Zenés színház

Mesés irónia – beszámoló a Prokofjev-maratonról

2023.02.10. 17:30
Ajánlom
Idén Prokofjev állt február 4-én a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar maratonjának a középpontjában. Az érdeklődők változatos képet kaphattak a zeneszerzőről, a szimfóniáitól kezdve a film- és színpadi zenéin át, egészen kamarazenei különlegességeiig. Az egész napos sorozat második felében, délután négytől este tízig hallgattuk a koncerteket.

Igazán nem panaszkodhatunk arra, hogy hiány szenvednénk Prokofjev muzsikájából, alig egy héttel korábban mutatta be a Magyar Állami Operaház a zeneszerző Háború és béke című, az előadott változatban tisztán három és fél órás operáját, amit az érdeklődők akár a Müpa Prokofjev-maratonjának előestéjén is megtekinthettek. A szokásos, egynapos koncertsorozaton pedig ezúttal az ő portréja került ki a Müpa termeibe, ahol összesen tizenegy hangversenyt szenteltek az alkotásainak, és a zenéjével bemutatott filmeket is vetítettek.

Egy nap, amikor az embernek semmi más dolga sincs, csak koncertről koncertre vándorolni – mesébe illő lehetőség,

nem csoda, hogy idén is sokan felkeresték az eseményt, még ha csupán néhány igazán elszánt látogató hallgatott is végig mindent, reggeltől estig – a hagyományoknak megfelelően az utolsó koncert végén Fischer Iván most is megkérte őket, hogy álljanak fel, majd kaptak egy nagy tapsot.

Természetesen a napközben becsatlakozók számára is sok élményt tartogattak a koncertek. Négy órakor Pusker Júlia és a Budapesti Fesztiválzenekar muzsikusai játszották a zeneszerző kamaraműveit. Először a hegedűművész lépett színpadra a zongoraművész Dani Imre társaságában, az eredetileg énekhangra készült Öt melódia hegedűre és zongorára című darabot adták elő. Olyan érzésünk lehetett, mintha csak az előző esti opera szerelmi témája szövődött volna tovább, csak ezúttal a hegedű énekelt.

Nem ez volt az utolsó alkalom, hogy feltűnhetett, Prokofjev milyen vizuális hatást keltő zenét komponált, sorra jelentek meg a szemünk előtt a tavasz és a burjánzó virágok képei.

Az ezt követő, II. (F-dúr) vonósnégyes egészen más típusú zenével rendelkezett, ritmikus ismétlések és valamiféle mechanikus érzés ellenpontozta az áradó dallamokat. A darabot Iván Tímea, Molnár Noémi, Juhász Barna és Szabó Péter szólaltatta meg.

NA20230204_42-171655.jpg

Prokofjev portréja (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Müpa)

A következő koncertet a Hangversenyteremben tartották, a Budafoki Dohnányi Zenekar játszott Hollerung Gábor vezényletével. Először az I. (D-dúr) hegedűverseny hangzott el, egy elképesztően mozgalmas mű, amelyben Kelemen Barnabás jócskán megcsillogtathatta virtuozitását.

A darabnak szinte nincs nyugvópontja, miközben a zenekar jóformán végig a háttérből támogatja a hegedűszólamot, az szüntelenül pezseg, burjánzik, tekereg.

Csupán a mű madárénekszerű zárásakor veszi át a dinamizmus helyét a szemlélődés. A koncert második felében egy igazán színes, ötletes szvitet hallhattunk, mely a Kizsé hadnagy című film zenei anyagából készült. Az öt kép a katonaélet változatos jeleneteit vonultatta fel, olyan egyedi hangzást produkáló zenei megoldásokkal, mint a külső fanfár vagy a szaxofon.

