színház kedvelőit. A koncertről, a visszatérésről és a jövőbeli tervekről az est egyik szólistájával, Dolhai Attilával beszélgettünk.
Zenés színház interjú

"Science fictionszerű fantáziatúra" – Dömötör András a Figaro³ című előadásról

Tematikus évadot hirdetett a Magyar Állami Operaház A Francia Múzsa Szezonja címmel, amelynek záró darabja a Beaumarchais Figaro-trilógiájának (A sevillai borbély, a Figaro házassága és A bűnös anya) operaváltozataiból készült, Figaro³ című előadás. A produkció rendezőjét, Dömötör Andrást kérdeztük.
Zenés színház interjú

Minden este egy robbanás – Interjú Alföldi Róberttel

A legendás West Side Story bemutatójával zárja idei évadát a Szegedi Szabadtéri Játékok. A mű, musicaltől szokatlan módon, olyan kérdéseket is feszeget, mint a bevándorlás, társadalmi különbségek, faji előítéletek és az erőszak. A most készülő produkcióról a rendezővel, Alföldi Róberttel beszélgettünk.
Zenés színház magazin

Turandot a Kőfejtőben – Ázsiai környezetet varázsoltak Szentmargitbányára (GALÉRIA)

Július 14-én tartották Puccini operájának premierjét különleges környezetben, a Szentmargitbányai Kőfejtőben.
Zenés színház interjú

"Kellő hittel, elszántsággal és felkészültséggel" - Beszélgetés Homonnay Zsolttal

Harminc éve van a pályán, és nemrég nagy szakmai elismerésben részesült. Befejezte rendezői tanulmányait, és szeptembertől már az SZFE-n tanít, ráadásul nyáron sem pihen, és lassan az újabb évadra is megkezdődik a felkészülés. Homonnay Zsolttal, a Budapesti Operettszínház művészével beszélgettünk. (X)