Zenés színház

„Mert kell egy hely” – Ezredik előadásához érkezik A padlás

2021.11.16. 14:20
Ajánlom
Igazi színháztörténeti pillanatot ünnepel a Vígszínház november 20-án. A 33 évvel ezelőtt bemutatott félig mese – félig musical tartja a magyar szerző által írt és magyarul játszott musical rekordját. A padlás alkotói egy új videóban mesélnek a kezdetekről.

A padlás Sztevanovity Dusán ötletéből, Presser Gábor zenéjével és Horváth Péter írói közreműködésével született meg, Marton László rendezésében. Az előadás a Vígszínházban már megélt egy ezredfordulót, 33 évet, több mint egymillió nézőt, eljutott a világ távoli tájaira is a 999. stream-ünnepen, november 20-án pedig végre eljön az 1000. előadás ideje is. A darab szövegkönyvét Sztevanovity Dusán és Horváth Péter, dalszövegeit Sztevanovity Dusán, zenéjét Presser Gábor írta. A Marton László rendezésében bemutatott előadás 13 karakterének bőrébe az eltelt évek során közel 100 színész bújt, de nemcsak a színpadon váltották egymást a generációk, hanem a nézőtéren is.

A kezdetek

1988. január 29-én mutatták be minden idők egyik legsikeresebb magyar zenés színpadi művét a Vígszínházban. A padlás első olvasópróbáját 1987. november 30-án tartották, a rendezői székbe Marton László ült, dramaturgként pedig Radnóti Zsuzsa csatlakozott – az addigra már Horváth Péter íróval is kiegészült – alkotói csapathoz. A cél az volt, hogy egy olyan darabot állítsanak színpadra, ami nemcsak a gyerekek számára érdekes, de a felnőtteket is megérinti. Mindenkihez szól: 9-től 99 éves korig.

„A padlás az én hitvallásom. Választ keres örök kérdésekre: miért vagyunk itt, egyedül vagyunk-e az univerzumban, mi lesz velünk, amikor meghalunk és így tovább”

– mesélte Sztevanovity Dusán, aki egy álmatlan éjszakán, a padláson lévő otthoni dolgozószobájában, egy ég és föld közötti helyen, papírra vetett egy négy oldalas szinopszist. Nem sokkal később a zsennyei alkotótóházban, ahova Presser Gáborral egy lemez munkálatai miatt utaztak le, egy esős napon letette a zeneszerző elé a darab szinopszisát, aki elolvasta, majd zongorához ült, és – ha az emlékek nem csalnak – megszületett a Fényév távolság című dal, és egy sor, melyet azóta is generációk énekelnek: „Lehet számtalan hely, ami szebb és jobb a mi Földünknél.”

Apadlas1988-141159.jpg

A padlás (Fotó/Forrás: Vígszínház )

A bemutató

Sok minden nem volt ideális a próbafolyamat során: a nagyszínpad helyett sokáig a Házi Színpadon próbáltak, pénzhiány miatt a díszletet – Robinson kivételével – korábbi előadások színpadi kellékeiből kellett összeállítania Fehér Miklósnak és csapatának, Jánoskuti Mártának a jelmezekre szintén csak fillérek jutottak, sőt Presser Gábor a zenét is egyedül játszotta fel, mert zenészekre sem tudtak költeni.

Ma már legendás történet, hogy palacsinta helyett azért született dal a szilvás gombócról, mert Radnóti Zsuzsa édesanyja többször azzal vendégelte meg az alkotókat.

A padlás premierje Kaszás Attila, Igó Éva, Tábori Nóra, Hegedűs D. Géza, Méhes László, Rudolf Péter, Pápai Erika, Rácz Géza, Balázs Péter, Vallai Péter, Seress Zoltán és Sipos András szereplésével hosszú percekig tartó vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások. Rádiós szerepét kifejezetten Kaszás Attila számára írták a szerzők. Igó Éva kezdetben Süniként lépett színpadra, ma pedig már Mamókaként főzi a szilvás gombócot és járja a tarantellát. Az előadásban legtöbbször Pápai Erika lépett színpadra, aki az 530 éves Kölyök szellemként debütált, majd egy ideig Süni volt, később pedig újra Kölyök karakterét játszotta.

padlas-141159.jpg

Kaszás Attila és Igó Éva A padlás c. előadásban (Fotó/Forrás: Vígszínház )

Ikonikus kellékek

Az előadás díszlete az eltelt 33 évben nem változott, Robinson, a szuperintelligens számítógép is csak kisebb javításokon esett át. A padlásnak több ikonikus kelléke is van.

A Varázskönyvet Rubik Ernő készítette, 12 lapból áll, különleges hajtogatási technikával rendelkezik, amit minden Hercegnek és a jelenetet előkészítő kellékeseknek is meg kell tanulnia.