Újra kamarazenei koncert következett, Báll Dávid zongoraművész az első részben Ács Ákos klarinétművésszel, illetve az Eckhardt Violettából, Bujtor Balázsból, Sipos Gáborból és Sovány Ritából álló vonósnégyessel szólaltatta meg a Nyitány héber témákra című darabot. A klezmerszerű fő dallamok elsősorban a klarinéton csendültek fel, de időnként a vonósok is kaptak izgalmas szólókat, az egészhez egy szüntelenül gyöngyöző zongoraszólam társult. Ezután egy meglepő alkotás következett, a négy fagottra írt Humoresque Scherzo, amely jól kihasználta a hangszer mulatságos effektjeit. Ezt a művet Bogányi Bence, Tallián Dániel, Rapi Péter és Duffek Mihály nagyszerű produkciójában hallgathattuk meg. Izgalmas képet kaphattunk Prokofjev alkotói módszeréről a harmadik darabból, a Rómeó és Júlia balettzene zongorára készült változatából. A tíz rövid kép közül most hatot hallhattunk,

érdekes volt felfedezni a zenekari előadásokból is ismert részletek gazdag színvilágát, miközben mindvégig tetten érhető maradt, milyen fontos volt ez a hangszer a zeneszerző számára.

Egészen briliáns zeneművek szólaltak meg, hozzájuk illően briliáns megvalósításban a Pannon Filharmonikusok soron következő koncertjén. Az I. (Desz-dúr) zongoraverseny mintha épp ellentéte lenne a korábban hallott concertónak, míg ott a zenekar meghúzódott a háttérben, itt dús hangzású zenefolyamot zúdított a hallgatóságra. Miközben a műben felfedezhetők voltak a késő romantika stílusjegyei, mégis

volt valami csalhatatlanul modern is benne, a kor szórakoztató zenéje mellett néha mintha a nagyváros fényei is megcsillantak volna.

Mindezeket a hatásokat remekül kiemelte a szólista, Balog József ezúttal is ragyogó zongorajátéka. A második részben, a Klasszikus szimfóniában a zenekar és Vass András karmester sokkal légiesebb, könnyedebb zenét szólaltatott meg. De ha fel is idézte ez a mű a bécsi klasszika világát, a saját kora perspektívájából tette, egy kicsit görbetükröt tartva. Ez a színes, játékos zenei anyag, a kiváló megvalósításban az egész nap egyik fénypontja lett.

NA20230204_61-171656.jpg

Maria Urbanovic, Evelina Dobračeva és Nyikolaj Borcsev (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Müpa)

Az énekhangot sem kellett nélkülöznünk ezen a napon, este ugyanis Evelina Dobračeva és Nyikolaj Borcsev adott dalestet. A koncert műsora igen változatos volt: a propagandacélokat is szolgáló daraboktól kezdve a legkülönbözőbb költők verseire írott alkotásokon túl a népdalfeldolgozásokig, ám mindkét művésznek jól álltak a változatos szerepkörök. A bariton Nikolaj Borcsev finom iróniával színezte az egyszerűbb mondanivalót, ugyanakkor a melankolikusabb darabok is illettek hozzá, szépen szóló, kiegyenlített baritonhangja ideális a dalénekléshez.

Evelina Dobračeva misztikus színezetű szopránja az első pillanattól kezdve élményt szerzett,

akár a balladaszerű Öt költeményből (op. 23), akár a villanásnyian rövid Ahmatova-dalokból énekelt, de jól állt neki a népdalok szilajabb hangvétele is. A két énekes az utolsó dalban együtt is nagyon jól muzsikált, miközben mindvégig egy igen figyelmes zongorista, Maria Urbanovic támogatta őket.

Ahogyan megszokhattuk, a maratont a Budapesti Fesztiválzenekar koncertje zárta, a Hamupipőke-balettzene első és harmadik szvitjéből hangoztak el részletek, Fischer Iván narrációjával. Miközben a darab a kiváló muzsikusok játékában egészen káprázatos mesevilágot tárt a szemünk elé, jó érzéssel ringatózhattunk a tánctételek hullámain. Természetesen abban, ahogyan a történettel találkozhattunk, nemcsak a zene, de a karmester kommentárjai is szerepet játszottak, így a különféle csodálatos események egyszerre tűntek varázslatosnak és szórakoztatóan humorosnak is. Prokofjev dallamait hallgatva nem felejtettük el teljesen, kik vagyunk, és hol élünk, ám ő is

azok közé a zeneszerzők közé tartozik, akiknek a szűrőjén keresztül jólesik ránézni a világra.

