Zenés színház

„Merjük szabadon vállalni a műfajok keveredését”

November 4-én mutatták be a Budapesti Operettszínházban Lehár Ferenc meglepetésekkel, cselszövésekkel teli művét, a Luxemburg grófját. A hagyományos formákon túllépő előadásról a darab rendezőjével, Somogyi Szilárddal beszélgettünk.

- A  Luxemburg grófját korábban már megrendezte a kaposvári Csiky Gergely Színházzal közös előadásként. Mennyiben újult meg a mű színrevitele?

Somogyi Szilárd

Somogyi Szilárd (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

- A legnagyobb különbséget az azóta eltelt két év jelenti. Egy rendezés mindig átgondolja és újrakoncepcionálja saját magát, sok minden átértékelődik. Nagy változás az új szereposztás is – hiszek abban, hogy minden darabot az adott személyekhez kell igazítani. Tehát ilyen módon ez nem egy replika-előadás, az Operettszínházon belül is teljesen különböző a két szereposztás, bár természetesen ugyanazon koncepció mentén haladnak.

A Luxemburg grófjának szereplői – a primadonna, a bonviván, a buffó, a táncos-komikus vagy a szubrett – mind megfeleltethetők a commedia dell'arte állandó alakjainak, de leginkább a személyiségek megjelenítésének felfokozottsága, elnagyoltsága jelenik meg a történetben.

Emellett nagyon örültem annak, hogy a színészek hozták magukkal az ötleteiket, amelyekből szabadon válogathattam az alapján, hogy kinek mi áll jól.

Ez olyan típusú örömjátékot eredményezett, ami engem is hihetetlen energiákkal tudott feltölteni.

- Tudna példát mondani arra, mit adtak hozzá a színészek a produkcióhoz?

- Kálloy Molnár Péter például a kérésemre olyan rapszöveget írt egy Frankó Tündével közös duettjéhez, amit vétek lett volna kihagyni.

Egy nagyszerű zenész barátom, Podráczky Ákos pedig a Gimbelem-gombolom című, eredetileg keringőalapú dalhoz írt egy egészen fantasztikus, szvinges lüktetésű táncbetétet.

Luxemburg grófja

Luxemburg grófja (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Budapesti Operettszínház)

- Kálloy Molnár Péter egy korábbi, Fideliónak adott interjúban említi, hogy rendhagyó produkcióként tekintenek az előadásra.

Összeszokott páros az Operettszínház színpadán

Kapcsolódó

Összeszokott páros az Operettszínház színpadán

Az egyik legismertebb Lehár-operettben, a Luxemburg grófjában először állhat az ország legnagyobb zenés teátrumának színpadára Kálloy Molnár Péter és Kálid Artúr, akiket a munka izgalmairól kérdeztünk.

- Így van. Már a látványvilágában sem egy szokványos operett tükröződik, de a steampunk stílusú jelmezpark is a formabontó gondolkodásmódunkról árulkodik. Túri Erzsébet díszlettervezővel és Cselényi Nóra jelmeztervezővel nagyon jól tudtunk együtt dolgozni, valódi csapatmunka eredménye, amit a színpadon láthat a közönség. Barta Viktória koreográfus pedig a street dance stílust ötvözte klasszikus elemekkel, így

az előadás tulajdonképpen az operett és a musical határán lebeg.

Merjük szabadon vállalni a műfajok keveredését, amiből egy új stílus, egy új irányzat születik.

- A produkció létrehozásakor kifejezett céljuk volt az is, hogy az operett műfaját közelebb hozzák a fiatalokhoz.

- Csakúgy, mint a komolyzene vagy az opera esetében, általánosan elmondható, hogy öregszik a közönség, így fontos feladatunk, hogy új nézői réteget neveljünk. Hozzá kell tennem, hogy a főpróbán az idősebb korosztály is nagyon élvezte az említett újításokat, semmiféle megrökönyödést nem tapasztaltunk például Kálloy Molnár Péter rappelése után, sőt,

a közönség szinte szétverte a házat.

Emellett fontosnak tartom, hogy mindenkinek megadjuk azt, amit vár, de kimozdítsuk az embereket a komfortzónájukból.

- A profi énekesek mellett alapvetően prózai színészként ismert művészek – például Kálloy Molnár vagy Kálid Artúr – alkotják az előadás szereplőgárdáját. Hogyan egyeztethető össze ez a két attitűd?

Luxemburg grófja

Luxemburg grófja (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Budapesti Operettszínház)

- Mindketten zseniálisan megállják a helyüket a színpadon, mind hanggal, mind fizikummal.