Legnagyobb mágusa mind a mai napig az első Herceg, Méhes László volt, aki számtalan hajtogatási trükkel lepte meg a közönséget és kollégáit is. Szilvás gombócból előadásonként körülbelül 20 darab szerepel. Elkészítésük nem kis feladatot rótt egykor alkotóira, hiszen valódinak kell kinézniük, és mivel az egyik jelenetben egymásnak dobálják a színészek, ehhez megfelelő súllyal kell rendelkezniük, strapabírónak kell lenniük és nem koppanhatnak földet érés esetén. A szilvás gombóc állományt időről időre fel kell újítani, és pótolni is kell: előadásszámtól függően egy évben átlagosan 30-50 új szilvás gombócot kell legyártatni.

És vannak olyan kellékek is, amelyek november 20-án ezredik alkalommal kerülnek fel a színpadra: ilyen a hintaló, a Shakespeare-kép, az óra és a bilincs.

Bár a Vígszínház már tavaly is készült az ezredik előadásra, a pandémiás helyzettel járó színházbezárás miatt akkor végül a 999. előadást ünnepelték meg világszerte stream-közvetítés segítségével. November 20-án azonban újra nézők előtt nyílik ki a varázskönyv, röpül a szilvás gombóc, és végre élőben szurkolhatunk Rádiósnak, Süninek és a szellemeknek. „Mert kell egy hely, hol minden szellem látható. Mert kell egy hely, hol minden szólam hallható.”

Fejléckép: jelenet A padlás című előadásból (fotó: Gordon Eszter / Vígszínház)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Emilia Pérez – megnéztük a 13 Oscarra jelölt botrányfilmet

Összességében érthetőnek tűnik, miért jutott el Jacques Audiard új rendezése tizenhárom Oscar-jelölésig, azt azonban már túlzásnak tartanánk, ha a legfontosabb kategóriákban diadalmaskodna is – ezt ugyanis több más produkció is jobban megérdemelné.
Könyv

Vámos Miklós: Régi szöveg, leporolva

Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal az Athenaeum Kiadó Érzelmes klasszikusok sorozatából William Somerset Maugham Színház című regényét ajánlja. Gondolataira kötet fordítója, Schmal Alexandra reagál.
Vizuál

Élje át újra nagyvásznon Milos Forman filmjeit!

Február 12. és március 26. között a cseh újhullám emblematikus rendezője, a kétszeres Oscar-díjas Milos Forman legismertebb filmjeit vetítik eredeti nyelven a Puskin moziban.
Plusz

Hegyet hágék, lőtőt lépék – tíz éve hunyt el Erdélyi Zsuzsanna

Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós, a nemzet művésze tíz évvel ezelőtt, 2015. február 13-án hunyt el Budapesten. Tanítványai, szellemi örökösei nem felejtik.
Könyv

„Világos volt számomra, hogy haldoklom” – támadója tárgyalásán szólalt fel Salman Rushdie

A hetvenhét éves, világhírű író megrázó vallomást tett annak a férfinak a tárgyalásán, aki 2022-ben egy nyilvános beszélgetésen késsel támadt rá, és tizenöt késszúrással sebesítette meg.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Lelkiismereti kérdések – Matthew Wild rendező a Macbethről

Dél-Afrikából érkezik Budapestre az európai zenés színpadokat sorra hódító rendező, Matthew Wild, hogy Verdi Macbethjét új elképzelés szerint állítsa színre.
Zenés színház ajánló

Peller Anna és Peller Károly lesznek az Operabeavató következő vendégei

Különkiadásokkal búcsúzik a közönségtől az Operabeavató, Dinyés Dániel és Göttinger Pál előadássorozata. Február 15-én az operett kerül terítékre a népszerű programon, ennek megfelelően a műfaj két meghatározó művésze, Peller Anna és Peller Károly lesznek a vendégek.
Zenés színház interjú

Operát írtak porszívóra – beszélgetés Iván Sárával és Perczel Enikővel

Kortárs operabemutatóval indította az évet a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, az Előjáték Lear királyhoz a vidéki teátrum számára készült. A zenei tagozat fiatal tehetsége, az Olaszországban zeneszerzést tanult Iván Sára írta a partitúrát, a librettóért Perczel Enikő dramaturg felelt. A közös munkáról, a mű születéséről és egy különleges porszívóról beszélgettünk velük.
Zenés színház magazin

1100. előadásához érkezik A padlás a Vígszínházban vasárnap

Újabb színháztörténeti pillanathoz, az 1100. előadásához érkezik A padlás február 9-én a Vígszínházban. Minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi művét Marton László rendezésében mutatták be 1988. január 29-én. A premier hosszú vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások.
Zenés színház interjú

Sümegi Eszter: „A felnőtt embernek is kell a mese”

Bár az olasz és német repertoár számtalan nagy szerepében hódította meg a közönség szívét, Sümegi Eszter pályája nemrég izgalmas fordulatot vett: Turandotként debütált a Magyar Állami Operaházban.