Zenés színház

Merész művészlelkektől a zeneakadémiai Varázsfuvoláig

2013.06.18. 16:45
Ajánlom
A június 30-án sorra kerülő operavizsgáról és a Zeneakadémia rekonstruált, operajátszásra alkalmassá alakított kistermében rendezendő új produkciókról Almási-Tóth András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem operaprogramjának koordinátora, egyben színpadi játék-tanára és házi rendezője árult el exkluzív részleteket. MAGAZIN

A Zeneakadémia opera mesterszakos hallgatói minden félév végén számot adnak tudásukról színpadon, éles körülmények között is. Idén januárban egy „opera patchwork"-öt vittek színre Almási-Tóth András rendezésében - Cavalli La Calisját a zeneszerzés tanszék hallgatói közösen hangszerelték újra - , egy évvel ezelőtt pedig Bella Máté A tavasz ébredése című új művét mutatták be a Magyar Állami Operaházban. 2013. június 30-án újra egy fiatal zeneszerző frissen komponált darabja: Solti Árpádnak Molnár Ferenc Az ibolya című egyfelvonásosa alapján írt  La Violettája lesz látható az Andrássy úton Gluck Orfeusz és Euridikéjének részleteivel és Offenbach Orfeusz az alvilágban című operettjével osztozva a programon.

A Marton Éva által vezetett Ének Tanszék és a Fekete Gyula irányítása alatt működő Zeneszerzés Tanszék szoros együttműködése nem véletlen, hiszen az egyetemi keretek között- tanáraik irányításával - olyan műhelymunka alakulhat ki zeneszerzők és énekesek között, ami szinte elképzelhetetlen manapság egy nagy operaházban. Az operavizsgákhoz hasonló közös projektekben formálódó együttműködés kölcsönösen előnyös, hiszen a Zeneakadémián tanuló, frissen végzett, vagy épp doktorandusz komponisták személyesen ismerik az énekeseket és képességeiket, azaz konkrétan az ő hangjukra írhatnak, az énekesek pedig kortárs darabokban próbálhatják ki magukat. Ebben támogatja őket az operavizsgák zenei felelőse, Sándor Szabolcs, illetve a mostani produkció vendégkarmestere, Kocsár Balázs is.

Az operavizsgák műsorát Almási-Tóth András állítja össze a tanszékvezetővel szoros egyeztetésben, fő szempontként arra koncentrálva, hogy a vizsgaelőadások keretében a hallgatók minél több oldalukról mutatkozhassanak be. A Zeneakadémia rendező-tanára így vall a darabválasztásról: „elsősorban azt veszem figyelembe, hogy a hallgatók a majdani professzionális előadói pályájukon hasznosítható színészi eszközöket, színpadi feladatokat tudjanak kipróbálni. A kortárs operákban a magasfokú koncentrációt és az energiák beosztását tanulhatják meg, a standard operarepertoár remekeiben vagy éppen egy-egy operettben pedig az igényes, egyszersmind felszabadult színpadi játékot".  A június 30-án bemutatandó produkció alcíme - Művészlelkek - a műsorra tűzött három darabot rokonító gondolatról árulkodik. „Olyan műveket kerestem, amelyekben a hallgatók saját „művészlétükről" tudnak vallani:  a La Violetta színházi kórusba felvételiző eltérő személyiségű énekeseket jelenít meg, a Gluck-mű a kedvesét a zene hatalmával visszaszerezni próbáló művészt ábrázolja, az Offenbach-darab pedig ennek a témának kifordítása, egy olyan világban, ahol a művészet önmagában már nem érték" - sorolja Almási-Tóth. Solti Árpád darabjával nem mellesleg Marton Évát köszönti 70. születésnapja alkalmából a Zeneakadémia.

Az előző félévek operavizsgáira visszapillantva azt gondolhatnánk, hogy a meglehetősen merész, fülledt erotikától és akrobatikus mutatványoktól sem tartózkodó rendezésekkel szemben a viszonylag konzervatív egyetemi közeghez szokott hallgatóknak és főtárgytanároknak egyaránt lehetnek ellenérzéseik. Almási-Tóth András azonban nem aggódik. Szerinte a hallgatók abszolút nyitottak a rendezői színházra, és kifejezetten élvezik, ha felszabadultak és merészek lehetnek, Marton Éva pedig annál is inkább támogatja törekvéseiben, hiszen a művésznő ott volt a Regietheater születésénél, és színpadtörténeti tény, hogy világhírű rendezők újító szándékú rendezéseinek volt emblematikus főszereplője. „A szélsőségekig szeretném elvinni a hallgatókat, hogy kipróbálhassák magukat egy sor olyan helyzetben, amit kortárs zenés színház elvár az énekesektől" - vallja Almási-Tóth. Mint mondja: „ha a diákjaink még tanulmányaik alatt megtapasztalják a határaikat, megismerik a korlátaikat, és levetkőzik a gátlásaikat, akkor felszabadultabban fogják magukat érezni egy hagyományos rendezésben is, de az sem fogja őket sokkolóan érni, amikor egy rendező extremitásokat kér tőlük. A legfontosabb, hogy őszinte színpadi személyiségekké váljanak, és igazi színészekként tudjanak működni mindenféle rendezői stílusban."