Valószínűleg azok közül, akik kisebb-nagyobb időre bekapcsolódtak a Müpában tartott maratonba, sokan felfedezték, hogy nem csupán a Péter és a farkast (esetleg néhány más, ismertebb művet) érdemes meghallgatni a komponistától, hanem a jövőben is érdemes kirándulásokat tenni a Prokofjev-életműben.

Fejléckép: Balog József, Vass András és a Pannon Filharmonikusok (fotó/forrás: Nagy Attila / Müpa)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

„Vissza a pénzt a kultúrába!” – Duda Éva és Fodor Tamás felolvasta a FESZ követeléseit a Civil Sugárúton

Az 1848-as forradalom évfordulója alkalmából Civil Sugárút néven, civil szervezetek részvételével tartottak eseménysorozatot a Hősök tere és az Andrássy út között március 14-én és 15-én. Itt hangzott el a Független Előadó-művészeti Szövetség kiáltványa.
Plusz

„Nem karriert, sokkal inkább magamat próbáltam építeni” – interjú Menyhárt Jenővel, az Európa Kiadó énekes-gitárosával

„Az én fejemben is többször megfordult, hogy disszidáljak. Egyszer ténylegesen közel kerültem ahhoz, hogy meg is tegyem” – meséli az Európa Kiadó énekes-gitárosa, Menyhárt Jenő. Interjú.
Vizuál

Petőfi 200 – Vetítéssorozat indul a Toldi Moziban

Március 23. és június 8. között klasszikus filmek és szakértői beszélgetések segítségével idézhetjük meg a kétszáz éve született költő alakját, emlékezetét.
Színház

Harmadszor mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház az anatevkai tejesember történetét

Király Levente és Gregor József után ezúttal Borovics Tamás bújt Tevje bőrébe a Hegedűs a háztetőn című musical szegedi előadásában. A zenés produkció márciusban három, áprilisban további két alkalommal látható a Nagyszínházban.  
Vizuál

Nemes Márton képviseli hazánkat a 2024-es Velencei Biennálén

A Ludwig Múzeum 2024-ben Nemes Márton festőművész Techno Zen című kiállítását mutatja be a Velencei Képzőművészeti Biennálén.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„A zene kapocs a Menny és a Föld között” – beszélgetés Vadász Zsolttal

A Budapesti Operettszínház március 10-én, 11-én és 12-én, hármas szereposztásban mutatta be Huszka Jenő Mária főhadnagy című művét, amelyben a népszerű bonvivánt, Vadász Zsoltot Draskóczy Ádám szerepében láthatja a közönség.
Zenés színház kritika

Egyetlen történet a sok közül – Eötvös Péter Bécsben

A MusikTheater an der Wien mutatta be Eötvös Péter Az Aranysárkány című operáját, melyet a magyar közönség mindössze egyszer láthatott. A Bécsi Kamaraoperában tartott, február 25-i előadáson jártunk.
Zenés színház ajánló

Rendhagyó koncerttel kapcsolódik nagypéntekhez az Operettszínház  

A nagypénteki Feltámadás koncerten fellép Fischl Mónika, Ninh Duc Huang Long, Süle Dalma, Vadász Zsolt és Pete Ádám, a Budapesti Operettszínház Zenekara és Énekkara, valamint a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola növendékei.
Zenés színház hír

Ligeti-bemutatóval és Mundruczó-rendezéssel készül jövőre a müncheni operaház

Meghirdette 2023/24-es évadát a Bajor Állami Operaház, az évad végi operafesztiválon Ligeti György Le Grand Macabre című művét mutatják be, emellett több magyar művész is közreműködik a produkcióikban.
Zenés színház hír

50 éves a Képzelt riport... – Vígszínházi dalaiból ad koncertet Presser Gábor

Ötven éve mutatták be a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicalt, Presser Gábor első színházi munkáját a Vígszínházban. A jubileum alkalmából március 25-én Presser Gábor a társulat művészeinek közreműködésével ad koncertet a teátrumban.