Ezért is szoktam mondani, hogy nincs igazi határvonal prózai és zenés színház között ebben a tekintetben, az említett két színész úgy simul bele a társulatba, mintha mindig itt lett volna, óriási szeretetet és energiákat hozva magával.

- Hogyan tudná megfogalmazni a mű mondanivalóját?

- A darab alapüzenete csakúgy, mint száz éve, ma is nagyon fontos: az igaz szerelem nem vásárolható meg hatalommal, pénzzel, de az ember végül megtalálja, akihez tartozik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Nem adják fel a várat a színművészetisek, megtelt a Vas utca támogatókkal

Nem sikerült kiüríttetnie az egyetemi épületeket Szarkáéknak, sőt, a diákok visszafoglalták az Ódry Színpadot is. Pénteken este megtelt a Vas utca az egyetemfoglalókat támogató szimpatizánsokkal.
Klasszikus

Fiatal karmester áll a Nemzeti Filharmonikus Zenekar élére

A legfiatalabb Junior Príma-díjas karmester, Rajna Martin magyar szerzők műveit dirigálja az együttes élén vasárnap este a Müpában.
Jazz/World

10 lemez Londonból, ami után mást fogsz gondolni a jazzről

Az Egyesült Királyságban reneszánszát éli a jazz. Ahogy az lenni szokott, a műfaj időről időre kidugja a fejét az ágyásból, felbukkan itt-ott, néhány éve pedig szárnyakat kapott az olyan könnyebb műfajoktól, mint a hiphop, a dub, a techno és a trance. Összeszedtem azokat az albumokat, amiket hallanod kell, ha London és a jazz új arcára vagy kíváncsi.
Vizuál

Egy aszfaltpattanás is lehet műtárgy – A Fiat 500 a képzőművészetben

Olaszországban a mobilitást jelentette a nagy tömegek számára – voltak, akik egyenesen úgy fogalmaztak, hogy „ez volt az autó, mely a volán mögé ültette Itáliát”. Magyarországon az első nyugati autóként jelent meg a 60-as évek végén. Hangos volt, pici és a motorja is csak valamivel erősebb, mint egy robogónak, mégis a legtöbb tulajdonos számára feledhetetlen emlékek sora kötődött a mára már kultikus ikonná vált Fiat 500-hoz.
Színház

Lábnyomot kaptak a Halhatatlanok Társulatának új tagjai

Szombat délelőtt újabb lábnyomokkal gazdagodott a Pesti Broadway az Operettszínház előtt. Az 1996-ban alapított Halhatatlanok Társulata öt év kihagyás után választott új tagokat még májusban, most pedig ünnepélyes keretek között avatták fel a díj részeként fémbe öntött lábnyomokat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház kult50

Játszótárs mindenek felett – Wunderlich József a Kult50-ben

Érzékeny színpadi jelenléte és nagyfokú technikai tudása révén mindössze néhány év alatt meghatározó tagjává vált Wunderlich József a Vígszínház társulatának, ahol a nagyoktól tanulhat, a korosztályába tartozókkal pedig kísérletezve dolgozhat együtt, ami örömmel tölti el.
Zenés színház magazin

50 éve csendült fel először a Getsemane a Broadwayn

Andrew Lloyd Webber kultikus rockoperája, a Jézus Krisztus Szupersztár 1970-ben indult el hódító útjára. A mű, melynek szövegét Tim Rice írta, először albumként jelent meg, majd egy évvel később debütált a Broadwayn. Érdekessége, hogy prózai dialógusok nélkül meséli el Jézus életének utolsó hetét, megmutatva többek között Mária Magdolna és Júdás szemszögét is.
Zenés színház ajánló

Rockoperából szimfonikus opera lett az István, a király

Gyöngyösi Levente szimfonikus hangszerelésében, operaénekesek előadásában mutatja be Szörényi Levente és Bródy János csaknem 40 éve töretlen népszerűségű rockoperáját a Magyar Állami Operaház.
Zenés színház magazin

420 éves az első fennmaradt opera, amit a saját korában ki nem állhattak

Jacopo Peri, a Medici hercegi udvar magas rangú tagja 1595-ben zenés művet, dramma per musicát írt Dafné címmel. A kotta ugyan mára elveszett, de új műfaj született: az opera.
Zenés színház kult50

Zenés party – Kovács Adrián a Kult50-ben

Párhuzamosan komponálta a Pendragon-legenda, a Micimackó és A nagy Gatsby zenéjét. Régóta vágyik egy olyan időszakra, amikor csak magának ír zenét. Ehhez azonban mindent, amit eddig komponált, rendbe kellene tennie, kottát gyártani és jó minőségű felvételeket készíteni. Nagyjából 8 évnyi lemaradásban van magával.