Különlegességekre számíthatunk június 30-án is: a La Violetta az expresszionista némafilmek eltúlzott, stilizált világára hajaz majd, az énekesek mozgását pedig megkomponált mozdulatok fogják jellemezni. A szünet után a két Gluck-jelenet szcenírozásában - melyek a halál témáját járják körül - Almási-Tóth András rémálomszerű, kórházi thriller-hangulatot ígér, melyben nem a külsőségek lesznek szélsőségesek, hanem a halállal való szembesülés színpadi megjelenítése. A műsort záró Orfeusz-operettben jöhetnek végül az extrém fordulatok: a színpadon a trash-kultúrára jellemző punkos, Lady Gagás futuro-látvány veszi át az uralmat, a pokol pedig a szó szoros értelmében elszabadul.

Az idei tanév a Művészlelkek-előadással ugyan véget ér, a zeneakadémiai operaprodukciók sora azonban folytatódik. Sőt, a hosszú évekig tartó rekonstrukció lezárultával újranyitó Liszt Ferenc téri épület operajátszásra alkalmas állapotra visszaalakított Kistermében minden korábbinál intenzívebb operaélet kezdődhet. Az előkészületek már javában folynak: mint Almási-Tóth András elmondta, az Ének Tanszék és a Zeneszerzés Tanszék újabb közös projektje keretében komponista-növendékek által írandó miniopera-ciklust mutatnának be. A tervek szerint a Kisterem „visszafoglalása" alkalmából 2014 januárjában háromnapos nemzetközi opereravizsga-seregszemle keretében két alkalommal is színre vinnék az új produkciót, de még előtte, 2013. november 8-án a Zeneakadémia X. termét avatják fel mint játszóhelyet egy Jeney Zoltán és Aaron Copland dalaira épülő performansszal.

A Kistermet mintegy ünnepélyesen átadó operaelőadásra pedig már a jegyárusítás is megkezdődött: Marton Éva művészeti vezetésével, Almási-Tóth András rendezésében, Alpaslan Ertüngealp vezényletével először december 6-án, majd még öt alkalommal lesz látható Mozart Varázsfuvolájának helyspecifikus, zeneakadémiai változata. Ebben az előadásban nem az opera tanszék diákjai, hanem néhány éve végzett, azóta befutott hallgatók kapnak szerepet. S hogy miért épp a talán már túlságosan is népszerű Mozart-operával nyit a kamaraoperává alakuló Kisterem? Almási-Tóth András szerint A varázsfuvola mindenekelőtt a zene hatalmáról szól, arról, hogy a konfliktusokat, válságos pillanatokat, sötétség-világosság, érzékiség és intellektus közötti ellentéteket egyedül a zene képes feloldani. „Mivel a Zeneakadémia mint műalkotás is a zene varázslatos ereje köré épül, úgy gondoltam (már csak a felújítás ürügyén is): maga az épület legyen az előadás főszereplője" - teszi hozzá az előadás rendezője. Az átadásának 105. évfordulójára kívül-belül megújuló épületet díszítő motívumok között ugyanis szép számmal akad szabadkőműves jelkép, a Mozart-opera szabadkőműves vonatkozásait pedig könyvtárnyi szakirodalom taglalja. A színpadon ezért megjelennek a ház terei és termei, a szecessziós motívumok és art deco díszítőelemek pedig a jelmezeken is visszaköszönnek majd. Az épületben virtuálisan egyre mélyebbre hatoló nézők így nyernek beavatást a zene bűvkörébe, a varázslat pedig akkor lesz teljes, amikor a bejárattal szemben látott kutat - a művészet forrását - viszontlátva Taminóékkal és Papagenáékkal együtt ráébredünk, hogy a megoldás életünk problémáira a zene.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Liliom mint intellektuális művész – ifj. Vidnyánszky Attila rendezése a Vígben

A Vígszínház hatalmas színpadát is szinte szétfeszítő, óriási díszletben mutatták be Molnár Ferenc emblematikus darabját, a Liliomot. A kisemberek szinte elvesznek a térben, de tragédiájuk elemi erővel tör át a rivaldán.
Jazz/World

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.
Klasszikus

Plácido Domingo koncertjén álló tapsot kaptak a Virtuózok

A legendás tenor Gertler Teóval, Abouzahra Amirával és Abouzahra Mariammal lépett fel Dániában. A kis virtuózok álló ovációt kaptak, és hatalmas motivációt az előttük álló feladatokhoz.
Zenés színház

Anna Nyetrebko lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége

Anna Nyetrebko orosz-osztrák sztárszoprán és férje, Yusif Eyvazov azerbajdzsán tenor lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége.
Plusz

A kínaiak ellopták a Szabadság hidat

Épül a Huawei új központja Tongkuan városában. A kínaiak európai építmények pontos mását húzták fel, köztük a Szabadság hídét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház bécs

Anna Nyetrebko lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége

Anna Nyetrebko orosz-osztrák sztárszoprán és férje, Yusif Eyvazov azerbajdzsán tenor lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége.
Zenés színház hír

Meghirdették a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenyt

Az operett nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése a célja a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenynek.
Zenés színház premier

A Liliomfi zenés változatát mutatja be a Madách

A Liliomfi musicalváltozatát mutatja be március 23-án a Madách Színház. A zenés komédiát Szigligeti Ede műve alapján Szente Vajk írta, zenéjét Bolba Tamás szerezte.
Zenés színház gyász

Elhunyt a világhírű Wagner-énekes, Theo Adam

A német operaénekes, korának egyik nagy Richard Wagner- és Richard Strauss-előadója 92 éves volt.
Zenés színház magazin

Ma ünnepeljük a magyar musical napját

Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját.